A legtöbb embernek az őszről a színpompás fák, a puha pulóverek és a meleg teák harmóniája jut eszébe, azonban amikor beköszönt a nyálkás hideg, és becsengetnek az iskolában, zsonganak az óvodák, a szülők egyszerre sóhajtanak fel: „kezdődik”. Lelki szemeik előtt megjelenik a zsebkendők kupaca, és szinte hallják is a kis mellkasokból feltörő köhögést. Mindeközben elárasztja őket a sok információ, amivel az internet szolgál, a kéretlenül osztogatott tanácsok és néha a téves meggyőződések. Ezen írás célja röviden összefoglalni a legfontosabb tényeket, tévhiteket a témával kapcsolatban, iránytűként szolgálni az orvosi szakkifejezések sokak számára érthetetlen rengetegében.
Milyen betegségekről van szó?
A felső (orr, arcüregek, garat, gége) és alsó légutak (légcső, tüdő) szezonális akut megbetegedései rendkívül gyakoriak, túlnyomó többségben vírusok okozzák, cseppfertőzés útján terjednek. A felső légutak esetében tehát egyszerű nátháról, influenzáról, torokgyulladásról, a mandulák gyulladásáról, a hangszálak gyulladásáról, illetve ezek szövődményeiről, a középfülgyulladásról és az arcüregek gyulladásáról van szó. Amennyiben továbbterjed, érinti az alsó légutakat, légcsőgyulladást és tüdőgyulladást okozva.
Mi okozza ezeket a megbetegedéseket?
Általában vírusos eredet gyanítható a háttérben, több mint 200 olyan vírusfaj ismert, amely légúti megbetegedést képes kiváltani, többek között a rhinovírusok, adenovírusok, coronavírusok és az enterovírusok. A bakteriális eredetű kórképek valamivel ritkábbak, leggyakrabban a Streptococcus pyogenes okozza ezeket, azonban lefolyásuk súlyosabb, kezelésük is más. Gyakran az elhúzódó virózis felülfertőződhet és bakteriálissá válhat. Ilyen esetben a fertőzések kezelésének alapköve az orvos által előírt antibiotikum-kúra. Kifejezetten fontos elkülöníteni a vírusos és a bakteriális fertőzéseket, ugyanis az antibiotikumok vírusos eredetű megbetegedésekben többet árthatnak, mint használnak: magukra a vírusokra nem hatnak egyáltalán, viszont a bélflóra hasznos baktériumait elpusztítják.
A bakteriális és a vírusos fertőzések elkülönítése tüneteik alapján nehézkes, mivel nagyon hasonló a klinikai kép. Mégis van néhány különbség, amelyek alapján elindulhatunk:
– A vírusos eredetű megbetegedések hirtelen kezdődnek, a tünetek egyszerre és gyorsan jelentkeznek. Virális eredetre utal az is, ha hasmenés is társul a felső légúti tünetekhez (bedugult orr, orrfolyás, köhögés, torokfájás, enyhe-közepes láz). Oki kezelés nélkül a megbetegedések általában maguktól javulnak, tüneti kezelésre természetesen szükség lehet.
– Bakteriális eredetnél általában lépcsőzetes a kórkép kialakulása, és hosszabb a lefolyása. A láz magas, nehezen csillapítható. A betegség oki kezelés nélkül nagyon ritkán gyógyul, folyamatosan rosszabbodik, terjed, súlyosbodik.
Fontos tudni, hogy pontosan milyen kórokozóval állunk szemben
A vírusos megbetegedések kezelése a vírus típusától függetlenül ugyanaz, ezért azonosításuk legtöbb esetben fölösleges. Bakteriális eredetnél azonban javasolt leoltást végeztetni (garatváladékból, felköhögött nyákból, láz esetén vérből), mert ez a baktérium azonosítása mellett információval szolgál a leghatásosabb antibiotikumokról is, hogy célzottan kezelhessük a betegséget.
Miért pont a kisgyerekek ennyire kitettek ezeknek a megbetegedéseknek?
