Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)

 

URMÁNCZY NÁNDOR (Maroshévíz, 1868. okt. 1. - Maroshévíz, 1940. okt. 31.): politikus, újságíró. Jogi tanulmányait a bp.-i egyetemen végezte. 1902-ben szabadelvű párti országgyűlési képviselővé választották Szászrégenben. 1905-ben a függetlenségi és 48-as pártba lépett át. 1906-ban és 1910-ben újra megválasztották képviselőnek. 1919-ben Bp.-re költözött. Az irredenta mozgalom egyik hangadója volt. 1928-ban magyar küldöttséget vezetett Lord Rothermere-hez, angol újságvállalkozóhoz és miniszterhez, aki lapjaiban síkraszállt a trianoni szerződés revíziója mellett. Urmánczy nevéhez fűződik az ún. országzászló-mozgalom. A Pesti Hírlap vezércikkeiben főként a területi revíziót sürgette.

KRÜGER ALADÁR (Nagyvárad, 1878. okt. 1. - Svájc, 1952. nov. 15. ): ügyvéd, politikus, lapszerkesztő. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Nagyváradon folytatott ügyvédi gyakorlatot, ugyanott tíz éven át szerk. a Tiszántúl c. napilapot. 1920-ban Bp.-re került, és egy ideig a katolikus szellemű Új Nemzedék szerkesztője volt. Később abbahagyta az újságírást, ügyvédi irodát nyitott. 1926-ban egységes párti programmal képviselőnek választotta a biharnagybajomi választókerület. Jogi tanulmányokon és publicisztikai műveken kívül költeményeket is írt.  F. m.: A régensség a magyar közjogban (Nagyvárad, 1905); Az általános választójog kérdése Magyarországon (Bp., 1908); A magyar nagybirtokról (Bp., 1908); Orgonaszó (versek, Bp., 1913).

KRISTÓF GYÖRGY (Sáromberke, 1878. okt. 2. – Kolozsvár, 1965. okt. 15.): erdélyi magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Egy.-i tanulmányait Kolozsváron és Bp.-en végezte. 1903-tól Szászvároson tanár, majd 1922-től a kolozsvári egyetem tanára. Sokat fáradozott azon, hogy a román közönség előtt népszerűsítse a magyar irodalmat. A Pásztortűz c. irodalmi és tudományos folyóirat főmunkatársa, a Petőfi Társaság tagja volt. F. m.: A magyar mithológia klasszikus eposzainkban (Kolozsvár, 1904); Arany László s a magyar politikai költészet (Kolozsvár, 1905); Megjegyzések az esztétika módszeréhez (Kolozsvár, 1910); Petőfi- és Madách-tanulmányok (Kolozsvár, 1923); Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője (Kolozsvár, 1924); Jókai élete és művei (Kolozsvár, 1925); Báró Eötvös József utazásai Erdélyben (Kolozsvár, 1932); Istoria limbii şi literaturii maghiare (Cluj, 1934); Királyhágón inneni írók Erdélyben (Kolozsvár, 1942); A két Bolyai (Kolozsvár, 1947)

Összeállította: Kuti Márta