Határidős vállalások

Egyezségre jutottak a gazdák a minisztériummal

A mezőgazdászok tüntetését követően január 15-étől Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter munkatársaival szakágazatonként tárgyalássorozatot kezdeményezett a gazdák egyesületeivel. Hétfőn tárgyalásokat folytatott a juhászokkal, majd a növénytermesztőket tömörítő egyesületek vezetőivel, míg tegnap kedden az állattenyésztőkkel, a szupermarketek és az élelmiszer-feldolgozóipar képviselőivel találkozott. A hétfői találkozó késő délutánig tartott, a felek sajtótájékoztatón bejelentették, hogy sikerült egyezségre jutni, és elmondták, hogy tizenhárom pontba foglalták azokat a követeléseket, amelyekre a minisztérium határidőre megoldást ígért. 

A miniszter először a juh- és kecsketenyésztőkkel tárgyalt. A beszélgetés elején kijelentette, hogy Romániában ez a legfontosabb állattenyésztési ágazat, hiszen mind az állatlétszámot, mind a területi lefedettséget illetően fontos helye van a hazai mezőgazdaságban. Az idén a költségvetésből jelentős támogatást különítettek el az állattenyésztő farmok korszerűsítésére, természetesen erre a juh- és a kecsketenyésztők is pályázhatnak. A beszélgetések során felmerült az is, hogy növelni kell a vadállatok okozta kárterítés értékét, hiszen a vadállatok (a medvék és a farkasok is) az utóbbi időben gyakran megtizedelték a nyájakat. A juhászok támogatást kértek juhnyírásra, továbbá kérésükre módosítják az országos átmeneti, társult támogatás néhány előírását. A gazdák jelezték, hogy többen nem tagjai egyetlen szakmai szervezetnek sem, így nehezebben tudnak legelőket bérelni. A miniszter válaszként elmondta: folyamatban van egy számítógépes rendszer (program) kidolgozása, amely a hektárra leosztott állatlétszámnak megfelelően osztja majd el a legeltetési jogot és nyilvántartja azt is, hogy ki használhatja a területeket, így nem lesznek átfedések. A miniszter biztosította a tárgyaló feleket, hogy az idén is a szükségleteknek megfelelően – az országos mezőgazdasági stratégiában foglaltak alapján – biztosítják a beruházásokra (farmfejlesztés, gépek vásárlása, fiatal farmerek felkarolása) szánt összegeket, kedvezményes lesz a gázolaj jövedéki adója, és továbbra is lesz átmeneti támogatás. Megígérte, hogy január végéig kidolgozzák az új hitelkeretet (farmerhitel és mezőgazdasági hitel), és a bankokkal kötött egyezség alapján előnyös feltételekkel lehet majd kölcsönt felvenni. 

A juhászok képviselői elégedetten távoztak a tárgyalásokról. Elmondták, nemsokára felavatják az Olt megyei Făgeţeluban a feldolgozóiparnak szánt támogatásnak köszönhetően az új gyapjúfeldolgozó gyárat, ami részben megoldja a gyapjúértékesítés miatt felmerült gondokat. (Sz.m.: Korábban a juhászok arra panaszkodtak, hogy a gyapjút nem volt ahol értékesíteni, és ezért sokan az esztenák környékén dobták el, amivel a környezetet szennyezték, és emiatt volt, akit megbírságoltak.) 

