Greenpeace-petíció a verespataki beruházást támogató lépések ellen

Online petíciót kezdeményezett a Greenpeace a verespataki aranybányászati beruházást támogató román kormányzati lépések ellen, a román parlament 11 tagja már közölte, hogy nem fogja támogatni a projektet.

Fotó: Vajda György

Online petíciót kezdeményezett a Greenpeace a verespataki aranybányászati beruházást támogató román kormányzati lépések ellen, a román parlament 11 tagja már közölte, hogy nem fogja támogatni a projektet.

A környezetvédő szervezet keddi közleményében kiemelték: elítélik a Rosia Montana Gold Corporation verespataki cianidos aranybánya-beruházását. „300 tonna aranyért nem áldozhatjuk fel Verespatakot és környékét” – fogalmaztak. Hozzátették: a 15-20 évig tartó projekt elpusztítja a térség kulturális és természeti környezetét és évszázadokra veszélynek teszi ki az egész régiót.

A Greenpeace ezért elindított egy petíciós oldalt, ahol az emberek írhatnak a parlament képviselőinek, hogy ne szavazzák meg a Verespatak elpusztítását megalapozó jogszabályt. Kevesebb mint 24 óra alatt több mint 2500-an írták alá a petíciót, aminek hatására a parlament 11 tagja már közölte, hogy nem támogatja a bányaberuházást – hangsúlyozták.

A szervezet emlékeztet: a kormány augusztus 27-én elfogadott és a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amelyben megegyezne a verespataki aranybánya-projektről a beruházó bányacéggel. A tervezetben a kormányzat rögzíti, hogy 6 százalékos járadékot kap a cianidos bányaberuházás profitjából, és az állam 25 százalékra növelné részesedését a projektben.

Úgy látják, ez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi román politikai vezetők kívánatosnak tartanák „ezt a természeti és kulturális értékeket elpusztító, környezetszennyező beruházást”. A szervezet szerint a törvénytervezet emellett több alapjogot is sért, így például a magántulajdonhoz és a tiszta környezethez való jogot.

A Greenpeace felidézte, Victor Ponta miniszterelnök 2012 decemberében még azt mondta: „Verespatakon jelenleg nem garantálták környezeti szempontból a környék biztonságát, ráadásul a román állam pénzügyi bevétele sem biztosított a projektből. A felhasználni kívánt technológia egyáltalán nem problémamentes. Amíg a beruházó nem garantálja a környezetvédelem legmagasabb szintjét, nincs is miről tárgyalnunk.”

A kormányzat – választási ígéreteivel ellentétben – nem a szaktárcákkal, szakhatóságokkal vizsgáltatná a projekt kulturális és környezeti veszélyeit, hanem a parlamenti többségre bízza a szakmai döntést – olvasható a közleményben.

Az európai szabályok betartását kérik a magyar hatóságok

A magyar kormány elvárja a vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását – tájékoztatta a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös közleményében hétfőn az MTI-t.

Kiemelték: e környezeti és kulturális értékek a közös közép-európai örökség szerves részei.

A közleményben felidézték: Magyarország aggodalommal értesült, hogy augusztus 27-én a román kormány törvénytervezetet fogadott el a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről.

A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Magyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával – emlékeztettek.

Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását. 2010 májusában Áder János köztársasági elnök európai parlamenti képviselőként tett javaslata nyomán az EP határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a ciános aranybányászati technológiában rejlő veszélyeket, és tiltsa be alkalmazását az Európai Unió területén – közölték. Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök személyesen szorgalmazta az unió környezetvédelmi biztosánál a cianidos technológia uniós betiltását.

A verespataki aranybánya-engedélyezési eljárásban Magyarország kezdettől fogva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazását kérte Romániától – írták. Kifejtették: az egyezmény lehetőséget nyújtott arra, hogy Magyarország lehetséges hatásviselő országként részt vehessen az engedélyezési eljárásban.

Az eljárásban a magyar hatóságok elutasították a román fél által elkészíttetett környezeti hatástanulmányt annak túlzottan általános jellege, helytelen alapfeltevései, téves végkövetkeztetései és súlyos hiányosságai miatt – áll a közleményben.

Szili Katalin román kollégájától kér tájékoztatást

Levélben fordult Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a román parlament közigazgatási, területfejlesztési és ökológiai egyensúly bizottságának elnökéhez, hogy tájékoztatást kérjen a Verespatakon tervezett aranybányászatról. Az MTI-hez kedden eljuttatott levélben Szili Katalin azt tudakolta Marin Almajanutól, hogy készült-e hatásvizsgálat a beruházáshoz, érintettek-e természetvédelmi oltalom alatt álló területek a projektben. Előírták-e az engedélyben a kitermelést, a feldolgozást és a hulladékkezelést illetően az elérhető legjobb technikák alkalmazását, valamint biztosíték adását vagy felelősségbiztosítás megkötését egy esetleges katasztrófa esetére? – kérdezte.

Szili Katalin levelében arról is érdeklődött, hogy mi a román bizottság álláspontja a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, megnyugtatónak tartják-e azokat a körülményeket, amelyek a környezeti károk elleni maximális védelmet biztosítják, és mit kívánnak tenni a nemzetközi megállapodások betartásáért.

Emlékeztetett arra is, hogy a két bizottság 2011. júniusi aradi találkozója után a fenntartható fejlődés bizottság elkészítette és a következő hónapban el is küldte Bukarestbe a két grémium közötti együttműködési megállapodás tervezetét, amelyre azóta sem kaptak választ. A tervezet több pontja is a verespataki nemesfémbányászattal, valamint a természeti és ipari katasztrófák megelőzésével, kezelésével foglalkozott – írta Szili Katalin.

Ismét tüntettek Bukarestben a beruházás ellen

Hétfő este ismét tüntettek Bukarest központjában a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt és a román kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen.

A mintegy ezer tüntető „Megálljt a kapitalizmusnak!”, „Ne csináljatok ketchupot Verespatakból!”, „Tiszta vizet, nem ciánt!” feliratú táblákat emelt a magasba, és mind a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL), mind az ellenzékben lévő, 2012-ig kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) ellenes jelszavakat skandáltak: „Le Băsescuval!”, „Le Pontával!”, „PDL-USL ugyanaz a szemétség” – kiabálták a tüntetők.

A bukaresti csendőrség szóvivője szerint a hétfői tüntetést nem jelentették be.

Vasárnap a zöldszervezetek több romániai és külföldi nagyvárosban rendeztek összehangolt, egyidejű demonstrációt.