Hattyúsirató

Múlt héten kimutatták a madárinfluenza-vírus jelenlétét Maros megyében is öt elpusztult hattyúfióka tetemében. Marosszentkirályon az Aranyhalacska étteremhez tartozó elkerített mesterséges tó vizének gyöngyszemeiként számon tartott fekete hattyú-kat saját kis birodalmukban érte a fertőzés. 

A tél beállta előtti utolsó találkozásunk alkalmával barátságos köszöntéssel fogadtak, és szárnyrepesve várták a számukra előkészített táplálékot. Péntek óta egyértelművé vált, hogy az emberek közelségét kedvelő, díszállatként tartott kíváncsi vízimadarak, a csillogó, fekete tollazatú, kecses hattyúk látványában immár nem gyönyörködhetünk többé.

Amint dr. Kincses Sándor, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság Maros megyei kirendeltségének vezetője megerősítette, múlt hétfőn jelezték a tó vizén tanyázó öt hattyúfióka elpusztulását. A jászvásári laboratóriumi eredmények csütörtökön megerősítették a feltételezést, hogy a szokatlanul későn, szeptemberben született fiókák elpusztulását madárinfluenza-vírus okozta. Amint hasonló esetekben a szükséges óvintézkedések megkövetelik, a teljes állományt meg kellett semmisíteni, így a tó vizén élő hét felnőtt hattyút, valamint az ingatlan vadállományát gyarapító szárnyasokat, amelyekkel érintkezhettek. Pénteken a helyszínen fertőtlenítettek és harmincnapos készenléti helyzetet rendeltek el. Ez idő alatt 10-15 km-es körzetben ellenőrzik a gazdaságok szárnyasállományát, a vadásztársaságok számára szigorító intézkedéseket hoztak, így ez idő alatt tilos madarakra vadászni. A szigorítások érintik a szárnyasok szállítását, a vásárok, galambkiállítások megtartását is, mindazt, amivel a vírus egyik állományból a másikba kerülhet, ugyanakkor felhívják a gazdák figyelmét, hogy amint gyanúsan viselkedő, szomorkodó szárnyasokat észlelnek saját vagy szomszédjuk gazdaságában, azonnal értesítsék a körzeti állatorvosi ügyeletet. A többnyire lúdféléket megtámadó vírusfertőzés megelőzése érdekében tilos a libákat és kacsákat nyílt vizekre engedni, amennyiben pedig lehetséges, el kell különíteni a többi háziszárnyastól, a baromfit fedett helyen kell tartani és a vadon élő madarak közelségétől óvni. Kérdésünkre a szakember kifejtette, hogy a madárinfluenza-vírussal fertőzött szárnyasok gyógykezelése nem lehetséges, és azért kell a teljes állományokat megsemmisíteni, mert vírushordozókká válhatnak. Amint a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője kifejtette, a madár-influenza által érintett gazdaságok tulajdonosai kártérítésben részesülnek, ugyanakkor a pánikkeltést megelőzendő hangsúlyozta, hogy a vírustörzsek a baromfiállományokra veszélyesek, emberi megbetegedést azonban nem okoznak. A bukaresti diagnosztikai intézetből tegnapig (vasárnapig) nem érkezett hivatalos jelentés arról, hogy pontosan melyik vírustörzs okozta a marosszentkirályi fekete hattyúk pusztulását.

*

A fekete hattyú (Cygnus atratus) Ausztráliában őshonos faj, nálunk elég gyakran tartják díszállatként. A feltételezések szerint a vad vízimadarak, a tavat is előszeretettel látogató vadkacsák lehetnek a vírushordozók. A szakirodalom szerint a vadon élő vízimadarak szervezete annyira alkalmazkodott az influenzavírushoz, hogy nem betegednek meg, azonban vírushordozók. Vándorlásaik során a fertőzöttségnek ugyan gyakran ki vannak téve, de ellenálló szervezetükben a vírus csak a bélcsatorna sejtjeiben szaporodik, így fertőzöttségük ellenére tünetmentesen élnek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetét idéző források szerint a H5N8-as típusú madárinfluenza tavaly ősszel bukkant fel az Európai Unió területén, és a récefélék vándorlási útvonala mentén található országok lehetnek érintettek.