Gyulakuta

Infrastruktúra-fejlesztés

2018-ban Gyulakuta község nem túl nagy költségvetésből gazdálkodhatott, ennek ellenére sikerült számos pályázatot készíteni és benyújtani, amiből egyebek mellett a községben levő iskolákat, óvodákat, a kultúrotthonokat újították fel vagy fogtak hozzá újak építéséhez. A 2012–2016-os mandátum alatt igyekeztek minden utcát leaszfaltozni, különös tekintettel arra, ahol korábban már kiépítették a vezetékvíz- és csatornahálózatot. A 2018-as megvalósításokról és az idei tervekről Varga József polgármester számolt be. 

Sikerült rendbe tenni a polgármesteri hivatal épületét, ahol korszerű körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Tavaly megújult a közösségi terem és a levéltárnak is otthont adó helyiség. A LEADER-pályázatnak köszönhetően vásároltak 64.000 euró értékben egy többhasznú munkagépet kilenc tartozékkal. Ezzel elvégezhetik a szükséges út- és árok-, valamint zöldövezet-karbantartási munkákat. Nő a közbiztonság, ugyanis az országos vidékfejlesztési alapból a község mind a hat településén korszerűsítik a közvilágítást: LED-es égőkkel ellátott lámpatesteket helyeznek ki. Mindezzel az áramellátásra fordított költségeket is jelentősen csökkentik, ugyanakkor lefedik azokat a helyeket is, ahol addig nem volt világítótest. Jelenleg a munka 85%-ával készültek el. Ehhez társul a térfigyelő kamerarendszer. 30 kamerát helyeztek ki a község egész területén. A megfigyelőközpont a polgármesteri hivatalban lesz, ahol állandó ügyeletet biztosítanak majd. Még nincs ugyan helyi rendőrség a községben, de mérlegelik, hogy a rendszer működtetése érdekében megalakítsák-e, vagy valamilyen őrző-védő céggel kössenek szerződést. 

Pályázati támogatással az idén felújítják a községközpontban levő körzeti rendelő és gyógyszertár épületét (fotó). A napokban hirdetik meg az elektronikus felületen a munkálatok kivitelezésére a versenytárgyalást. Hasonlóképpen közbeszerzés alatt áll a gyulakuti és a havadtői, bordosi kultúrotthonok felújítása. A finanszírozást EU-s alapokból a vidékfejlesztési ügynökség (AFIR) biztosítja. Tavaly az önkormányzat segítette a református egyházat is ravatalozó építésével, valamint a gyülekezeti terem központi fűtésének a beszerelésével. Jutott pénz a községközpont parkjában 2015-ben elkészült műgyepes labdarúgópálya felújítására is. A héten kerül fel elektronikus licitre Kelementelke szennyvíz- és csatornahálózat-kiépítési munkálata. 2013-ban sikerült kiépíteni a faluban a vezetékvíz-hálózatot, mostanra készült el a dokumentáció, aminek alapján kiválaszthatják a kivitelezőt. A beruházás mintegy 5,6 millió lej lesz, és a vidékfejlesztési minisztériumon keresztül folyósítják. 

A polgármester elmondta, sajnos az országos munkaerőhiány a községben is érezteti hatását, ugyanis harmadszor hirdetik meg a Gyulakuta – Rava – Bordos közötti 46-os községi út aszfaltozására a pályázatot, mert eddig nem sikerült kivitelezőt találni. 10 km-es szakaszról van szó, amely magában foglalja a gyulakuti Tormás utcát is. Ez a két falunak nagyon sokat számítana, ugyanis – bár rendszeresen karbantartják – esős időben helyenként járhatatlanná válik. Annak ellenére, hogy az önkormányzat kétszer is megpróbált kormányzati és uniós forrásokat megpályázni, hogy leszfaltozza a Bordost Csöbbel összekötő 47-es számú községi utat, ugyanakkor vasbeton szerkezetűre cserélje a meglévő bordosi fahidat, a pályázatot nem nyerték meg. Az idén újra próbálkoznak, ha nem sikerül, kilátásba helyezték, hogy helyi költségvetésből aszfaltozzák le a mindössze 2500 méteres összekötő utat. Jelenleg előtanulmány készül a Havadtőt Ravával összekötő, Kis-Küküllőn átívelő fahíd vasbeton szerkezetűvé alakítására. Terv készül Gyulakuta sáncainak lebetonozására, egységes átereszek kialakítására. 

A híd cseréje fáról vasszerkezetűre igen sokba kerülne, így az idénre nem is terveznek más beruházást. Ha sikerül a folyamatban levő munkálatokat elvégezni, és az említett létesítményeket átadni, jó évet zárhatnak 2019 végén is – mondta többek között a polgármester. 

Felújított iskolák, óvodák 

Január 19-én, szombaton a harmadik osztályosoknak szánt megyei versmondó versennyel egybekötött ünnepségen avatják fel a gyulakuti 3-as számú általános iskola új épületszárnyát, amely az Országos Vidékfejlesztési Program támogatásával készült el. 