A gyerekek légúti felépítése részben eltér a felnőttekétől. Légútjaik keskenyebbek, emiatt kevesebb nyálka is már pangást okoz, ezek nehezebben tisztulnak a gyengébb köhögési reflexük miatt, valamint manduláik is nagyobbak. Az Eustach-féle kürt (járat, amely összeköti a középfület és a garatot) a gyerekeknél úgy helyezkedik el, hogy az megkönnyíti a kórokozók torokból középfülbe jutását, így könnyebben jön létre náluk középfülgyulladás. Amikor azt mondjuk, hogy a gyerek „kinövi” a megbetegedéses időszakot, akkor az immunrendszer megerősödése mellett arra is gondolunk, hogy felnőttkorukra ezek az anatómiai változások eltűnnek.
Hány megbetegedés számít normálisnak?
Statisztikák szerint a 6 év alatti gyermekek esetében az évi átlagos 6-12 megfázás teljesen normális. Egy megfázás átlagosan 7-12 napot tart. Ha azt vesszük figyelembe, hogy ezek nagy része az őszre és télre tevődik, akkor nem tekinthető betegesnek, ha egy óvodás vagy kisiskolás gyerek egyik fertőzésből a másikba esik. Ne felejtsük el, nekik most tanul az immunrendszerük, téli hónapokban a havi egy megfázás egyáltalán nem utal immunrendszeri problémákra, attól még a gyerek védekezőképessége megfelelő.
Mitől lesz „jó” az immunrendszer?
Ezen kérdés megválaszolásához egészen a várandósság időszakáig kell visszamenni: a harmadik trimeszterben az anya szervezete ellenanyagokat (antitesteket) juttat át a magzatnak, ezek a baba 6 hónapos koráig nyújtanak védelmet. Kutatások szerint a szülés módja is számít, mivel a hüvelyi szülés alatt a szülőcsatornán végighaladó gyerek az ott található flórával kapcsolatba kerül, ami immunrendszere első leckéjének számít, és a saját bélflórájának alapját képezi. Szoptatás alatt is anyai ellenanyagok jutnak az anyatejjel a csecsemő testébe, további segítséget nyújtva a fejlődésben lévő immunrendszernek. Minél hosszabb ideig tart a szoptatás időszaka, általában annál hatékonyabb lesz a csecsemő immunrendszere. A testvérekkel, közösségben felnövő gyermekek védekezőképessége jobb, illetve az is segít, ha nem igyekszünk a gyermek környezetében mindent „sterilen” tartani. Természetesen meg kell tartani itt is az arany középutat a teljes steril környezet és az elhanyagolt élettér között. Kórokozókkal találkozni KELL, hiszen ezáltal alakul ki az „immunmemória”, ami azt jelenti, hogy ismételt találkozás esetén már nem alakul ki a fertőzés/gyulladás, vagy csak sokkal enyhébb formában.
Mivel lehet megelőzni, védekezni?
Általános higiéniai szabályok betartása: az orr és a száj eltakarása tüsszentés és köhögés közben, gyakori kézmosás, zárt terek szellőztetése, gyakran használt tárgyak fertőtlenítése járványos időszakban. Mindemellett egy 2005-ös japán kutatás a gyakori gargalizálásról kimutatta, hogy gátolja a kórokozók megtapadását a nyálkahártyákon, és így csökkentheti a megbetegedések számát. Ugyanezt a hatást érhetjük el az orrüregek rendszeres átmosásával, tengervizes orrspray használatával. Kerüljük egymás evőeszközeinek, poharának használatát.
Helyes orrfújás: ha a gyerek mindkét orrlyukból egyszerre, nagy erővel próbálja kifújni a váladékot, akkor azzal elősegíti annak a középfülbe jutását az előzőekben már említett Eustach-féle kürtön keresztül, és az így középfülgyulladás kialakulásához vezethet. Ha a váladék az orrmelléküregekbe jut a nagy nyomás miatt, akkor orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) következhet be. Tanítsuk a gyereket arra, hogy gyengéden, egyszerre egy orrlyukból fújjon, a másikat a zsebkendővel tartsa leszorítva. Amennyiben nem tud hatékonyan orrot fújni, javasolt a váladék leszívása.
