Gyűjthető a tőzike – engedéllyel

 Egy olvasónk jelezte, hogy a Nyárád felső folyásánál tőzikehagymákat vásárol fel egy szászrégeni cég, a növényeket helyi romák ássák ki és adják el, a száz virágot tartalmazó kötések darabjáért három lejt fizetnek nekik, ez pedig egyeseknek jobb kereseti lehetőség, mint napszámban dolgozni. 

Mivel olvasónk pontosabb adatokat nem közölt, nem tudtunk utánajárni, hogy hol és hogy törvényesen zajlik-e a kitermelés, hiszen a folyó felső vidékén és a Bekecsalján kiterjedt területeken lehet tőzikét találni, Csíkfalva fölött egész Szovátáig ott találjuk a patakok és a folyó nedvesebb árterületein, de a Bekecsen is több helyen előfordul nagyobb foltokban, és a természetjárók is előszeretettel le-leszakítanak egy csokorra valót a szemet gyönyörködtető tavaszi virágból. Hogy ez törvényes-e, arról szakembert kérdeztünk meg.

 Kovrig Zoltán biológusnak van némi rálátása a kérdésre, hiszen néhány évig a Kis-Küküllő és Nyárád menti Natura 2000 területet kezelő gondnokság igazgatója volt. Elsősorban tudni kell, hogy a tőzike – a kockás liliommal együtt – a köztudattal ellentétben nem tartozik a védett növények közé, ezért kitermelése, begyűjtése engedélyezett. Tudományos előírás létezik arról, hogy évente mennyit és milyen módszerekkel lehet belőle begyűjteni: egy adott élőhely vagy folt akár 30 százaléka is kitermelhető, de nem teljes begyűjtéssel, hanem bizonyos távolságok betartásával. A kérdés az, hogy vajon ezt tudják-e és betartják-e a kitermeléssel foglalkozó személyek. A természetvédelmi szakember tudomása szerint vannak környékbeli, de marosvásárhelyi és szászrégeni cégek, sőt megyén kívüliek is, amelyek engedélyt kapnak a tőzike begyűjtésére, nekik pedig a területek tulajdonosaival és a begyűjtő személyekkel is szerződést kell(ene) kötniük. A munkát általában alacsonyan képzett, alkalmi munkából élő személyek végzik, akik így egy kis bevételhez jutnak, de nem mindegy, hogy mennyire károsítják ezáltal a természetet. Tehát a tőzike begyűjtése, felvásárlása engedélyezett tevékenység, de azt fenntartható módon kell végezni.

 Arra a kérdésre, hogy védetté lehet-e nyilvánítani ezt az értékes virágot, növényt, Kovrig elmondta: lehetséges, de nem egyszerű dolog, mint ahogy a természetvédelemben szinte semmi sem az. Másrészt viszont az a kérdés, hogy érdemes-e új fajokat védetté nyilvánítani olyan körülmények között, amikor a védett növényeknek sincs megállapítva az eszmei értéke, azaz hogy azok leszakításával, pusztításával mekkora anyagi kárt okozhatunk, és mekkora összeg hajtható be ezért a tetteseken. Ezért inkább a kitermelésük feltételeit kell szemügyre venni, hogy a jelenséget szabályozni lehessen – mondta el magánvéleményét a szakember.

  A természetvédelmi területekért felelős országos hatóság (ANAP) Maros megyei fiókintézménye jelzésünk alapján érdeklődött a nyilvántartásában szereplő, engedélyezett szászrégeni cégnél, és kiderült, hogy az már begyűjtötte az idei évre megszabott tőzikemennyiséget, így további hagymaszállítmányt nem vásárol fel, tehát az olvasónk által jelzett tényben semmiképpen nem érintett az illető vállalkozás. 

A következő időszakban mindenképpen vizsgálatot végeznek majd a terepen, hogy megállapítsák: ki, és engedély birtokában, törvényesen és az előírásoknak megfelelően végzi-e ezt – fejtette ki Kovrig Zoltán, az intézmény tanácsadója, hozzátéve, hogy ők csak abban az esetben illetékesek, ha a begyűjtés védett területen történik. Márpedig a Nyárádmente nagy része is ilyen terület, a Natura 2000  ökológiai hálózatba tartozik, védelem alatt áll.