A harmónia élménye

Budapesti vendégek is felléptek a VI. Bolyais Világtalálkozó gálaműsorán. A többségükben kardiológus szakorvosokból álló zenekar, amely 1986-ban a Semmelweis Egyetem kamarazenekarából nőtte ki magát, a Bolyai János nevét viseli.

Budapesti vendégek is felléptek a VI. Bolyais Világtalálkozó gálaműsorán. A többségükben kardiológus szakorvosokból álló zenekar, amely 1986-ban a Semmelweis Egyetem kamarazenekarából nőtte ki magát, a Bolyai János nevét viseli. Az együttes tagjai, akik Mozart 3. D-dúr vonósötösét adták elő a Kultúrpalota színpadán, rendszeresen koncerteznek, s játszottak II. Erzsébet angol királynő arany jubileumán is.

El is csodálkoznék a játékukon, hisz három szívgyógyász is húzta a vonót, s csak azért nem teszem, mert láttam, hallottam a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem zenekedvelő orvosait is koncertezni.

– Bár tudom, hogy Mozart zenéjének milyen erős gyógyító hatása van, dr. Greschik Istvántól, az együttes vezetőjétől mégiscsak megkérdem, hogyan egyeztethető össze a szimfonikus zene művelése és a szívgyógyászat?

– Valószínűleg tudatos választás volt, hisz Mozart zenéje az egyik legharmonikusabb és legjátékosabb, az ösztönöket is uralma alá hajtó zene, ami azokra is hat, akik nem szeretik a szimfonikus muzsikát. Ami pedig a kezdeteket illeti, ez a családra vezethető vissza. Bár senki nem volt zenész, a szüleim zeneiskolába írattak, később az orvosi egyetem első éveiben olyan társakra leltem, akikkel együtt tudtunk zenélni. Lakatos János csellista kollégámmal együtt játszottunk az orvosi egyetem kamarazenekarában, egy másik hegedűssel és egy zenei pályára készülő brácsással közösen alapítottuk meg a Bolyai vonósnégyest. Később úgy éreztem, hogy tanulnom kell még, s az orvosi egyetem mellett egy kitűnő tanárnőhöz hegedűórára jártam, aki segített abban, hogy amatőr szinten élvezhetően zenéljek.

– Három szívgyógyásznak mikor van ideje próbálni?

– Az idő komoly problémát jelent, mivel sokfelé hívnak, különböző közösségi, egészségügyi rendezvények visszatérő vendégei vagyunk. Nehéz egyeztetni a próbára szánt időt, de gyakorolni egyénileg is lehet.

– Miért a Bolyai név?

– Olyan ismert személyiséget kerestünk, aki tudott és szeretett zenélni, de nem volt hivatásos muzsikus. Azért esett Bolyai Jánosra, az egyik legjelesebb magyar tudósra a választásunk, mivel a maga korában Bécs vezető vonósnégyesének a második hegedűse volt, s Marosvásárhelyre hazatérve Paganini-darabokat játszott a pódiumon. Az ő nevével magasra tettük a mércét, de nekünk nagyon tetszett, hogy ebben a választásban benne van a nemzethez tartozás igénye s a sokszínűség, amely az élet és a magyar kultúra gazdagságát jelenti. Korábban is sokat jártam Erdélybe az 1980-as évek táján, amikor megtapasztaltam a még élő hagyományokat. Nehéz ezt ma újraépíteni, de mégis ez a dolgunk.

– Zenei tanulmányok mellett miért választotta az orvostudományt?

– Egyrészt a családban is voltak orvosok, másrészt az emberrel akartam foglalkozni, a tárgyak kevésbé érdekelnek.

– És miért a kardiológia?

– A belgyógyászat szélesebb tudást igényel, s ezen belül a kardiológiát tartom a legizgalmasabbnak. A budapesti Péterfy utcai közkórház intenzív osztályának vagyok a vezetője, amely a főváros legnagyobb területi szívgyógyászata volt.

– A kollégák is kardiológusok.

– Dr. Lakatos Jancsi kollégám Székesfehérváron járta ki a kardiológiai iskolát, s most saját szakrendelőt működtet, amellett a tatai kórházban is rendel, dr. Poór Piroska a Honvéd Kórház kardiológiai osztályán dolgozott. Az együttes negyedik tagja, dr. Németh Márta a Bartók Zeneiskolában brácsatanárnő, s egy páciensemen keresztül találtam rá, az ötödik ősrégi barát, együtt jártunk a táncházba, s ő is brácsát tanít.

– Mikor szokta elővenni a hegedűt?

– Jókedvemben szeretek játszani, vagy amikor egy feladatra készülünk.

– Megfigyelte-e, hogyan hat a zene a saját szívműködésére?

– Az élethez való hozzáálláshoz van köze, ahhoz, hogy az ember nyitottan, lehetőleg előítéletek nélkül élje az életét, amelybe ne csak a szakma, a betegekkel töltött órák férjenek bele, hanem az alkotás öröme és elégtétele, a családnak érzett zenekarban való játék nyújtotta harmónia élménye és a szólójáték felelőssége is.

– Célok, elképzelések?

– Mint sok más cselekedet, a zenélés is önmagában hordozza a jutalmát.

Györffi Ilona családi jó ismerősünktől kaptuk a meghívást, aminek nagy örömmel tettünk eleget, mert számomra az összmagyarság ügye mindig fontos volt, és úgy érzem, hogy sohasem késő tenni érte. A Kultúrpalota hangulata évek óta elkísért, s itt zenélni a barátaimmal, talán nem is kívánhattam volna ennél többet.