Megfelelő tápláltság: a gyerek jó általános állapotának fenntartása, a megfelelő és kiegyensúlyozott étkezés már önmagában óriási segítség az immunrendszer helyes működéséhez. Ezenkívül a vitaminpótlás is felmerülhet, erről a témáról részletesebben is beszélünk a későbbiekben.
Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás: igyekezzünk a gyerek életkorának megfelelő alvásmennyiséget biztosítani, mivel immunrendszerünk sejtjeinek egy részét alvás közben hozzuk létre. Javasolt lefekvés előtt egy órával „kütyümentes” módra váltani, ugyanis a telefon, tablet, televízió kék fénye terhelő a kicsik idegrendszerére nézve, és ezáltal nehezebb lehet az elalvás, illetve romolhat az alvás minősége is.
Mozgás a szabad levegőn: ne vegye el senki kedvét a hideg, hiszen nincs rossz hőmérséklet, csak nem megfelelő öltözet. A gyerekek immunrendszerének és idegrendszerének fejlődésére rendkívül jó hatással van a mindennapos mozgás és játék a szabad levegőn.
A gyerek távoltartása a dohányfüsttől: több kutatás is bizonyítja, hogy a dohányzó szülők gyerekei fogékonyabbak mind az alsó, mind a felső légúti fertőzésekre. A füstben található káros anyagok megtapadnak a ruhákon, bútorokon, így teljes körű védelmet az sem nyújt, ha egy másik helyiségben vagy a szabadban dohányzunk.
A beteg gyerek távoltartása a közösségtől: ez a beteg és a környezete érdekét is szolgálja. Így védjük a közösség többi tagját gyerekünk fertőzésétől, illetve védjük gyerekünket attól, hogy a meglévő fertőzése mellé még mást is elkapjon, ezáltal súlyosbítva a betegség lefolyását. Azonban a teljes válasz nem ennyire fekete-fehér. Irreális azt elvárni, hogy enyhén náthás gyermek ne menjen közösségbe, már csak azért is, mert a kórokozók ürítése már a tünetek megjelenése előtt is jelen van. Egy-egy makacs száraz köhögés a betegség lezajlása után hetekig fennmaradhat, a gyerek közben már nem fertőző, otthon tartása szükségtelen. A gyerek általános állapotát kell figyelembe venni: rossz kedély, láz, hasmenés, nedves köhögés esetén vitathatatlanul otthon kell lábadozni.
Oltások: egyes, súlyosabb légúti megbetegedéseket kiváltó kórokozók ellen kötelező védőoltás létezik Romániában. Ezek a B típusú Haemophilus influenzae és a Pneumococcus baktériumok. A kötelező oltások sémája nem tartalmazza, de külön beadatható a grippé elleni vakcina, kétéves kor fölött, valamint a coronavírus elleni, ötéves kor fölött. Amennyiben az opcionális oltásokat a gyereknek nem adattuk be, az is segíthet, ha mi magunk oltva vagyunk, hiszen így kisebb eséllyel kapja el tőlünk a betegségeket.
Mivel NEM lehet megelőzni?
Homeopátiás kúrák: Az interneten és homeopátiás „szaküzletekben” reklámozott csodaszerek, készítmények általában rendkívül jó marketinggel rendelkeznek, ugyanakkor mögöttük nem állnak klinikai kutatások, amelyek statisztikai módszerekkel tudták volna bizonyítani hatékonyságukat. A homeopátiás szerekre – lévén, hogy törvény szerint nem minősülnek gyógyszernek – vonatkozó szabályok is sokkal enyhébbek, így a reklámkampányaik is jóval terjengősebbek és pontatlanabbak lehetnek, mint bármilyen egyszerű, gyógyszernek minősülő készítménynek.
