Híres erdélyi magyarok

Novemberi évfordulók, 2015

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 

 

Gyergyai Árpád (Nagyszeben, 1845. nov. 17 – Kolozsvár, 1881. jan. 29.): orvos. ~ Árpád (1881–1952) orvos apja. 1863-ban végezte tanulmányait a kolozsvári unit. főisk.-n. Ezután jogot hallgatott, majd 1864-ben beiratkozott a bécsi orvosi egy.-re. 1871-ben orvosdoktori oklevelének megszerzése után visszatért Kolozsvárra, s ott folytatott orvosi gyakorlatot. 1874-ben Bp.-re került, és tanársegéd a kórvegytani tanszéken. 1875-ben külföldi tanulmányutat tett, Lipcsében, Párizsban és Edinburghban tanulmányozta a sebészetet, 1876-ban visszatért Kolozsvárra, ahol a MÁV-főorvosi állást töltötte be. Neves úttörője volt a vérátömlesztési eljárásoknak az 1870-es években. Számos orvostudományi tanulmánya és cikke jelent meg a korabeli m. és külföldi szakfolyóiratokban.

Mártonffi Antal (Csíkszentkirály, 1740 – Gyulafehérvár, 1799. nov. 19.): csillagász, r. k. pap. 1782-ben a gyulafehérvári papnevelde tanára volt. Amikor Batthyány Ignác püspök csillagvizsgáló létesítését határozta el, Bécsbe küldte Hell Miksa mellé csillagászati tanulmányokat folytatni. Az ott töltött néhány év alatt (1788 – 1792) ~ a Gyulafehérváron tervezett intézet műszereinek beszerzéséről is gondoskodott. A csillagvizsgáló 1794-ben kezdte meg működését, felszerelése a maga korában kiváló volt. Művében nemcsak az obszervatóriumot ismertette, hanem az akkoriban használatos műszerek részletes leírását és a műszerhibák elméletét is tárgyalta. E téren munkája a 18. sz.-ban jóformán egyedülálló. F. m.: Initia astronomicae speculae Batthyanianae Albensis in Transylvania (Gyulafehérvár, 1798

Dékáni Kálmán (Szováta, 1875. nov. 26 – Nagysajó, 1925. okt. 9.): tanár, könyvtáros. Tanulmányait a kolozsvári egy.-en végezte, 1900-ban középisk. tanári, 1903-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1902-től a marosvásárhelyi ref. kollégium főgimn.-ának tanára, 1915-től egyúttal a kollégium nagykönyvtárának őre és a Teleki-könyvtár főkönyvtárosa. 1912-ben a kolozsvári egy.-en magántanári képesítést szerzett a középkori m. történet forrásaiból. 1903–04-ben a Székelység, 1920–21-ben a Zord Idők c. lapokat szerk. Jelentős szerepe volt 1919 után az erdélyi m. irodalmi élet megszervezésében. F. m.: Ocskay László (Marosvásárhely, 1903); A bécsi képes krónika (Kolozsvár, 1915).

(Folytatjuk)