2024. august 8., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Fotó: Nagy Tibor


Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete csütörtök délután az aradi vértanúkra emlékezett kivégzésük 167. évfordulóján a Székely vértanúk emlékoszlopánál. A történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius lelkész köszöntötte az egybegyűlteket.
Ünnepi beszédében Csép Éva Andrea megyei tanácsos rámutatott: az aradi vértanúk halála népünk szabadságának váltságdíja volt. Nem vakmerőségről, meggondolatlanságról vagy üres hősködésről volt szó, hanem mély szenvedéllyel és meggyőződéssel átitatott, szabad jövőbe vetett tiszta reménységről. 
Kijelentette: a hősök nem haltak ki. Olyan nép szül hősöket, amelyben bátorság és szenvedély van. Ha változást akarunk – ahogy Gandhi is mondotta –, annak első lépése a magunk megváltoztatása. Saját belső rabláncaink eltépése. A mai nap üzenete tehát elsősorban ez: ha változást akarsz, légy a változás te magad! Higgy, remélj, küzdj, tégy – egészen a halálig. Mert életednek és létednek célja van. Nem véletlenek összjátéka, hogy magyar lettél. Erdélyi, Maros megyei, marosvásárhelyi magyar. Tenned kell, bíznod kell, remélned kell és küzdened kell. Együtt, egy testben és lélekben azért, amiért egykoron meghalni sem volt elrettentő.
 
A közös harcot végig kell vinni!
Novák Csaba Zoltán városi tanácsos az aradi vértanúk példáját állította elénk, akik, amikor megtehették volna, nem a menekülést választották, „mert kötelezte őket az eskü, a vállalás, mert hittek abban, hogy egy nemes ügyet képviselnek, és hittek abban, hogy ha elkezdtek egy közös harcot, azt végig kell vinni, azért vállalni kell a felelősséget”.
Kijelentette: október 6-át gyásznapként emlegetik, számára az emberi tartás, az adott szó, a felelősségvállalás, a jövőbe és az igaz ügybe vetett töretlen hit napja. Az Aradon kivégzettek társadalmi, nyelvi és vallási különbözőségeik ellenére össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. Remélték, sőt tudták, hogy áldozatvállalásuk nem hiábavaló. És igazuk volt. „Lám, ezért is tudunk ma, Arad után 167 évvel itt állni és közösen emlékezni. Manapság olyan időket élünk, hogy nincs szükség mártírokra, de emberi tartásra, közösségi ügyekért való következetes kiállásra annál inkább. Arra van szükség, hogy mindenki higgyen és tegyen a maga 
eszközeivel és lehetőségeivel azért, hogy a hullámvölgyekből legyen kiút, azért, hogy a 21. század komoly kihívásaira közösen találjunk választ és megoldásokat.”
Farkas Balázs, a csíkszeredai főkonzulátus konzulja arra hívta fel a figyelmet, hogy az aradi vértanúk neve mint  mártír került be a történelembe, de azokra is emlékezni kell, akikről nem emlékezik meg a történelem. És bár ez a kor szerencsére nem követel tőlünk véráldozatot, a közös ügy érdekében mindenkinek feladata van.
A műsorvezető B. Szabó Zsolt volt. Fellépett Szabó Előd, a Titán együttes szólistája, Szalma Szilárd, a Bolyai Farkas líceum XII. osztályos tanulója Tompa Mihály, Köllő Magor XI. osztályos tanuló Faludy György versét szavalta el.
A rendezvény koszorúzással, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató