Hat évtized könny és vér
Levélben jelentette be a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet, hogy döntött szervezetének teljes feloszlatásáról és működésének végleges befejezéséről.
Levélben jelentette be a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet, hogy döntött szervezetének teljes feloszlatásáról és működésének végleges befejezéséről – közölte az eldiario.es című internetes újság szerdán.
A lap közzétette az eredeti, baszk nyelven, április 16-i keltezéssel íródott levelet, amelyet a terroristák különböző szervezeteknek, intézményeknek és baszk rendőröknek is eljuttattak.
Az ETA korszaka véget ért, de Baszkföld konfliktusa Spanyolországgal és Franciaországgal nem, mert az nem az ETA-val kezdődött, és nem szűnik meg az ETA útjának lezárultával – áll a levélben, amely hangsúlyozza: „Baszkföld most egy új lehetőség előtt áll, hogy végleg lezárja a konfliktus időszakát, és építse a közös jövőt”.
A terrorszervezet írásában felidézi, hogy – mint fogalmazott – „az évek során a számos erőfeszítés ellenére sem voltunk képesek megoldásra jutni, sem az ETA, sem a kormány, sem a baszk rendőrök. Ez egy közös felelősség, és az ETA vállalja a ráeső részt ebből”.
Az ETA tagjai nem számíthatnak büntetlenségre, „fizetniük kell bűneikért” – reagált a bejelentésre a Marokkóban tárgyaló spanyol belügyminiszter.
Juan Ignacio Zoido hangsúlyozta: a hatóságok továbbra is üldözni fogják a terroristákat, hogy elfogják, és a spanyol igazságszolgáltatás elé állítsák őket.
„Semmit sem értek el azzal, hogy abbahagyták a gyilkolást, és semmit sem érnek ez azzal, hogy tesznek egy nyilatkozatot, amit ők feloszlatásnak neveznek” – jelentette ki.
A terrorizmus áldozatainak szövetsége (AVT) szerint az egyetlen, amit az ETA-tól várnak, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással az eddig tisztázatlan ügyek felderítésében.
Ezt követeli az a 40 ezer ember is, aki három nap alatt aláírta a baszkföldi terrorizmus áldozatainak kollektívája (Covite) által indított kezdeményezést.
358 megoldatlan gyilkossággal kapcsolatban várják, hogy az ETA vállalja felelősségét – áll a szerdán San Sebastianban ismertetett kiáltványban, amelyben azt is követelik, hogy a terrorszervezet ítélje el a múltban elkövetett erőszakos cselekményeit.
A független, szocialista baszk állam megteremtéséért több mint 50 évig véres merényletekkel harcoló szervezet április 20-i közleményében ismerte el felelősségét és kért bocsánatot az „okozott károkért”.
Egy nappal korábban a baszk közszolgálati televízió (ETB) nyilvánosságra hozta, hogy május 5-én az ETA bejelenti feloszlatását a Baszkföld francia részén található Bayonne városában nemzetközi közvetítőkön keresztül.
Az ETA története
Az ETA (Baszk Haza és Szabadság – Euskadi ta Askatasuna) Francisco Franco tábornok diktatúrája alatt szerveződött, 1959-ben alapították radikális nacionalista baszk diákok.
Franco az egységes Spanyolország megteremtését tűzte ki célul, ennek jegyében elnyomta a baszk kultúrát, betiltotta az európai kontinens egyedüli izolált, egyetlen más nyelvre sem hasonlító nyelvét, indexre tette az ezen írott könyveket is.
Az ETA első akcióját 1961-ben hajtotta végre, egy politikusokat szállító vonatot akart kisiklatni, első áldozata 1968-ban egy rendőr volt, akit igazoltatás közben lőtt le egy terrorista. A szakadár szervezet az első tervezett merényletét ugyanebben az évben követte el, majd 1973-ban Luis Carrero Blanco miniszterelnököt, Franco kijelölt utódát gyilkolták meg. Az ETA a spanyol demokrácia 1975-ös helyreállítása után is folytatta küzdelmét, öt évtized alatt a gyilkos merényletek mellett számos emberrablást, zsarolást és szabotázsakciót követett el. Ezekben a hivatalos összesítés szerint 829-en vesztették életüket és több ezren sérültek meg, de ennél jóval magasabb becslések is léteznek. Az áldozatok többsége rendőrtiszt és politikus volt, de sok civil is akadt közöttük.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek nyilvánított ETA bázisa azonban fokozatosan szűkült. Az 1990-es évekre a baszkok többsége már nem a fegyveres harcban látta a megoldást céljai eléréséhez, közvélemény-kutatások szerint a függetlenség helyett beérték a békével és a nagyobb önrendelkezéssel.
A hangulat változását érzékelve az ETA 2006-ban tűzszünetet hirdetett és tárgyalásokat ajánlott a spanyol kormánynak. A radikális szárny azonban az év decemberében a fegyvernyugvást megszegve két halálos áldozatot követelő merényletet hajtott végre a madridi repülőtéren, ezután már Baszkföld városaiban is tömegek követelték az erőszakcselekmények beszüntetését. Madrid kíméletlen fellépéssel válaszolt, a spanyol és a francia hatóságok összehangolt fellépésének köszönhetően 2008-ig az ETA hét felső vezetője került rendőrkézre, számos fegyverraktárát számolták fel.
A meggyengült, ütőképességét elvesztő szervezet 2011 októberében bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal. A hírt sokan kétkedéssel fogadták, mert az ETA története során tucatnyinál többször kezdeményezett tűszünetet, amelyet aztán saját maga tört meg véres merényletekkel.
A szervezet azonban ettől kezdve nem követett el több támadást, s 2017. április 8-án megkezdte a lefegyverzést, 12 titkos fegyverraktárának listáját a francia hatóságoknak adta át. 2018. április 20-án az ETA első ízben kért bocsánatot áldozataitól, öt nappal később megkezdte fegyvereinek átadását a francia igazságszolgáltatásnak, s közölte: néhány nap múlva bejelenti feloszlatását. (hírösszefoglaló)