Hagyj egy jelet!

• 2013-09-26 15:24:56

• Nagy Székely Ildikó

A Siketek Világszövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptemberének utolsó vasárnapján a külvilág hangjaitól elszigetelt, több mint 70 millió embert magába foglaló társadalmi kategóriára irányul a figyelem.

Fotó: archív

A Siketek Világszövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptemberének utolsó vasárnapján a külvilág hangjaitól elszigetelt, több mint 70 millió embert magába foglaló társadalmi kategóriára irányul a figyelem. Ez a nap a nyilvánosság számára sokszor láthatatlan közösségek kulturális és sportéletben, illetve egyéb területeken elért sikereiről, a siketek gazdag kultúrájának megünnepléséről szól. „Ez egy ébresztő, amely minden évben megszólal, hogy észrevegyük a siketek nyelvi, kulturális, gazdasági és politikai kirekesztettségét” – áll az idén 60 éves Maros Megyei Siketek Egyesületének szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, amelyben hétvégi rendezvényeikről tájékoztattak. A pénteken és szombaton a főtéri virágóránál, illetve az egyesület székhelyén zajló eseményekről és a Maros megyei siketek hétköznapjairól, gondjairól Németh-Jakab Imola pszichológussal, jeltolmáccsal, az egyesület munkatársával beszélgettünk.

– A hallássérültek közössége a Hagyj egy jelet! mottójú színes nyelvi kavalkáddal ünnepel. Pénteken és szombaton délelőtt 10 órától délután 5-ig a virágóránál felállított sátorban gyerekprogramok zajlanak, a kis látogatók kartonból készíthetnek jeleket. Ezt a foglalkozást a Vásárhelyi Forgatagon is kipróbáltuk. Ugyanakkor, amennyiben az egyesületi tagok egyetértenek, szeretnénk az élőkönyvtáros tevékenységet is beiktatni a programba, a Forgatagon ez is működött. Szombaton délelőtt 10 órakor az egyesület székhelyén sporteseményekre, sakk-, illetve ostáblaversenyre kerül sor, délután 5 órától kulturális programra várjuk ugyanitt tagjainkat.

– Mekkora létszámmal működik a Maros megyei egyesület? Észlelhető-e az elmúlt időszakban mennyiségi változás?

– Sajnos, csökkenés érzékelhető, ezért is annyira fontosak a hétvégihez hasonló, egyesületünket népszerűsítő tevékenységek. Jelenleg 270 – 300 aktív tagunk van, a nyilvántartásban körülbelül 400-450-en szerepelnek.

– Milyen nehézségekkel küszködnek a siket személyek? Korábban többször is megfogalmazódott, hogy kevés a jeltolmács, így az ügyintézés számukra igen nehézkes.

– Maros megyében mindössze két jeltolmács van, és mi még jól állunk más megyékhez viszonyítva. A közintézményekkel való kommunikációban az egyesületünknél is segítséget lehet kérni. Egyébként szeretnénk egy Linzben elindított, Ausztria egész területére kiterjesztett projektet adaptálni, amely a siket személyek orvosi ellátására, az orvossal való kommunikációra irányul. Októberben Linzbe utazunk, egy orvos is velünk jön, aki megtekinti, hogy ez ott hogy működik.

– Milyen fontos eseményekre került sor idén a megyei egyesületnél?

– Februárban megtartottuk a szerelmesek napját, tavaszi bált rendeztünk, júniusban ünnepeltük a 60 éves évfordulót, amelyre az egyesület legelső tagjait is meghívtuk, részt vettünk a civil szervezetek vásárán, és, mint említettem, a Vásárhelyi Forgatagon. Október 5-én elnökválasztást tartunk. Ami a rendszeres programjainkat illeti, keddenként klubdélutánokat szervezünk, és szeretnénk elindítani a filmdélutánokat is.

– Pszichológusként hogyan látja a siket személyek viszonyulását a külvilághoz?

– A siketek a jelnyelv 1890-es betiltásától hosszú ideig ki voltak szorítva a közéletből, az ebből fakadó zárkózottság még mindig világszinten érzékelhető. Viszont nyíltak a kommunikációra, csak bátorításra van szükségük.