Caragiale tollára kívánkozik a bukaresti adópolitika legújabb gyöngyszeme: az év elejétől bevezetett „oszlopadó” végrehajtási szabályait szűk félévi kemény munkával sikerült kiizzadni magukból az illetékeseknek, majd a közzététel másnapján már be is ismerte a kormányfő tanácsadója, hogy az intézkedést elszúrták.
Caragiale tollára kívánkozik a bukaresti adópolitika legújabb gyöngyszeme: az év elejétől bevezetett „oszlopadó” végrehajtási szabályait szűk félévi kemény munkával sikerült kiizzadni magukból az illetékeseknek, majd a közzététel másnapján már be is ismerte a kormányfő tanácsadója, hogy az intézkedést elszúrták.
Nem is kicsit, mert ha alkalmaznák, például a cernavodai atomerőmű kapujára ki is tehetnék a lakatot a végrehajtók. De igencsak fura helyzetbe kerülnének még nagyon sokan, mert a január 1-től bevezetett új adó első részletét hétfőn kellene befizetnie a törvénytisztelő adófizetőnek. Csakhogy végrehajtási szabályok nélkül eddig fogalmuk sem lehetett, hogy pontosan mennyit és hova utaljanak. Még a beismerten elszúrt szabályoktól sem lehettek sokkal okosabbak, mert ez a tanácsadói nyilatkozat arra is kitért, hogy a szabályok hamarosan változni fognak.
Elvileg az „oszlopadó” a jogi személyekre vonatkozik, többek között erőművek, szondák, közlekedési és távközlési hálózatok üzemeltetőire. Azaz állami cégek, és jobbrészt nyugati nagyvállalatok kellene fizessék. Az üzleti szféra már az adó bejelentésének másnapjától tiltakozott a bevezetése ellen, és az előbb említett nyilatkozó be is ismerte, hogy a döntéshozók nem egyeztettek a cégekkel a kérdésben.
A kormány illetékeseinek „hozzáértéséről” beszélnek az adóból remélt bevételekről megszellőztetett adatok közti eltérések. Eredetileg a múlt év végén még 480 millió lejt emlegettek, aztán a pénzügyek amerikai diplomás fennforgója már egymilliárdot, és újabban a költségvetésért felelős megbízott miniszter 1,8 milliárdról beszélt. Magyarán: fogalmuk nincs az irányvesztett kormányosoknak, hogy pontosan mennyi pénz folyhatna be az államkasszába ebből a forrásból. De nemcsak e nevetséges licit folytán, hanem inkább azért, mert az említett tanácsadói nyilatkozat sorai közül az olvasható ki, hogy az új adó alól mentesíteni próbálják az állami cégeket. Viszont a privát kézben levő multikból ez aligha fog üdvrivalgást kiváltani.
Komoly pengeváltások jöhetnek még e nyárelőn az „oszlopadó” kapcsán, a vihar várható erősségéről a vasárnapi választások másnapján tudhatunk meg többet. Mert akkor derül ki, hogy a kormányoldal mennyire lesz rászorulva arra, hogy az év második felétől csökkentse a munkáltatók társadalombiztosítási járulékairól szóló kampányígéreteket – a minősítés annak szól, hogy noha ez az intézkedés olyan lenne a versenyszféra számára, akár éhezőnek a betevő falat, a kormány szakértelmét látva kétes, hogy egyáltalán beszélhetünk-e koherens gazdaságpolitikáról jelenleg ebben az országban. Márpedig ha rá lesznek szorulva a munkáltatói járulékok csökkentésére, akkor a kormány adatai szerint 2,6 milliárd lejes pluszbevételt kell majd szerezzenek az év második felében. Egy dolog biztos: azt is rólunk, adófizetőkről fogják lenyúzni, mint ahogy az oszlopadó kivetéséért is végeredményben mi kapjuk majd a számlát, dráguló szolgáltatások képében.
