Híres erdélyi magyarok (1000–1990)
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
RAFFY ÁDÁM (Vértes, 1898. aug. 14. –Bp., 1961. nov. 30.): orvos, író. Az orvostudományi egyetemet Bp.-en, majd Kolozsvárott végezte. 1921-ben Frankfurt am Mainban volt tanársegéd; 1924-től Aradon, majd 1938-tól Nagyváradon folytatott orvosi gyakorlatot. 1947-ben költözött Bp.-re. Novellái, versfordításai, orvostörténeti s orvostudományi dolgozatai különböző erdélyi, magyarországi és külföldi lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Több filmforgatókönyvet és rádiójátékot is írt. F. m.: A máglya (Giordano Bruno életregénye, Bp., 1936); A léleklátó (Mesmer életregénye, Bp., 1937); A bölcsek köve (Pa-racelsusról; Nagyvárad, 1941); Kárhozottak (r., Bp., 1948); Erdélyi Szent Johanna (r., Bp., 1948); Vesalius (Az orvostudomány nagymestere; r., Bp., 1951); Wenn Erasmus ein Tagebuch geführt hätte. (r., Bp., 1955): Két malomkő (r., Bp., 1955); Ha Giordano Bruno naplót írt volna. (r., Bp., 1956).
BONYHÁTI JOLÁN (Olthévíz, 1908. aug. 14. – Bp., 1984. jan. 15.): romániai magyar szerkesztő, bibliográfus. 1944-től a székelyudvarhelyi Szabadság c. lapot szerkeszti, később a bukaresti és a kolozsvári rádió magyar adásainak munkatársa volt. 1948-68 között az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó (később Irodalmi Könyvkiadó) nemzetiségi osztályát vezette. Bibliográfiába foglalta Salamon Ernő publikációit (1966), Asztalos István írásait (Abaffy Gusztávval, 1967) s a Korunk c. periodika 1932-40 közötti költészeti anyagát (1967)
SZANA SÁNDOR (Temesvár, 1868. aug, 18. – Bp., 1926. máj: 3.): gyermekgyógyász. Mint temesvári gyakorló orvos lelencházat, szülőintézetet, gyermekpoliklinikát szervezett. Megindította az első gyermekgondozói tanfolyamot, 1909-től 1921-ig a bp.-i állami gyermekmenhely igazgatója. 1898-ban Unsere Gesundheit címen havi folyóiratot indított Temesvárt. F. m.: Az elhagyott csecsemők magyar állami védelmének rendszere és eredményei (Bp., 1911); Die Bewertung der Säuglingssterblichkeitsziffern (Berlin, 1916).
SZÉCSEY ISTVÁN (Szatmár, 1848. aug. 20. - Kolozsvár, ? ): gazdasági író, tanár. 1871-től segédtanító Debrecenben. 1873-tól magántisztviselő, 1876-tól irodatiszt, 1880-tól a kassai gazdasági tanintézetnél intéző volt. 1884-ben a zsitvaújfalusi földművesiskola igazgatója, 1394-től a kassai, 1898-tól a kolozsvári gazdasági tanintézet (utóbb ak.) tanára 1912-ig. F. m.: A kassai m. kir. gazdasági tanintézet kuhlandi tehenészete (Kassa, 1882); A mezőgazdasági növénytermelés általános alapismeretei (Bp., 1891); Mezőgazdasági részletes növénytermelés (Kassa, 1897); Gazdaságtan (3. kiadás, Gyula, 1915).
Összeállította: Kuti Márta