Gyes és családtámogatás

Szülői dilemmák szükségállapotban

Mi a teendő, ha a szükségállapot ideje alatt lejár a gyermeknevelési szabadság? A kényszerszabadságra küldött szülő elveszítheti-e a visszailleszkedési pótlékot? Mit tegyen az, akinek gyereke ezekben a hetekben tölti a második életévét, a szülő pedig igényelné a visszailleszkedési pótlékot? Milyen családtámogatási programok enyhíthetik a mélyszegénységben élők mindennapjait? – többek között ezekről kérdeztük Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, az alsóház szociális és munkaügyi bizottságának titkárát.

– Azok a szülők, akiknek a jelenlegi szükségállapot alatt jár le a gyermeknevelési szabadsága, jó helyzetben vannak, mivel azt automatikusan meghosszabbítják – tájékoztatott a szakpolitikus. Ennek érdekében nem kell kérvényezni, továbbra is otthon nevelheti a gyerekét a gyesen lévő szülő, mindaddig, amíg a szükségállapot tart. Azok a szülők, akik számára a gyes lejár május 14-ig – ameddig a meghosszabbított szükségállapot a jelenlegi hivatalos álláspont szerint tartani fog –, továbbra is otthon maradhatnak gyerekükkel, és juttatásukat is folyósítják erre a periódusra, anélkül hogy ezt külön kérvényezni kellene.

Ideiglenes enyhítés a visszailleszkedési juttatás igénylésénél

Ha a gyermeknevelési szabadság lejárta előtt áll a szülő, és most kellene visszatérnie egykori munkahelyére azért, hogy megkaphassa a visszailleszkedési pótlékot, a szükségállapot miatt nem kell visszatérnie dolgozni. A munkába állás kötelezettségét ideiglenesen felfüggesztették, a szülő maradhat gyermeknevelési szabadságon, és a szükségállapot lejárta után, a munkaviszony megkezdését követően kell jeleznie, hogy igényt tart a stimulens folyósítására. Természetesen, amennyiben a jelenlegi körülmények közepette vissza szeretne menni dolgozni, és az állása megvan, annak semmi akadálya nincs. 

Amint Csép Éva Andrea (fotó) kifejtette, a jelenlegi jogszabály értelmében a visszailleszkedési pótlékot az a gyermeknevelési szabadságon lévő szülő igényelheti, aki a gyerek kétéves kora előtt legkésőbb két hónappal visszatér a munkahelyére. A 650 lejes visszailleszkedési juttatást a gyerek hároméves koráig, fogyatékkal született kiskorú esetén négyéves koráig kapja a szülő a központi költségvetésből. Mivel most rendkívüli járványügyi helyzetet hirdettek, eltekintenek a törvényes rendelkezéstől, és abban az esetben is igényelhető a visszailleszkedési pótlék, ha a gyerek már betöltötte a két évet. Amint lejárt a szükségállapot, és a szülőnek sikerült visszamennie egykori munkahelyére, akkor is kérheti a visszailleszkedési stimulenst, ha példának okáért a gyerek kétéves és háromhetes lett időközben. A szükségállapot felszámolását követően az önkormányzatok szociális osztályán, illetve a Megyei Szociális és Kifizetési Ügynökségnél (AJPIS) kell jelentkezni a munkáltatótól kapott igazolással, miszerint a szülő elfoglalta állását.

Kényszerszabadság, csődhelyzet…

– Visszatérhet-e gyermeknevelési szabadságra az, akinek a gyermeknevelési díja magasabb volt, mint a kényszerszabadsággal járó 75%-os bruttó átlagbér?

– Azok, akiket a szükségállapot ideje alatt küldtek kényszerszabadságra, állami költségvetésből kapják bérük 75%-át, amit más körülmények között a munkáltató kellene fizessen. Ha van olyan szülő, aki visszament dolgozni, mielőtt a gyereke betöltötte volna második életévét, és a szükségállapot kihirdetéséig megkapta a fizetését és a 650 lejes havi visszailleszkedési pótlékot, most azonban kényszerszabadságot helyezett kilátásba a munkáltató, akkor – abban az esetben, ha a gyerek még nincs kétéves – választhatja a gyermeknevelési szabadságot és az azzal járó gyermeknevelési díj folyósítását a kényszerszabadságért járó országos bruttó átlagbér 75 százaléka helyett. Ha pedig véget ér a szükségállapot, akkor a szülő visszamehet dolgozni, és újra igényelheti a pótlék folyósítását.

