Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Köztudott, milyen hatalmas feszültségek árán alakul az új kormány. Az is ismert, hogy az államelnöké az utolsó szó minden ügyben. Kedden a fogát összeszorítva kinevezte ugyan kormányfőnek a szociáldemokraták vezérét, de ezzel nem biztos, hogy lezárta az ügyet, hiszen már első mandátuma idején, a megválasztását követő napon azt nyilatkozta, hogy legfőbb célja a „vörös pestis” végleges ellehetetlenítése, kiszorítása a politikából. Ami azóta sem sikerült, bár rengeteg energiát fektetett abba, hogy keresztbe tegyen a PSD-nek. De maradt még néhány hónapja erre is.
Most azonban egészen másról van szó. Kedden konzultációra hívta az államfő a parlamenti pártokat. A protokollnak megfelelően minden delegátussal kezet rázott. Ellenben – a diplomácia szabályait felrúgva – az RMDSZ-t nagy ívben elkerülte. A kérdést többen a liberálisoknak szegezték, akik hetet-havat összehordtak a „beszédes” gesztusról, egy szenátor egyenesen azt mondta, biztosan azért, mert a magyarok már nem része a kormánykoalíciónak…
Nem ez az első barátságtalan gesztusa az elnöknek. Emlékeztetünk szélsőséges magyarellenes megnyilvánulásaira, uszításaira. Néhány éve államfőként úgy próbálta növelni szíve pártja, a Nemzeti Liberális Párt ázsióját, hogy megvádolta a szociáldemokratákat,
„kiárusították Erdélyt a magyaroknak”. És mindezek ellenére éppen a Trianon-emléknapon vehetett át egy német kitüntetést a kisebbségek érdekében kifejtett „áldásos” tevékenységéért.
Anélkül, hogy bármi „áldásosat” tett volna, ez már a harmadik európai elismerés volt, amit megkapott: két éve a Nemzetközi Károly-díjat vehette át, mert „nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát az Európa-párti, jogállami politika felé”, a Szudétanémetek Szövetsége 2020-ban ítélte oda a IV. Károly német császárról elnevezett kitüntetést „a közép-európai népek és országok közötti egyetértés és együttműködés terén szerzett érdemei elismeréseként”.
Az elnök szerint az utóbbi években Romániában a jogi eszközök kiegyensúlyozott rendszerét dolgozták ki az intolerancia megakadályozására és szankcionálására, és a romániai őshonos kisebbségek jogait példásan biztosítják. Ezzel együtt napról napra szembesülünk az újabb és újabb, a magyar intézményeket és közösségeket célzó támadásokkal. Soroljuk: ma is megoldatlan a román állami pénzből fenntartott magyar felsőoktatás helyzete, leálltak a visszaszolgáltatások, sértik a nyelv- és a szimbólumhasználatra vonatkozó jogokat és a többi.
Ha hozzátesszük a külügyminiszter idei vehemens nyilatkozatát a csíksomlyói búcsúba ellátogató magyar köztársasági elnök közösségi oldalán megosztott videóról, az az érzésünk, hogy a román illetékesek a magyar–román konfliktus szításával próbálják elterelni a figyelmet az országban dúló súlyos problémákról.
Mindent egybevetve, az elnök „megérdemelte”, hogy a kisebbségekért kifejtett tevékenységért díjjal jutalmazzák. A keddi „barátságos” gesztusa volt a „hab a tortán”.