Fontos kiemelni, hogy a homeopátia nem egyenlő a természetes eredetű készítményekkel vagy táplálékkiegészítőkkel. A téma haszonélvezői hajlamosak összemosni a fogalmakat és minden növényi alapú terméket, természetes eredetű készítményt vagy élelmiszert egy kalap alá venni az általuk forgalmazott homeopátiás szerekkel. Holott a kenőcsök, teák vagy a méz kifejezetten jó hatással lehetnek a gyermek szervezetére, ami semmilyen módon nem bizonyítható a homeopátiás szerek esetében. A táplálékkiegészítők pedig olyan készítmények, amelyek vitaminok, fehérjék vagy más tápanyagok célzott bevitelére lettek kifejlesztve, egyes hiánybetegségek vagy diéták megoldása céljából.
Az immunrendszer vírusok elleni védekezőképessége tanulás/memorizálás útján történik, amelyet nem tudunk helyettesíteni semmilyen csodaszerrel. Szervezetünk, amikor első alkalommal találkozik a kórokozóval, általában meg is betegedik, de közben saját ellenanyagokat termel, megjegyzi őket, ezáltal a második, harmadik és sokadik találkozás alkalmával azonnal használni tudja azokat, így a kifejlődött, manifesztálódott betegség elmarad.
Vitaminok?
A vitaminszükségletünk fedezése elérhető kiegyensúlyozott táplálkozás útján is, de a mesterséges pótlás sem ellenjavallt, ha erre szükség van. A vitaminok pótlásának legfontosabb javallata az, ha bármelyikből kimutatható hiány alakult ki a szervezetben, kivételt egyedül a D-vitamin képez, amelyet régiónkban ősztől tavaszig folyamatosan ajánlott pótolni. A vitaminok, táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, és fontos kiemelni, hogy túlfogyasztásuk nem véd a fertőzésektől. A teljesség igénye nélkül a két legtöbbet kutatott vitaminnal, a C- és D-vitaminnal szeretnénk foglalkozni néhány sor erejéig:
A C-vitaminról, amiről sokáig azt hittük, az immunerősítés legfontosabb alapköve, bizonyították, hogy a megelőzésben majdnem hatástalan, azonban ez közel sem jelenti, hogy lényegtelen lenne egy fertőzés esetében. Szintén klinikai kutatások mutatták ki, hogy a betegségek lefolyási idejét jelentősen (átlagosan másfél nappal) lerövidítette a megfelelő C-vitamin-bevitel. Így, ha a „beszivárgásban” nem is áll segítségünkre, de a „harcban” továbbra is jó bajtársunk marad. Fontos tudnivaló, hogy a szervezetünk nem tudja tárolni a C-vitamint, a napi szükséges mennyiség felszívódása után a többi vizelet útján kiürül. Ezért rendkívül fontos mindennap a megfelelő mennyiséget bevinnünk a szervezetünkbe, és ezért fölösleges mesterséges készítményekkel túladagolni, főleg, hogy ez vesebántalmakhoz vezethet. Zöldségek, gyümölcsök főleg nyers formában nagyon jó C-vitamin-források.
A D-vitamin egyre több kutatásban tűnik fel mint az immunrendszer egyik nagy támogatója mind megelőzésben, mind a betegség lefolyása kapcsán. Erre a pandémia is rádöbbentett minket. Egyetlen vitamin, amelynek pótlása már újszülöttkortól javasolt, egész évben. D-vitaminban gazdag a tojás, a vörös hús, a máj.
Mikor gondoljunk arra, hogy immunhiányos lehet a gyerek?
A következő esetekben merülhet fel immunrendszeri zavar/hiány állapota: évente négy vagy annál több középfülgyulladás, évente két vagy annál több orrmelléküreg-gyulladás, évente előforduló tüdőgyulladás, hatástalan, hónapokon át tartó antibiotikum-kezelés, visszamaradt testi növekedés, gyakori hasmenés, tályogok/gennyes bőrfertőzések, gyakori és tartós gombás vagy súlyos, mélyre terjedő fertőzések (agyhártya, csont, sepsis) kialakulása.
Dr. Balázs Boglárka onkológus rezidens,
dr. Réti Hunor családorvos rezidens
Forrás: Pontis Egészségügyi Szervezet
