A helyhatósági választások jogi vetületei (I.)

Az állami közigazgatás legalapvetőbb szintje a helyi közigazgatás. A pár napja lezajlott helyhatósági választások a legnagyobb jelentőséggel rendelkeznek, hiszen az állampolgárokhoz és problémáikhoz a helyi hatóságok állnak a legközelebb, és így ezeknek a feladata – elviekben – illetve ezek rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel a helyi közösség konkrét problémái megoldhatók. Ez természetes, hiszen egyszerűen a polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok, illetve a megyei tanácselnökök állnak – vagy kellene álljanak – legközelebbi és közvetlen kapcsolatban a helyi közösséggel. 

Ugyanakkor a helyi választások nagyban befolyásolják a későbbi parlamenti választásokat, is ugyanis a szavazáshoz szükséges kampány és mozgósítás csak az adott közösséget jól ismerő helyi választott tisztviselőkön keresztül jöhet hatékonyan létre.

A lezajlott választás – de a múltban lezajlott több választás is – mindig felveti azokat a kérdéseket, amelyeket igyekszünk tisztázni jelen írásban. Megjelentek olyan egyértelműen szabályozott, mégis visszás jogi helyzetek, amelyeket a megbízott választási iroda elnöke nem kezelt megfelelően és minden választáskor problémákat generálnak, sokszor a jogszabály változása miatt (pl. a mozgóurna kiküldése). 

Az első kérdés, hogy ki szavazhat. A helyhatósági választásokat a 2015. évi 115. sz. törvény szabályozza, amelyet a Központi Választási Iroda (Biroul Electoral Central) határozatai értelmeznek és pontosítanak. Ezek értelmében a szavazás első feltétele az, amely szerint minden, a 18. életévét betöltött román állampolgár vagy európai uniós állampolgárságú személy szavazhat. A 18. év betöltésének feltétele akkor is teljesül, ha ez a választás napjára esik. A második feltétele a szavazásnak, hogy a szavazó csak ott szavazhat, ahova állandó lakcíme (domiciliu) vagy tartózkodási helye (reşedinţa-flotant) szól. Tehát amennyiben egy diáknak a lakcíme zilahi, de a tartózkodási helye Marosvásárhelyre szól, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákja, akkor az a diák Marosvásárhelyen kell szavazzon. A múlt vasárnapi szavazáskor több szavazóköri elnök nem engedte azokat szavazni, akiknek csak ideiglenes tartózkodási igazolványuk volt, ekkor erélyes fellépés eredményeképpen sikerült mégis szavaznia az illetőnek, de ez is rávilágít a szavazóköri elnökök – és nem csak – felkészületlenségére. 

Amennyiben egy bizonyos személy személyazonossági igazolványát és lakhelyét tudja bizonyítani, és a megfelelő szavazóirodába ment, viszont nem szerepel a szavazólistán (lista electorală permanentă), nem lehet megakadályozni a szavazásban, hanem pótlistán (lista suplimentară) kell szavazzon. Az Európai Unió állampolgárai esetén a lakcímre vonatkozóan van néhány rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a személyek bizonyos iratok segítségével még akkor is igazolják megfelelő lakcímüket, ha ez nem volt még hivatalosan bejegyezve az állami lakcímnyilvántartónál. 

Az Európai Unió állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett választanak és választhatók meg, mint a román állampolgárok, tilos az ilyen alapú diszkrimináció. 

Két kategória nem szavazhat: nem szavazhat az a személy, aki beszámíthatatlan és ezért gyámság alá helyezték (pus sub interdicţie). Ugyanakkor nem szavazhat és nem is választható az a személy sem, akit jogerős bírósági határozattal eltiltottak ezen polgári jogától. Ez a magyarázata annak, hogy a marosvásárhelyi újraválasztott (?) polgármester, Dorin Florea indulhatott a választásokkor, annak ellenére, hogy ellene már megtörtént korrupciós ügyben a vádemelés, egy másikban meg nyomozást folytatnak ellene, de még nem ítélték el jogerősen. Ugyanezért történhetett meg, hogy a nagybányai polgármestert, Cătălin Cherecheşt egyenesen az előzetes letartóztatásban választották újra.

A második egyértelmű, mégis a gyakorlatban sok problémát okozó kérdés az, hogy milyen személyazonosságot igazoló irat alapján lehet gyakorolni a szavazati jogot. A törvény 127. paragrafusa szerint a személyazonosságot a következő iratokkal lehet igazolni (mással pedig nem): román állampolgárok esetén a választás napján érvényes személyazonossági igazolvány (carte de identitate), elektronikus személyazonossági igazolvány (carte electronică de identitate), időleges személyazonossági igazolvány (carte provizorie de identitate), régi személyazonossági igazolvány (buletin), diplomataútlevél, elektronikus diplomataútlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, a katonai iskolák diákjai esetén az érvényes katonakönyv (carnet de serviciu militar). Az Európai Unió állampolgárai esetén a személyazonossági igazolványt bármilyen, az unió törvényei szerint érvényes irattal lehet igazolni.

A harmadik, állandó nézeteltéréseket okozó kérdés a mozgóurna (urna mobilă) kiküldése. Ezt a régi törvény értelmében egy nappal a választás előtt kellett kérvényezni. A jelenlegi törvény nem tartalmaz ilyen előírást! Tehát akár a választás napján is lehet vagy lehetett volna kérvényezni a mozgóurnát, és azt aznap az elnöknek el kellett volna bírálnia. Kivételt képeztek a kórházak, amennyiben több mint 200 személy kért mozgóurnát, vagy a büntetés-végrehajtási intézetek (börtön, fegyház, fogház), ebben az esetben tényleg a választás előtti napig kellett letenni a mozgóurnáért a kérést. De csak ebben az esetben!

A mozgóurnát az kérheti, aki betegség vagy rokkantság miatt nem képes elmenni a szavazóirodába. A mozgóurna kiküldéséhez egy írott és aláírt kérvényt kell leadni bármilyen úton (tehát személyesen, postán, faxon vagy akár e-mailen is). Ehhez csatolni kellett azokat az iratokat (orvosi iratok vagy bármilyen más hivatalos, nem feltétlenül orvosi irat), amely bizonyítja, hogy a szavazó nem tud önerőből elmenni a szavazóirodába. A szavazóurnát akkor is ki kell küldeni, ha a csatolt iratokban nem szerepel egyértelműen az, hogy a beteg nem képes önerőből elhagyni lakhelyét, de ez megállapítható a csatolt iratok, valamint bármilyen más információforrás felhasználásával, amelyeket a szavazókörzet elnöke köteles beszerezni (akár internetes hiteles forrás is). 

A szavazás konkrét menetéről, a szavazatszámlálásról, a szavazólapok érvénytelenségéről, valamint a szavazás megsemmisítéséről következő cikkünkben fogunk beszélni. 

A jelenlegi állás szerint Marosvásárhelyen választási csalás okán felmerült a választások megsemmisítése és új szavazás kiírása. 

Ezt azonban csak a Központi Választási Iroda rendelheti el.

(Folytatjuk)

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro