Híres erdélyi magyarok (1000–1990)
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
DEMETER JÁNOS (Kerlés, 1908. júl. 6. – Bp., 1988. júl. 6.): romániai magyar jogász, egyetemi tanár. Tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, jogtudományi doktorátust szerzett 1932-ben. Alapító tagja volt az Erdélyi Fiatalok c. kolozsvári egyetemi lapnak. 1931-től az Ellenzék belső munkatársai közé tartozott. A harmincas években kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Megalapítója és szerkesztője a Falvak Népe c. radikális parasztlapnak (1932-33). Kolozsvárott ügyvédként dolgozott. 1944 végén a Magy. Népi Szövetség (MNSZ) egyik vezetője volt, Kolozsvár alpolgármestere. 1945-től az állam- és jogelmélet tanára a Bolyai Egyetem jogi karán, dékán, prorektor, nemzetgyűlési képviselő. Alkotmányjogászként részt vett az 1948. és 1962. évi alkotmány magyar nyelvű kommentárjainak megszerkesztésében. 1948-ban hazaárulás vádjával letartóztatták, és súlyos börtönbüntetésre ítélték a Magyar Népi Szövetség többi vezetőjével együtt. 1965-ben, rehabilitálása után visszatérhetett a tudományos életbe. 1969-től 1976-ig a magyar nemzetiségű dolgozók tanácsának kolozsvári elnöke. Román nyelvű jogbölcseleti munkáit a hatvanas években többnyire társszerzőkkel írta. A Korunk és a napisajtó közölte publicisztikai írásait, úti jegyzeteit. Tudományos tevékenysége középpontjában a nemzetiségi jogok védelme állt. M.: A „Harmadik Birodalom” Romániában – Mit hoz a román szélsőjobboldal a kisebbségnek? (Kolozsvár, 1933); A nemzetiségi kérdés a Dunavölgyében és a Szovjetunióban (Kolozsvár, 1945); A nemzetiségi nyelv a közigazgatásban (Kolozsvár, 1946); Alkotmányunk hiteles román és magyar nyelvű szövege (Kis Gézával, Kohn Hillel, Bukarest, 1949); Az állam és a jog elmélete (I-II, Kolozsvár, 1951); A román alkotmány fejlődése 1947-től 1957-ig (társszerzőkkel, Bukarest, 1957); Századunk sodrában. Visszaemlékezések (Bukarest, 1975); A nemzetiségek egyenjogúsításának útján (Bp., 1983).
(Folytatjuk)
Összeállította: Kuti Márta