Hetty néni és a többiek

Bár harmadszori, negyedszeri ismétlésként, de úgy vélem, sok tévénéző örömére, ha az egyik tévé csatorna befejezte, egy másik (Story 4) újra műsorra tűzte a kanadai sorozatfilmet, a Váratlan utazást.

Bár harmadszori, negyedszeri ismétlésként, de úgy vélem, sok tévénéző örömére, ha az egyik tévé csatorna befejezte, egy másik (Story 4) újra műsorra tűzte a kanadai sorozatfilmet, a Váratlan utazást. Gyönyörködhetünk újból Avonlea napfényes, virágos, zölden fénylő tájaiban, a kandalló melegét is érezzük a mesebelien kedves házakban, amikor szél süvít a tenger felől, vagy magas szántalpakon, lovas fogattal közlekednek a sziget lakói.

Hetty néni, azaz ősei, a King család alapította városkában 91 sorozatra való történés, esemény zajlik előttünk hónapokon át.

Akár füst gomolyog a tornácos, takaros házacskák kéményéből, akár malacvisítás hangzik a gazdasági udvar felől – nyilvánvalóan jól megépített filmgyári díszletekről van szó –, ki vehetné el tőlünk a valóság élményét? Ki mondhatná, hogy nem éppen ilyen díszesek, szalagosak, virággal díszítettek voltak a hölgyek kalapjai abban az időben? Vagy azt, hogy kalap, kesztyű nélkül még a tizenéves kislányok sem jelenhettek meg, bárhova mentek a házon kívül. Egy egészen kis település, egy tüneményes természeti tájba illeszkedő mikrovilág emlékeztet arra, hogy mit követel minden épkézláb állampolgárától egy szabad ország, amely nem ingyen ontja gazdagságát. Csetlő-botló, de az igazságért, a tanulásért, a családért hét próbán is átvergődő emberek, hétköznapi gondokkal küzdők, olykor türelmesek, olykor tétovázók, de segítőkészek, meg nem alkuvók, ha a közösség érdekeiről van szó. Előttük mindenekelőtt a King család – ahogy ő mondja – „feje és döntéshozója”, Hetty King. Az író és forgatókönyvíró elképzeléseinek ragyogó kiteljesítője, Jackie Burroughs, számunkra magyar hangja, Schubert Éva. Tetteiben, mozdulataiban, gesztusaiban, fanyar humorában, elmésségében alig van párja a hasonló jellegű filmművészetben, és beszédével mindezt a magyarul is érzékeltető Schubert Éva átélésében. Hetty egyetlen kis osztálytermét egy tisztás közepén emelt szerény iskolaépületben látjuk, a tábla előtt álló, magyarázó, energikus pedagógus úgy él a tanításnak, a nevelésnek, hogy környezetének igényét, valóságát felismerve ösztönzésre használja, bár egyesek megrögzött, konzervatív öreglánynak képzelik. Az epizódok bővelkednek Hetty néni jótetteiben, sokszor hőstetteiben. Ahogy beviszi az iskolába és marasztalja a messziről szakadt árva fiút, Gus Piket (Michael Mahonen, magyar hangja Minárovits Péter), mindjárt elkezdi tanítását, ahogy árván maradt unokahúgát, Sarát (a sorozat főszereplője, Sarah Polley, magyar hangja Vadász Bea) neveli, a családba fogadja, ahogy tantárgyversenyt rendez és nyer tanítványaival, ő maga egy életforma jelképe. (Ilyen lehetett valaha egy tanári, tanítói életpálya, avagy újszerű szóval „pályamodell”?) Hetty King számára ez az élet a megismerés útja, a munka és a céltudatos tevékenység maga, melengető humorba öntve, karakteres viselkedéssel, önhittségtől, büszkeségtől sem mentesen, de semmilyen lenézést vagy megaláztatást nem tűrve.

Közben változik a világ, telnek az évek, az avonlea-i élet sem mindig úgy alakul, ahogy szeretné, de Hetty King jelleme, magatartása emlékezetes marad. Hét évad 91 epizódjában hangulatot teremt, új meg új élményt nyújt, csodálatba ejt, vagy egyre többször megnevettet.

A sorozat forrása Lucy Maud Montgomery könyvei

Az írónő skót bevándorló család leszármazottja volt, ősei már száz évvel az ő születése előtt (1874) letelepedtek Kanadában, a Prince Edward-szigeten, nagyapja a sziget parlamentjének és a kanadai szenátusnak is tagja volt.

