A helyhatósági választások jogi vetületei (III.)

A helyhatósági választásokat tárgyaló utolsó cikkünkben egy nagyon fontos témáról fogunk többek között beszélni, a választási csalásra vonatkozó törvényes rendelkezésekről. 

Alapból ki kell jelenteni, hogy a választási szabályok megsértése – és ez nem csak a helyhatósági választásokra vonatkozik – büntetőjogi kategória, amelyet a büntető törvénykönyv szigorúan büntet. Élő, de sajnos viruló példa a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragneának az esete, akit választási csalásért jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a Traian Băsescu volt államfő leváltását célzó referendum alkalmával elkövetett választási csalásért. Ennek ellenére a referendum eredménye érvényes maradt. Egy hasonló és még folyamatban lévő eset történt Marosvásárhelyen a nemrég lezajlott helyhatósági választások alkalmával, amikor választási csalás gyanúja miatt feljelentést tettek egy személy ellen. A feljelentés alapján a szavazatok újraszámlálását kérvényezte az RMDSZ megyei szervezete és Soós Zoltán független polgármesterjelölt, illetve a választások hatályon kívül helyezését és azok megismétlését. 

Az első kérést visszautasította a körzeti választási bizottság, jogalap hiányára hivatkozva, magyarán arra, hogy ezt a lehetőséget nem szabályozza a törvény. Ez a kérdés tényleg nincs szabályozva egyértelműen a választási törvényben, ennek ellenére tágan értelmezve a körzeti választási bizottság feladatkörét, több helyen a szavazatokat újraszámolták. Így például Udvarhelyen információink szerint a szavazatok újraszámlálása után egyik politikai formáció eggyel több helyi tanácsosi mandátumot szerzett. Ismételjük, itt nem a szavazóirodai rendes szavazatszámlálásról van szó, hanem a körzeti választási iroda által történő újraszámlálásról. Ez persze óriási munka, ilyenkor egyértelmű, hogy mindenki igyekszik a törvényt betű szerint betartani… 

Elviekben az sincs szabályozva, hogy a helyi szavazóirodák által érvénytelennek minősített szavazatokat milyen alapon minősítheti mégis érvényesnek a körzeti szavazóiroda, ennek ellenére Marosvásárhelyen is több esetben a választási irodák által érvénytelennek minősített szavazólapokat utólag érvényesnek minősítette a körzeti szavazóiroda.

Ami érdekes kérdés, az a választások hatályon kívül helyezése és azok megismételtetése egy bizonyos szavazókörzetben, amennyiben választási csalás gyanúja merül fel. Ezt a törvény szerint a bukaresti székhelyű Központi Választási Iroda rendelheti el az érintett független jelöltek vagy politikai szervezetek kérésére. Ami nagyon problémássá és a gyakorlatban majdnem lehetetlenné teszi ennek a rendelkezésnek a gyakorlati hasznosítását az az, hogy két restriktív és kumulatív feltétel teljesülését írja elő a törvény. Az első az, hogy a választási csalást bizonyítani lehessen. 

Tekintettel arra, hogy az ezirányú kérést a választások lezártától számított 48 órán belül kell leadni, ember legyen a talpán, aki ennyi idő alatt egyértelmű bizonyítékokat tud bemutatni a választási csalással kapcsolatosan. Amennyiben ez mégis sikerül, a törvény előír egy másik feltételt is, éspedig azt, hogy a feltételezett választási csalás az illető körzetben a mandátumok elosztását befolyásolja. Ezt megint nagyon nehéz megállapítani, hiszen a mandátumok kiosztása matematikai számítás alapján történik, azt pedig, hogy ezt miként érintette a feltételezett választási csalás, csak akkor lehet tudni, ha pontosan ismert a csalás által megváltoztatott szavazólapok vagy szavazatok száma és az, hogy ezek hogyan lettek eredeti rendeltetésüktől eltérítve. Ez a gyakorlatban majdnem lehetetlen. 

Ez a rendelkezés tulajdonképpen egyértelmű, nyilvánvaló és kiterjedt választási csalásokra vonatkozik, például olyan esetekre, amikor erőszakos cselekményekkel riasztják el vagy éppen kényszerítik az állampolgárokat szavazásra. Ilyen eset előfordult Románia történelmében például a második világháborút követő szavazáskor, amit csalással a kommunisták nyertek meg, de természetesen az egy más kategória, mint amiről mi beszélünk.

A választásokkal kapcsolatosan sokan nem értették, hogy az elmúlt időszak harsányan látványos és vizuálisan sokszor már zavaró választásaihoz képest a nemrég lezajlott választások nagyon szerény formában nyilvánultak meg. Ennek elsősorban anyagi okai vannak: a kampányköltségeket az állam megtéríti, ezért az volt az érdeke, hogy azok mértékét törvényesen minél alacsonyabb szinten tartsa. Ugyanakkor a kampányköltségeket, attól függően, hogy milyen körzetről volt szó, egy felső határértékben határozta meg. Ennek a lényege többek között az volt, hogy a múlt óriási kampányköltségeit finanszírozó szereplőknek a pártok és jelöltek utólag ne maradjanak lekötelezettjei. A Szociáldemokrata Párt például a 2012-es óriási USL-s kampányköltségei egy részét még jelenleg sem törlesztette. Jó romániai szokás szerint az eddigi nagyon megengedő kampányszabályozást drákói szigorral változtatták meg, elmenve egészen odáig, hogy meghatározták a kampányplakátok maximális méretét is, amely 500x350 mm lehet.

Ezen részletes szabályok ellenére sajnos sok választó mentalitásán nem sikerült változtatni, így történhetett meg az, hogy annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség népszerűségi rekordokat döntöget, az általa bíróság elé küldött vagy éppen sikeresen előzetes letartóztatásba helyezett személyeket is minden további nélkül megválasztották.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro