Győzött az olajkitermelés és a szénbányászat

 A két hónapja hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök kedden írta alá az elődje, Barack Obama által hozott klímavédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletét, és ismét hitet tett az olajkitermelés és a szénbányászat fontossága mellett.

Az amerikai sajtó jelképes jelentőséget tulajdonított annak, hogy – a korábbiaktól eltérően – az új elnöki rendeletet Trump nem a Fehér Házban, hanem a Fehér Házhoz közeli Környezetvédelmi Hivatal (EPA) épületében írta alá. Az aláírási ceremónián jelen volt Mike Pence alelnök, Rick Perry energetikai miniszter, a főként természetvédelemmel foglalkozó belügyi tárca vezetője, Ryan Zinke és az EPA új vezetője, Scott Pruitt oklahomai politikus. 

 Az elnöki rendelet aláírásakor – szénbányászok gyűrűjében – mondott beszédében Donald Trump ismét hitet tett az olajkitermelés és a szénbányászat fontossága mellett, s leszögezte: „kormányom véget vet a szénbányák ellen indított háborúskodásnak”. Az elnök hangsúlyozta, hogy rendelete „történelmi lépés”, mert „eltörli a munkahelyeket felszámoló szabályzókat”. Trump elismételte kormányzata egyik fő célkitűzését: „munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek” – mondta. A Dekrétum az energetikai függetlenségről címet viselő rendelet az Obama által 2013-ban foganatosított „tiszta energia terv” néven ismertté vált csomagterv felfüggesztését és felülvizsgálatát rögzíti, a gyakorlatban Obama egy sor intézkedésének a megsemmisítését jelenti. Így például eltörli a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású szén-dioxid-gáz kibocsátásának felső határát, feloldja az eddig bezáratott 

szénerőművekre vonatkozó zárlatot, feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot, engedélyezi a hidraulikus technikával történő olajkitermelést és utasítja az EPA-t, hogy 180 napon belül vizsgálja felül az Obama-féle tiszta energia terv egészét. Az Obama-csomagterv szénerőművek bezárására vonatkozó intézkedése egyébként nem lépett életbe, mert mintegy harminc szövetségi állam bíróságon támadta meg.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara üdvözölte az elnök döntését, azzal érvelve, hogy Obama intézkedéscsomagja „nemcsak jogszerűtlen volt, hanem ártott az amerikai családoknak és vállalkozásoknak is”. A Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa nevű civil szervezet ugyanakkor „a nemzeti érdekek elárulásának” minősítette az elnöki rendeletet, s úgy vélte, hogy ezzel a Fehér Ház támadást intézett minden olyan szabályzó ellen, amely a klímakatasztrófa elhárítását szolgálta volna.

Az EU energiaügyi biztosa sajnálkozik

Sajnálatát fejezte ki szerdán Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök előző nap aláírta az elődje, Barack Obama által hozott klímavédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletét. „Meglátjuk, milyen más módon kíván az Egyesült Államok eleget tenni a párizsi klímaegyezmény szerinti kötelezettségeinek” – nyilatkozta Canete. Washington azt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátását a 2005-ös 

bázisévhez képest.

Szakértők szerint az Obama által 2013-ban elfogadott, „tiszta energia terv” néven ismertté vált csomag kulcsfontosságú lenne a fenti célok eléréséhez, nélküle az „gyakorlatilag lehetetlen” – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti lap.

„Mások talán visszafordulnak, az Európai Unió és Kína azonban teljes gőzzel halad a párizsi egyezmény céljainak megvalósítása, a tiszta energiai fordulat felé” – hangsúlyozta a jelenleg Pekingben tárgyaló Canete.

Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár kedden Brüsszelben kijelentette, ha Trump „nem is fogadja el a klímaváltozást”, a világ összes többi országa teljesíteni fogja a párizsi egyezmény szerinti vállalásait.

A párizsi klímacsúcs volt elnöke bírálja a Trump-rendeletet

Laurent Fabius volt francia külügyminiszter, a párizsi klímamegállapodást tető alá hozó ENSZ-klímacsúcs elnöke „súlyos visszalépésnek” nevezte szerdán Donald Trump amerikai elnöknek azt a rendeletét, amely eltörölte az elődje, Barack Obama által hozott klímavédelmi intézkedéseket.

 „A fontos védelmi szabályozások felszámolása, a fosszilis energiák szennyező projektjeinek támogatása, ezen a téren a nemzeti és nemzetközi költségvetések jelentős megnyirbálásának bejelentése ellentétes a legmegalapozottabb tudományos ismeretekkel, és a már 141 ország, köztük az Egyesült Államok által is ratifikált párizsi klímamegállapodás által megfogalmazott általános érdekű célokkal” – írta közleményében Laurent Fabius. „Az országok, a helyi önkormányzatok, a vállalatok, a civil szervezetek, az állampolgárok feladata, hogy mindenhol fellépjenek és megerősítsék konkrétan is, hogy ragaszkodnak a Párizsban tett kötelezettségvállalásokhoz, megvalósítva azokat” – tette hozzá a volt külügyminiszter, a francia alkotmánytanács jelenlegi elnöke.

A volt francia külügyminiszter nevéhez fűződik a Párizsban 2015. december 12-én az ENSZ 21. klímakonferenciáján 195 ország részvételével megszületett megállapodás tető alá hozása. A keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt próbálja tartani az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Az 1,5 fok említése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. (hírösszefoglaló)