– Mi a helyzet, ha a gyerek egyéves korában visszament dolgozni a szülő, a most kialakult helyzetben pedig a cég csődhelyzetbe került?

– Azoknak, akik a szükségállapot ideje alatt váltak munkanélkülivé, mivel a munkáltató felbontotta a munkaszerződésüket, három hónapig még folyósítják a stimulenst. Hasonló a helyzet akkor is, ha csődbe megy a cég. A munkaadótól egy bizonylatot kell kérni, amely alátámasztja a csődhelyzet valódiságát, ezt a Megyei Szociális és Kifizetési Ügynökséghez (AJPIS) be kell nyújtani, és kérelmezni kell a stimulens folyósítását, amit három hónapig még kaphatnak, ezzel párhuzamosan pedig igényelni lehet a munkanélküli-segélyt.

Anyakönyvezés és apás gyes

A szükségállapot idejére egy másik könnyítés a gyerek anyakönyvezésének elhalasztása abban az esetben, ha az anya és apa családneve nem azonos, és az anyának is jelen kell lennie és nyilatkoznia a gyerek családnevével kapcsolatosan. A szükségállapot lejárta után is megtehetik a szülők ezt a bejelentést – tudtuk meg.

– Kötelező-e a másik szülőnek járó gyest igénybe venni?

– A szükségállapot idejére feloldották a másik szülő egy hónapos kötelező gyermeknevelési szabadságát is. A törvény szerint az egyik szülőnek járó kétévnyi gyereknevelési szabadságból egy hónapot kötelezően a másik szülőnek kell kivennie. Mivel általában az anya marad otthon a gyerekkel, ez „apás gyes” néven vált ismertté a köznyelvben. A szükségállapot kihirdetése után a kormány úgy döntött, hogy a másik szülőnek nem kötelező kivennie az egy hónapos gyermeknevelési szabadságot, mert fölöslegesen bonyolódna a kisgyerekes családok élete ebben a helyzetben – részletezte Csép Andrea a módosított szabályzatot.

– Mi történik abban az esetben, ha a másik szülő nem él a kötelező egy hónapos gyermeknevelési szabadsággal? A gyesen lévő, ha nem él a visszailleszkedési pótlék lehetőségével, a gyerek kétéves kora előtt egy hónappal korábban kell munkába álljon? 

– Amennyiben a másik szülő nem él a minimális egy hónap gyermeknevelési szabadság lehetőségével – ami azonban nem ruházható át –, ez valóban azt jelenti, hogy 1 hónappal hamarabb lejár a gyerek után járó gyermeknevelési szabadság. A törvény értelmében 24 hónapi gyes jár egy gyerek után, amit az egyik szülő igényel. A másik szülőnek ebből a 24 hónapból kötelező módon jár minimum 1 hónap. Amennyiben nem veszi igénybe ezt az egy hónapot, ez elvesztődik.

Családtámogatási pótlék

– Milyen családtámogatási programok segítik a nehéz anyagi körülmények között élő családokat, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket?

– Mivel sok családban anyagi nehézségekkel küzdenek, a szükségállapot miatt ez súlyosbodhat, a rászorulóknak érdemes a családtámogatási pótlékot igényelni. Ha egy kétgyermekes családban az egy családtagra eső jövedelem 200 lej, a család havonta 164 lejes pótlékra jogosult. Ha az egy főre eső jövedelem 200 és 530 lej között van, 150 lejes havi családi pótlékot igényelhetnek. Az egyszülős támogatás két gyerekkel valamivel magasabb, mert az egy főre eső 200 lejes havi jövedelem mellett havi 214 lejt, a személyenkénti 200–530 lej közötti havi jövedelem mellett 204 lejt kaphat a két gyermekét egyedül nevelő szülő. Nem túl nagy összegek, de a családok gondján ezek is enyhíthetnek – hangsúlyozta Csép Éva Andrea.