Híres erdélyi magyarok (1000–1990)
2018-04-19 13:47:04
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
(Folytatás április 13-i lapszámunkból)
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
György Ernő (Nagyvárad, 1888. ápr. 13. – Bp., 1977. okt. 14.): jogász, szakíró, az állam- és jogtudományok doktora (1968). Jogi tanulmányait a nagyváradi jogakadémián és a kolozsvári tudományegyetemen végezte. Utána Bp.-en ügyvédjelölt, 1912-től Nagyváradon ügyvéd, az I. világháborúban katona (1914–18) volt. A Tanácsköztársaság idején a Közellátási Népbiztosságnál működött. 1919-től Bp.-en ügyvéd, 1926-tól az Országos Hitelvédő Egylet ügyvezető igazgatója. A gazdasági jog egyetemi magántanárává képesítették (1946). Szervezője (1948), majd első elnöke volt a Közületi Egyeztető Bizottságnak (később döntőbizottság). 1950-től bp.-i felsőbírósági (volt ítélőtábla) tanácselnök, 1951-től legfelsőbb bírósági bíró, 1952-től a Bp.-i Központi Járásbíróságnál csoportvezető bíró. 1953-tól 1957-ig, nyugállományba vonulásáig jogtanácsos. A Magyar Jogász Szövetség nemzetközi jogi osztályának vezetőségi tagja volt. Szakirodalmi munkásságában a hitel biztosítékainak, 1945 után a külkereskedelmi szerződések, a gazdasági verseny új jogi szabályozásának kérdéseivel foglalkozott. – F. m.: Adózás. Az egyéni cégek és a részvénytársaságok adói (Bodroghy Józseffel, Bp., 1921); Neue Wege des Insolvenzrechtes (Wien, 1930); A válságjog kialakulása (Bp., 1933); A hitel biztosítékai. Kezesség, zálogjog ingó dolgon, biztosítás, engedmény (Bp., 1942); A gazdaságjog szerkezeti változásai (Bp., 1948); Kereskedelmi társasági jog (Bp., 1969); A gazdasági verseny külkereskedelmi vonatkozásai (Bp., 1973); A gazdasági verseny jogi kérdései (Bp., 1976).
Kis Gergely (Backamadaras, 1738 – Székelyudvarhely, 1787. ápr. 25.): ref. főiskolai tanár. A marosvásárhelyi kollégium elvégzése után külföldön, Bázelben folytatta tanulmányait. 1768-ban hazatért, és a székelyudvarhelyi kollégium tanára, majd igazgatója lett. 1783-ban tagja volt annak a küldöttségnek, amely Parajdon az országban utazó II. József császárnál orvoslást kért az egyházi sérelmekre. E beszélgetése saját feljegyzései szerint az Erdélyi Prédikátori Tárban (1833) olvasható. Egyházi beszédei közül néhányat külön füzetben, nyomtatásban is kiadott.
Fábián Dániel (?, 1748 – Szászsebes, 1830. ápr. 29.): szerkesztő. Erdélyi főkormányszéki hivatalnok volt. Cserei Elekkel együtt szerk. Erdély első magyar nyelvű hírlapját, az 1790-ben megindított Erdélyi Magyar Hírvivőt. A lap Hochmeister Márton kiadásában hetenként kétszer jelent meg, Nagyszebenben, 1791-ben előfizetők hiányában megszűnt.
Naláczy József, báró (Nalácvád, 1748 – Batiz, 1822. ápr.): földbirtokos, testőr, író. Nagyenyeden tanult. 1764-ben királyi táblai jegyző Marosvásárhelyt. 1766-tól a bécsi test-őrség tagja. 1773-tól Sepsziszentgyörgyön a székely huszár határőr ezred századosa. 1788- tól a kolozsvári kerületi tábla alelnöke volt. 1791-ben százados a Kálnoky-huszárezredben. 1792-től 1819-ig Zaránd vm. főispánja volt. A m. testőrírók egyike. Gr. Hadik András hívta meg testőrnek, s az írásra Báróczi Sándor buzdította. Eredeti verseit megsemmisítette. Fordításai fennmaradtak. Emlékiratának megmaradt töredékeit a Kolozsvári Hetilap közölte (1853). – F. m. Jung éjjelei (Nagyszeben, 1801).
(Folytatjuk)