Lucy Maud gyermekkorát nagyrészt Cavendishben, a sziget északi partján levő faluban töltötte. Édesanyja halála után kerül ide, nagyszüleihez, innen származnak gyermekkori élményei, később tanárként is a szigeten dolgozik, írással próbálkozik, rengeteg megírni való élménye van, de hosszú ideig nagyanyját gondozza, alig van ideje az írásra. 1908-ban megjelenik híressé vált könyve, az Anne of Green Gables (magyar fordításban: Anne otthonra talál), ez olyan sikert hoz, hogy nyolc kötetben folytatja. Amint férjhez megy, Ontario államba költöznek, komolyan veszi lelkész férje mellett fiai születése után a családi és a presbiteriánus kötelezettségeit, sokat olvas, de nehéz napjait az írás teszi könnyebbé, és mindig a szigetre vágyik. Rövid történeteket jelentet meg, A mesélő lány és Az arany út lesznek a Váratlan utazás ihletői és alapkönyvei. Lucy Maud Montgomery életének ismeretében nem nehéz rájönnünk, honnan származnak az élményei, kiket jelenítenek meg szereplői. Vidám, csattanós történeteinek feldolgozása ezért is sikerült a forgatókönyvíróinak, a szereplők pedig úgy jelenítették meg az Avonlea-belieket, ahogy az írónő karakteressé formálta őket regényeiben.

Az epizódok szereplői – a magyar szinkron sikere

A magyar tévécsatornák 1990-től 1996-ig vetítették a Váratlan utazás epizódjait, a Mesélő lány és Az arany út magyar kiadásai is elfogytak. Kiadásai már alig lelhetők meg. Az egyes részek forgatókönyvírói és a rendező producer Kevin Sulliman nagy tehetséggel és számos eredeti ötlettel kiegészítve jutott el a 91. részig. Nagyszerű színészcsapatra talált. Az ötödik évadot is megéri a sorozat, amikor Sarah Polley, a minden csínytevésre kapható és Avonlea minden eseményében részt vevő Sara Stanley-t alakító színésznő elhagyja a sorozatot, és a King család életével, a felnőtté vált testvérekkel és unokatestvérekkel, az öregség felé tartó Hetty nénivel a befejező epizódok is elkészülnek.

Egyszerű, sokat dolgozó, ám az örömet a környezetükben, családjukban meglelő emberek a sziget szabad életéhez, erkölcsi törvényeihez igazodók, az Anne-sorozat jellemei már sokrétűbbek, bonyolultabbak. Igaz, az avonlea-i gyermekek is szüleiknél többre, másra vágyakoznak, el is hagyják a szülői házat, a szigetet, de végül mégiscsak itt találják meg a jövőjüket, az otthon mindig visszafogadja őket.

A sorozat húszéves múltja, a könyvek igénylése és a szinkronizált filmsorozat újbóli megjelenése bizonyítja, hogy ha százszor is tanítómesének néznénk a csipkés, fodros, szalagos, pikégalléros lányok és matrónák, kocsit, tülkölő automobilt vezető fiatalemberek gondjainak, vágyainak kitárulkozását, nem mindennapi megelégedéssel nyugtázzuk, hogy ez az életforma a környezet megbecsülését, a barátságot, a család sérthetetlenségét tárja elénk. Voltak és lesznek ilyen felnőttek, gyerekek, öregedő, szeszélyes, áldozatkész és nagyon bölcs nagynénik, bátor és félénk, álmokat kergető emberek.

A magyar szinkron kiváló színészek munkája, valóssá teszi a történeteket, és talán nem kihagyható, hogy Jasper Dale, a dadogós fényképész, kreatív feltaláló remek alakját Hegedüs D. Géza hangja teszi élővé, és egy késői epizódban Sara montreali nevelőnője, Lousa Banks beszédében Tolnay Klári hangját ismerjük fel.

Hetty nénit Schubert Éva hangjával szerettük meg. Megérdemelne egy méltányló értékelést a sorozat kiváló szinkronteljesítménye.

A húsz éve megjelent Montgomery-könyvek, köztük az írónő Anne sorozata megérdemelné, hogy a tizenéves lányok olvasmányai közé sorolják, összevetést készíthetnének a filmsorozattal, sok megbeszélnivalójuk lehetne róluk. Talán nehéz az ilyenfajta szervezés, de az elkészült és megtalálható DVD felhasználásával, „némi” olvasással érdekes foglalkozás lehetne az iskolákban. Vagy tán – mondatja velem a kisördög – akkor meg sem néznék a Story 4-en műsoron levő sorozatot? Én nagyon szeretem, továbbra is ajánlom.

A sziget létezik Kanadában, a Szent Lőrinc-öbölben, Avonlea-Cavendish, az írónő lakhelye is, háza ma is áll, és látogatható. Csodálatos utazás volna felkeresni.