Híres erdélyi magyarok (1000–1990)
2018-03-15 13:42:19
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
(Folytatás március 9-i lapszámunkból)
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
Remetei Filep Ferenc (Nagyszeben, 1898. márc. 11. – Körmend, 1977. ápr. 3.): orvos. Középiskoláit Kolozsvárott, orvosi tanulmányait 1917-1922 között Bp.-en végezte. 1922-23-ben Mezőhegyesen, 1923-1926 között a Pestújhelyi Kórházban sebész, 1926-1929 között Szegeden a Sebészeti Klinikán tanársegéd, 1929-1931 között Gyulán magánszanatóriumi főorvos. 1931-68 között a körmendi kórház igazgatója. Közel száz tanulmányt közölt. 1958-1964 között a Nyugatdunántúli Sebész szakcsoport elnöke, később díszelnöke. – F. m. Körmend egészségügyének története (Kapronczay Károllyal, Körmend, 1983).
Jankó János (Pest, 1868. márc. 13. – Borszék, 1902. júl. 28.): etnográfus, ~ János festő fia. Tanulmányait a bp.-i egyetem földrajz szakán végezte. Olaszo.-i és észak-afrikai tanulmányutak után 1890-ben az angol és francia föld- és néprajzi intézeteket tanulmányozta. 1892–93-ban tanársegéd a bp.-i földrajzi intézetben, 1894-ben az MNM néprajzi osztályára került, melynek utóbb osztályigazgatója volt. A berlini Museum für Völkerkunde tanulmányozása után ismételten beutazta Mo.-ot, és felállította az ezredéves kiállítás néprajzi faluját. 1896 nyarán gr. Zichy Jenő megbízásából az oroszországi néprajzi gyűjteményeket tanulmányozta (Szentpétervár, Moszkva, Nyizsnyij Novgorod). A harmadik Zichy-expedíció tagjaként 1898-ban a Kaukázusból indult, majd a fekete-tengeri és volgai vizsgálatok után Tobolszkban különvált Zichyéktől, s három hónapon át néprajzi és antropológiai gyűjtést végzett az Ob és Irtis vidékén az osztjákok (hantik) között. Hazatérve megírta nagy jelentőségű halászati munkáját, s ismét mo.-i vizsgálatokat kezdett. Gyűjtőúton érte korai halála. – M. Gróf Benyovszky Móric életrajza (Bp., 1889); Kalotaszeg magyar népe (Bp., 1892); Torda. Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (Bp., 1893); Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja (Bp., 1897); A néprajzi gyűjtemény leírása (Zichy Jenő gr. kaukázusi és közép-ázsiai utazásai I. Bp., 1897); A magyar halászat eredete (Herkunft der magyarischen Fischerei); Zichy Jenő gr. harmadik ázsiai utazása (Dritte asiatische Forschungsreise des Gr. Eugen Zichy, I. Bp., 1900); A balatonmelléki lakosság néprajza (Bp., 1902).
(Folytatjuk)