2020. október 30., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Új helyszínen gyűltek ünnepköszöntőre

 Az eddigieknél lényegesen kisebb számú résztvevővel zajlott le a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros (RMGE Maros) szervezet kilencedik alkalommal megrendezett gazdanapja, amelyet az eredetileg tervezett Héderfája helyett a Bekecsen tartottak meg szombaton. A helyszínváltozás azonban senkit sem zavart.

Ez az év megmutatta, hogy a gazdák fel tudtak nőni a kihíváshoz, amit a járvány okozta új helyzet idézett elő, biztosították az élelmiszerellátást, és helytálltak közösségeikben is – vonta le a következtetést ünnepnyitó beszédében Fazakas Miklós, az RGME Maros elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy tudnak fontosabb kihívásokra is figyelni, hogy a gazdák életszínvonala emelkedjen, a fiatalokat itthon tudják tartani, a közösségeiket egyben tudják tartani, a birtokaikat meg tudják őrizni a következő ezer esztendőre is. – Meg kell találni a közös pontokat a jövőépítéshez, és ebben segítségünkre lehet az a több évtizedes építkezés, amelyet a magyar kormány folytat, hogy itthon tudjuk érezni magunkat, érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, biztosítja a hátteret, ami szükséges ahhoz, hogy magunkra találjunk.

Idén is tíz, kiemelkedő munkát végzett személyiség vehette át
a Pro Agricultura Transilvaniae díjat
 Fotó: Gligor Róbert László


 Ünnep, köszönet, elismerés

A gazdákat Kovács Mihály Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke is köszöntötte, kiemelve, hogy Maros megye a központi fejlesztési régió legnagyobb mezőgazdasági potenciállal rendelkező közigazgatási egysége, ahol a terület 61 százaléka alkalmas mezőgazdaságra, a gazdasági termelés 22 százalékát a mezőgazdaság adja, mi vagyunk a térség legnagyobb gabonatermesztői, éppen ezért a megyei RMDSZ kiemelten kezeli a mezőgazdaság és a gazdák kérdését olyan személyek munkája révén, mint Császár Károly szenátor, Kozma Mónika, a Pro Economica igazgatója, Birtalan István, a MIET elnöke, az Agrárakadémia mozgatója. Az elmúlt négy évben az RMDSZ bebizonyította, hogy jó gazdája Maros megyének, a hét végén nekünk, Maros megyeieknek kell döntenünk, hogy az elkezdett fejlesztések mellett szavazunk, vagy azok kezére adjuk a megyét, akik Marosvásárhelyt nyomorba döntötték – húzta alá a politikus.

Az elmúlt négy évben a gazdaszervezeti mozgalom jó irányba haladt, a munka szervezett, és ez a gazdák javát szolgálja – állapította meg felszólalásában Császár Károly Zsolt szenátor, aki arról is beszélt, hogy első mandátuma alatt milyen munkát végzett a gazdák érdekében a szenátusban a tulajdonviszonyok rendezése terén. Sikerült elérni, hogy a kézzel írott szerződések alapján létrejött telekvásárlások esetén végre bejegyezhessék a telekkönyvbe a birtoklási jogot, továbbá sokat dolgoztak azon, hogy a lakóházak körüli udvarokat, kerteket végre telekeltetni tudják az emberek, de a mezőgazdasági járművek bejegyeztetésére és a visszaszolgáltatások jogosságára is figyelniük kellett.

Ahogy a búzából liszt lesz, és abból kovász érlelődik, úgy alakulnak az emberi és szakmai kapcsolatok, az RGME Maros munkája pedig a kovász, útmutató és összekovácsoló erő – méltatta a gazdaszervezetet Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja. „A Magyarok kenyere program is a nemzeti összetartozást, szolidaritást jelképezi, és ezt a fajta megmaradást, összefogást, szülőföldön való megmaradást a magyar kormány minden eszközzel támogatja” – jelentette ki dr. Sándor Tibor László. Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetügyi attaséja szerint a társadalom nem méltányolja, nem ismeri el a gazdák munkáját, pedig a járványhelyzetben ők biztosították a mindennapi kenyeret. A diplomata elismerését és köszönetét fejezte ki azért, hogy a gazdatársadalom helytállt egy olyan időszakban, amelynek gyümölcseit most tudja betakarítani.

 Végül Sikó László falugazdász mondott köszönetet azoknak, akik segítették az RMGE Marost a rendezvény megszervezésében, hangsúlyozva: „csapat vagyunk”.

Kep leirasa


Akikre figyel a gazdatársadalom

Az RMGE harmincéves, az RMGE Maros húsz éve önálló jogi személyiség, 36 gazdakört (ebből 26 önálló jogi személyiség) fog össze, lefedi a megye összes magyarlakta vidékét. A magyar agrárminisztérium támogatásának hála ma öt falugazdászt tudnak foglalkoztatni, akik a gazdákat szaktanácssal segítik. Így sokkal hatékonyabban tudnak segíteni a gazdákon – mondta el Fazakas Miklós. Ám nem szabad elfeledkezni a múltról sem, hiszen az elmúlt harminc év nem volt elvesztegett idő, ki kell emelni azokat a személyeket, akik abban az időben szinte társadalmi munkában dolgoztak a gazdák oktatásában, érdekvédelmében, a szaktanácsadásban, „munkájukkal biztosították, hogy itt vagyunk, hogy itt tudunk lenni”. Ezért hozta létre az RMGE Maros két éve a Pro Agricultura Transilvaniae díjat, amelyet évente tíz olyan személynek ítélnek oda, akik az elmúlt harminc év alatt aktívan dolgoztak a szervezet és a Maros megyei, akár az erdélyi gazdatársadalom érdekében.

