Hamarosan bejelentik az idei Nobel-díjasokat
Az elkövetkező két hétben, október 3. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.
Inventas vitam iuvat excoluisse per artes – szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni. Ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díj alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Azon kevesek közé tartozott, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. 1889-ben, bátyja halálakor ugyanis – figyelmetlenségből – több lap őt búcsúztatta, igen kevéssé hízelgő szavakkal. Átgondolta életét, és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.
1895. november 27-én kelt, svéd nyelven írott végrendeletében úgy rendelkezett: „a tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. ...egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.” (Érdekesség, hogy Nobel a közhiedelemmel ellentétben nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: „dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák.")
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.
A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet), az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda (a díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez minden évben február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra.
A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (több év is akadt, amikor erre nem került sor, nagy részük az első és a második világháború idejére esett). A kitüntetettek érmet, oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak.
A kézzel gyártott, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos, Alfred Nobel portréját, születési és halálozási évét tartalmazza. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik.
Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás. Művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi: a Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.
A teljes díjjal járó csekket az idén is nyolcmillió (adómentes) svéd koronára állítják ki. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik.
A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz már nem.
A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.
Érdekességek a Nobel-díj történetéből
Az 573 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2015 között összesen 900 kitüntetettje volt, 874 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt ez 870 különböző embert és 23 különböző szervezetet jelent. A Nobel-díjjal 472 alkalommal ismertek el európai, 296-szor amerikai, 68-szor ázsiai, 25-ször afrikai és 13 alkalommal óceániai születésű kitüntetettet.
A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is elnyerte az elismerést. A híres kutató az első volt, aki kétszer is megkapta a díjat, a nők közül ez másnak azóta sem sikerült. Marie Curie ráadásul az egyetlen a díj történetében, aki két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A női kitüntetettek többsége – szám szerint 16 – Nobel-békedíjat kapott, míg a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.
A díjazottak között a Curie család az „abszolút csúcstartó”: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját.
Rajtuk kívül még három házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat. 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjasként emelték a kitüntetett házaspárok számát.
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – eddig példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben, fia, Kai 1981-ben, illetve az angol Joseph John Thomson 1906-ban, a fia, George Paget Thomson pedig 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjas, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger fia 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.
Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták.
A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral.
A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, amivel megdöntötte a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját: Bragg 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Rekordja a tudományos díjazottak között szinte megdönthetetlen, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.
A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, amelynek csupán fél évig örülhetett. A legidősebbként kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, aki 2007-ben 88 éves korában kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 19 éves Juszafzai.
A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ 1954-ben és 1981-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal elismert amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjjal jutalmazott angol Frederick Sanger, a két tudományágban (1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai) Nobel-díjas Marie Curie, valamint az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling – ő az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztoznia.
A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa minden bizonnyal Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki „mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”.