A juhászok után a miniszter kora délután fogadta az ország legtöbb gazdáját tömörítő – növénytermesztő ágazatban érintett – egyesületek, ligák képviselőit, akik előterjesztették mindazokat a gondokat, amelyek rendezésének sürgetéséért az utcára vonultak. Ezekről korábban részletesen beszámoltunk. A tárgyalásokat követően a helyszínen késő délután sajtótájékoztatót tartottak, ahol először a szakmai szervezetek képviselői szólaltak fel. Kifejtették, hosszas tárgyalás után sikerült egyezségre jutni a miniszterrel, és reményüket fejezték ki, hogy a felvállaltakat a hatóság megoldja. Elhangzott, hogy a civil szervezetek egyelőre berekesztik a tiltakozó akciót, és figyelemmel követik, hogy a minisztérium a határidős felvállalásokat miként teljesíti. Ha nem sikerül ennek eleget tenni, akkor újra az utcára vonulnak. Azt is hozzátették: nem felelnek azokért a gazdákért, akik egyéni kezdeményezésre folytatják a tüntetést, és azt is elmondták, ameddig a szállítók ügyét nem rendezi a pénzügyminisztérium, addig lesznek olyan gazdák, akik szolidaritást vállalva velük, továbbra is munkagépekkel csatlakoznak ehhez az akcióhoz. Mind a minisztérium államtitkára, mind a gazdák képviselői arra kérték a tüntetőket, hogy egyelőre vonuljanak vissza, készítsék elő a tavaszi munkálatokat, mert felelősséget vállalnak azért, hogy a tárgyalások során megállapítottakat kivitelezi a szaktárca. Florin-Ionuţ Barbu miniszter is kifejtette: örül annak, hogy konstruktív párbeszédet folytathattak, és a szakmai szervezetek nyitottak voltak bizonyos kérdések rendezésére. Az elkövetkezendőkben a minisztériumban szakemberekből álló munkacsoportokat hoznak létre; tizenhárom pontba foglalva konkretizálták a teendőket. A LAPAR alelnöke kiemelte, mindegyik szervezet vezetősége azon igyekezett, hogy a gazdák által jelzett gondokat összesítse, fontossági sorrendet állítson fel, és így terjesztették követeléseiket a minisztérium elé. Maradnak még kisebb rendezetlen ügyek, de ezeket valószínű, hogy helyben, a megyéknél is rendezni lehet, amennyiben megszületnek azok a jogszabályok vagy módosító javaslatok, amelyekkel rendezhetők a jelzett gondok. 

A következők rendezését vállalta a minisztérium: a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) által törlesztendő, nem leszögezett határidős kifizetéseket legkésőbb 2024. február 29-ig átutalják a gazdáknak. Január 31-ig tisztázzák a parlagosításra vonatkozó GAEC 7 és GAEC 8 európai uniós programcsomagok feltételeit, illetve azt, hogy miként lehet sürgősségi esetben csökkenteni az előírás nem alkalmazásáért járó bírságot. (Sz.m.: Tudomásunk szerint más EU-tagországok is kérték, hogy ne alkalmazzák az előírásokat, és a sajtótájékoztatón a miniszter is megígérte, hogy Brüsszelben tárgyal erről az Európai Bizottsággal, a mezőgazdasági biztossal, de azt is hozzátette, ez esetben politikai döntésről van szó, amelyet uniós szinten kell meghozni.) Az idén kifizetik az ukrajnai gabonabehozatal miatt érintett termesztőknek a kártérítést. Erre kaptak támogatást az uniótól, és az országos költségvetésből is jelentős pénzösszeget különítettek el. A minisztériumban várják a megyéktől a kárterítési jegyzőkönyveket, ami alapján kiszámíthatják és átutalhatják egyénenként a kárterítés összegét. Továbbá azt ígérte, hogy kidolgoznak egy alkalmazást, elektronikus zárjeggyel, GPS-rendszerrel látják el, az ukrán tehergépkocsikat, és követhető, külön útvonalat jelölnek ki a konstancai kikötőig a járműveknek. A rendszeren már dolgoznak. Február 29. a határidő a farmfejlesztésre szánt bankkölcsönök kamatának megtérítésére. Amennyiben a tervezett költségvetés-kiegészítéskor a pénzügyminisztérium megfelelő pénzkeretet tud biztosítani, a mezőgazdasági minisztérium sürgős támogatást nyújt azoknak a gazdáknak, akik 2022-ben növényi kultúrákat létesítettek, és az ukrajnai helyzet miatt nem tudták értékesíteni a termést. Ez esetben hektáronként 100 eurót ajánlottak, amit a tavaszi kampányban használhatnak fel. A támogatást május 31-ig utalnák át a gazdáknak. Június 30-ig aktualizálnák a mezőgazdasági munkálatokra használt gázolaj jövedéki adójának fedezésére szánt állami támogatást. A legközelebbi (csütörtöki) kormányülésen kérik, hogy B és B1 kategóriájú jogosítvánnyal lehessen traktort és mezőgazdasági gépet vezetni, törölnék a munkagépek regisztrálásakor a kötelező műszaki ellenőrzést. Azt is megjegyezték, hogy a jogszabály-módosítást egyeztetni kell a szenátusban napirenden levő – a KRESZ-t módosító – törvénytervezettel. 

