Ha szól a citera Erdőcsinádon...

A citera akkor szól szépen, ha szívvel muzsikálnak, ha lelket tesznek bele.

Fotó: Mezey Sarolta

A citera akkor szól szépen, ha szívvel muzsikálnak, ha lelket tesznek bele, hangzott el szombaton délután a citeratábor záró előadásán, amikor sorra léptek közönség elé a kezdő és haladó muzsikusok. S függetlenül attól, hogy melyik csoport pengette a hangszert, valamennyi dal tisztán, pergőn és jó kedvre pezsdítőn szólalt meg. A tábor a Marosszék Kulturális Egyesület, a Pro Provincia Egyesület, valamint az Erdőcsinádi Református Egyházközség közös szervezésében, Fazakas Ildikó és Fazakas János irányításával zajlott.

A tábor célja: megszerettetni a zenét

A második alkalommal megszervezett citeratábor igencsak megmozgatta a falu apraját-nagyját, egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a muzsikálás iránt. A gyerekek, fiatalok oktatását idén Bőr Gyula zenetanár vállalta fel. – Célunk az volt, hogy a citerán keresztül az ifjú nemzedékkel megszerettessük a zenét. Sok munkával jár egy tábor szervezése, anyagi és szellemi áldozatot, jó szervezést követel. Úgy gondoltuk, hogy a tábor résztvevőit két csoportba – kezdő és haladó – sorolhatjuk, erre menet közben derült ki, hogy 4-5 szint is van. Nem csak hangszeres muzsikát tanítottunk a gyerekeknek, hanem zeneelméletet is. A táborban részt vevő mező-sámsondiaknak volt a legnehezebb, mert ők már tudtak – egyféleképpen – citerázni, itt viszont egész másként kellett játszani. A lényeg az, hogy a citerázás alapjait lefektettük, a megtanult darabok szépen szólnak, és jöhet a folytatás – mondta Bőr Gyula.

A helybeli művelődési otthonban fellépő táborozók – a csinádiak, a marosvásárhelyiek, a sámsondi gyerekek külön-külön, majd a vegyes furulyacsoport – ismert népi dallamokat szólaltattak meg. Meglepetésként azonban olyan népdalokat is beiktattak a műsorba, amiről oktatójuk nem is tudott. A citerások előadását a helyi Árvácska népiegyüttes két csoportjának tánca tette színessé.

Akkor szép, ha lélek van benne

Sándor Vilmos citerakészítő meghívottként vett részt a táborzárón. Mielőtt még virtuózan megszólaltatta volna a saját kezűleg készített hangszerét, elmondta, hogy a tábor szellemiségét azért értékeli, mert az irány, amit itt követnek a leghelyesebb, ugyanis megkísérlik azt, amit máshol nem: visszavezetik a fiatal generációt a gyökerekhez, azokhoz a dallamokhoz, ahhoz a népzenéhez, amely őseink muzsikája volt. – A muzsikálást nem szintetizátorral kell kezdeni, hanem ősi hangszeren, hiszen ezek szólnak hitelesen. A citera ilyen hangszer. Minden műfaj eljátszható rajta, a népdaltól az operettig, a dzsessztől a rockig. Azonban a citera csak akkor szól szépen, ha szívvel muzsikálnak, ha lélek van benne – mondta a citerakészítő. S hogy ezt bebizonyítsa, operettrészleteket, sőt rockot is játszott a közönség örömére.

A mezősámsondiak példája

A tábor „termését” bemutató előadást a Pánczél Réka vezette mezősámsondi felnőtt citera-együttes és női népi énekkar fellépése zárta. Jó választás volt meghívni őket, hiszen példaként szolgálhatnak ott, ahol most indult be a hagyományos muzsikálás felélesztése. Erőteljes, szép hangzású dalaikkal, kiforrott előadásukkal, öltözetükkel, kiállásukkal és víg kedélyükkel lenyűgözték a csinádi közönséget.

A tábort – amelyet a Nemzeti Kulturális Alap, a Maros Megyei Tanács, a Communitas Alapítvány és a szülők támogatottak –, jó hangulatú mulatság zárta.