Az idei díjakat a következők kapták: András György jogtanácsos, a szervezet volt munkatársa, Belényesi András mérnök, elismert gyümölcsöstelepítő, Bocz István állatorvos, szaktanácsadó, Borbély Emma agrármérnök, vidékfejlesztési programvezető, Ferenczy

Levente, az RMGE Maros alapító tagja, a kibédi gazdakör volt elnöke, Filep Kálmán Csaba állatorvos, szakíró, Kozma Ödön agrármérnök, az Erdélyi Gazda folyóirat külső munkatársa, Lázár Éva, a mezőfelei népművészet és gyékényfonás elismert mestere, Náznán Jenő elismert és kitüntetett agrármérnök, volt megyei mezőgazdasági vezérigazgató, szakoktató és néhai Márkus István elismert agrármérnök, szakoktató.

 A díjátadást követően a láthatóan elérzékenyült kibédi Borbély Emma lapunknak bevallotta: szombaton értesült róla, hogy kitüntetik, nagy meglepetés volt számára, és nagyon jólesett, hogy elismerték a munkáját. Csak a munkáját végezte negyvenkilenc évig, és úgy tűnik, hogy erre mások is felfigyeltek. Ma is dolgozik, úgy érzi, szakmailag, emberileg mindig mindent megtett, amit tennie kellett, és ebben támasz volt a családja. Náznán Jenő számára is felemelő sok évtized munkája után a díj átvétele, bár munkája során többször is kapott elismerést. „Jó érzés tudni, hogy tizenegy évi nyugdíjasélet után a gazdatársadalom még mindig gondol rám” – mondta. Kezdetben sokat dolgozott Csomós Attilával és Márkus Istvánnal a gazdaköri mozgalom elindításán, sok szakmai kapcsolatot építettek ki az anyaországban és a Kárpát-medencében.

Ez a nap az együtt töltött időről, szórakozásról szól


Átadták az elismerő okleveleket

Az ünnepségen az RMGE Maros oklevelet nyújtott át azoknak, akik a Magyarok kenyere program keretében idén támogatásban részesültek a szervezet által gyűjtött javakból. Hat-hat tonna búzával támogatták a Szent Erzsébet Társulás Bakó Pál atya vezette árvaházát, valamint a Bonus Pastor alapítvány magyarózdi rehabilitációs központját. A szentegyházi gazdakör száz-száz kilogramm búzával támogatta a Szent József gyermekotthon szovátai központját, a keresdi Bethlen-kastélyt és a mikházi rehabilitációs központot. A sóváradi gazdakör 4750 lejt adományozott Dósa Margitnak, míg az RMGE Maros 1300 kg búzát juttatott a nyárádmagyarósi idősotthonnak, ami az intézmény háromhavi kenyérszükségletét fedezi – tudtuk meg Kacsó László ügyvezetőtől.

A gazdák ünnepnapja

Mindeközben a gazdakörök képviselői az üstök körül forgolódtak, hogy ebédet készítsenek: a nyárádkarácsoni, udvarfalvi és héderfáji csapatok csülkös töltött káposztát, a sóváradiak bárányhúsos, a sáromberkiek, istvánháziak és holtmarosiak hagyományos, míg a mezőpanitiak és nyárádselyeiek babos gulyást készítettek, a selyeiek „fuszulykás erdélyi tokányát” még a konzul, az attasé és a szenátor is szívesen megkóstolta. Az ünnepi hangulatot a színpadon az udvarfalvi Mátyás Ernő szavalata, a héderfájai női kórus nótázása, ebéd közben és után Brendus Endre népi hangszeres csapata, valamint a bekecsalji zenészek fokozták. Nem hiányzott az Erdélyi Magyar Méhészegyesület sem, amelynek elnöke, Balde Ernő a méhésztörvényt és az egyesület szakmai kiadványának legutóbbi számát népszerűsítette. A délutáni jókedvet nem akarták megszakítani a betervezett „parasztolimpiával”, bár Fazakas Miklós úgy véli, a rendezvényt semmivel sem lehet elrontani, hiszen az a lényeg, hogy együtt vannak a gazdák, értékes tanácsokat hallgatnak, főznek, szórakoznak. „Ez a mi ünnepünk, jól érezzük magunkat, össze tudunk gyűlni ilyen körülmények között is” – fogalmazott az elnök. A járványügyi előírások miatt nem népszerűsíthették a rendezvényt, az eddigi évek öt-hatszáz résztvevője helyett idén gazdakörönként csak néhány személyt tudtak fogadni.

A tervezett helyszínt is meg kelett változtatni, amit azonban nem bánnak, hiszen ennek a helynek kisugárzása van, szívesen megy fel mindenki a Bekecsre. Sajnálják, hogy nem tudták jóval több ember számára elérhetővé tenni a rendezvényt, de remélik, hogy a következő évben már nem korlátozza őket a vírus, és valamelyik gazdakör adhat otthont a tizedik gazdanapnak szélesebb körben – zárta gondolatait Fazakas.