Június 30-ig nyújtják be azt a jogszabály-módosító javaslatot, amellyel megszabják majd a területek és erdők bérlésének kötelező minimális határidejét. A jogszabály-módosító javaslatok között szerepel az is, hogy 2024-ben ingyenesen biztosítják az öntözésre szánt vizet, továbbá 50%-ban fedezik az öntözést biztosító szervezetek (OUAI) által erre a célra használt villamosenergia-fogyasztást. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a gazdákkal közösen megvizsgálják a Vrancea megyében használt jégesőelhárító rendszer hatékonyságát. A miniszter a mezőgazdászok figyelmébe ajánlotta a farmerhitel nevű állami támogatást (pályázati lehetőséget), amivel fedezhető a farmfejlesztésre, építésre szánt beruházások önrésze. 

Az említett pontokat tartalmazó jegyzőkönyvet mind a miniszter, mind a szakmai szervezetek képviselői kézjegyükkel látták el. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a gazdák képviselői hangsúlyozták, hogy a miniszter nyitottságról tett tanúbizonyságot, és a továbbiakban felmerülő gondokat is a munkacsoportok figyelmébe ajánlották. Az is elhangzott, hogy bár a demokrácia velejárója a tüntetés, a hatékony eredményt nem az utcán, hanem a szakmai szervezetek közvetítésével a minisztériummal való tárgyalásokon lehet elérni. Jelen esetben nem marad más hátra, mint figyelemmel követni, hogy miként tartja be a vállaltakat a minisztérium. 

Kedden folytatódott a tárgyalássorozat. A miniszter az állattenyésztők – a tej- és húshasznú szarvasmarhát, valamint sertést és háziszárnyast tartók –, továbbá kora délután az élelmiszer-feldolgozó ipar képviselőit fogadta, abban a reményben, hogy a tárgyalássorozatokon sikerül a mezőgazdászok számára kedvező megoldásokat találni. „Az az érdekünk, hogy a gazdák számára minél előbb találjunk megoldásokat, hiszen a mezőgazdaság nem állhat le, mi több, fejlődnie kell, hogy a fogyasztók jogos elvárásának megfelelően biztos forrásból jó minőségű termékeket állítsanak elő” – nyilatkozta Florin Ionuţ Barbu miniszter. 

A szarvasmarha-tenyésztők egyesületének képviselőivel is találkozott a miniszter. A sajátos követelmények között szerepelt a tej felvásárlási árának a támogatása az inputok költségeinek csökkentésével. Kiemelték a hazai műtrágya hiányát, ugyanis jelenleg külföldről behozottat kell vásárolni, ami jóval drágább a hazainál, mert itthon egyik vegyi kombinát sem működik. 

Nagy Péter Tamás, az Aberdeen Angus Egyesület elnöke elmondta, az alapvető kérdések rendezésében egyetértettek a miniszterrel, a munkacsoportokra bízzák azoknak a jogszabálymódosító javaslatoknak, kormányrendeleteknek a kidolgozását, amelyek rendezik a szakáganként felvetett gondokat; a cél megtalálni a megfelelő finanszírozási lehetőséget a megoldások kivitelezésére. 

A Duna-deltai húshasznúszarvasmarha-tenyésztők egyesülete arra kérte a minisztert, hogy kezdeményezzen egy programot, amivel a hazai (köztük a deltai) szarvasmarha-tenyésztési programot támogatják. A miniszter tájékoztatta az egyesület képviselőit, hogy az idéntől a nádas legelőterületek fenntartására hektáronként 600 euró támogatást nyújthatnak a gazdáknak. A fajfenntartó programot pedig az állattenyésztő hatóság (ANZ) valamelyik akkreditált egyesülettel közösen kidolgozza, és megpróbálják mielőbb gyakorlatba ültetni. Az itt lakókra és az állattartó gazdákra veszélyt jelentenek a néhány éve megjelent sakálok, amelyeknek nincs természetes ellenségük, így gyorsan szaporodnak. Azt kérték a gazdák, hogy a lakosoknak is engedjék meg ezek vadászatát, mert már jelentős kárt okoztak a gazdaságokban, és fertőzésveszélyt jelentenek. A miniszter megígérte: a környezetvédelmi minisztériummal közösen rendeletet dolgoznak ki, amely szabályozni fogja majd a sakálok vadászatát. A továbbiakban a sajtó képviselőinek kérésére a tárcavezető néhány, az általunk korábban említett kérdést pontosított.