Az új épületszárnyban két osztályterem, korszerű mosdók, raktárhelyiségek, a manzárdosított tetőtérben egy díszterem kapott helyet. Kicserélték a belső nyílászárókat is. A magyar kormány támogatásával, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség közvetítésével kaptak támogatást az iskola udvarán levő játszótér átrendezésére. A köztéri bútorokat a tavalyi év végén vették birtokba a gyerekek. Hasonlóképpen rendbe tették a havadtői és a gyulakuti napközik udvarát is. Az utóbbi külső és belső felújítására meghirdették a közbeszerzést, így valószínű, hogy a munkálatok tavasszal elkezdődhetnek. Nemcsak a községközpontban levő épületet, hanem remélhetőleg idén a településhez tartozó összes falu iskoláját sikerül felújítani. Kelementelkén a Regionális Operatív Program által finanszírozott beruházással nemcsak renoválják, hanem bővítik is az iskolaépületet, és 13 darab elektronikus, ún. okostáblát is felszerelnek. A munkálatokat tavasszal kezdik el, remélhetőleg két éven belül befejezik. Ravában sikerült tavaly őszire felújítani az iskolának és óvodának otthont adó épületet kormányalapokból. Havadtőn az óvoda telkén új iskolát építenek, mivel a régi iskola visszakerült a református egyház tulajdonába, Bordoson szintén teljesen felújítják az I–IV. osztályosok által használt iskolát. 

Kovács Zoltán iskolaigazgató elmondta, megvan az eredménye, hogy a községbeli diákok jó körülmények között tanulhatnak, ugyanis az előző években megyei tantárgyversenyen nyertek el díjakat. 2018-ban például a vallás-, a magyar országos helyesírási és magyarságtörténeti, illetve a pontszerző matematikaversenyen voltak díjazott gyulakuti tanulók, de szép eredményeket értek el különböző vetélkedőkön a kisiskolások is. Jelenleg a gyulakuti iskolaközpontban összesen 601 gyerekkel foglalkoznak, ebből 266 V–VIII., 98 I–IV. osztályos, a többi óvodás és napközis. Nemcsak a községbeli gyerekek járnak Gyulakutára iskolába, hanem a hírnevének köszönhetően Erdőszentgyörgyről, Kendről, Szentdemeterről, Havadról és Vadasdról, Székelyszállásról, Székelyvéckéről és Balavásárról is vannak diákjaik. Az iskolán kívüli tevékenységekre is hangsúlyt fektetnek. Ezért hozták létre, és igen nagy sikerrel működtetik a Szivárvány néptánccsoportot, amelyet Magyarosi Edit Csilla vezet. A táncokat a Maros Művészegyüttes tagjai, Szabó Réka és Szász Róbert oktatják. 

Ezenkívül számos más tevékenység is zajlik. A tanári kar jól felkészült, kevesen ingáznak, így kellőképpen odafigyelnek az oktatási folyamatra, aminek az eredménye meglátszik – hangsúlyozta az iskolaigazgató. 

Bürokratikus útvesztőben 

Kevesen tudják, hogy 1625-ös kazettás mennyezetének és középkori falfestészeti emlékének köszönhetően Marosszék egyik legismertebb műemléke a gyulakutai református templom. A falképekről már az 1894-es névkönyv és Gerecze Péter műemlékjegyzéke (1906) is említést tesz, ám az első darabjai 1982-ben, a templom felújításakor kerültek elő, ugyanakkor a hajó középkori építészeti elemei is igen értékesek. S bár a falképeket konzerválták, az épület állaga veszélybe került, ugyanis minél előbb meg kellene javítani a tetőszerkezetet. 

Erre lehetőség nyílt, ugyanis a magyar kormány a humánerőforrás-minisztériumon keresztül 60.500 euró támogatást helyezett kilátásba. Ebből tervezik a kazettás mennyezet megóvásának első lépéseként kicserélni a tetőszerkezetet, ugyanakkor elengedhetetlen a falak drénezése, ugyanis a felszivárgó talajvíz miatt a konzervált freskó is veszélybe kerülhet. Korábban szintén a magyar állam támogatásával sikerült megoldani a padfűtést, ezekkel a munkálatokkal hosszú távon megakadályozhatják az épület romlását. 2018-ban 60.500 euró támogatást ígért Gyulakutának a magyar kormány, de mivel A kategóriás műemlékről van szó, mindeddig csak a szükséges dokumentáció beszerzésével foglalkozhattak. A legnagyobb akadály az, hogy a telek egy része 1948-ban a román állam tulajdonába került, és annak ellenére, hogy 2016. november 8-ától az egyház visszaigényelte, mindeddig nem sikerült tisztázni a tulajdonjogot, ugyanis az eredeti dokumentumok azóta eltűntek. Kulcsár Levente lelkipásztor reméli, hogy az idén sikerül a bürokratikus ügymenet végére járnia, és hozzáfoghatnak az oly nagyon szükséges állagmegőrzési munkákhoz.