A gazdálkodás megélhetést biztosít

Balázs Csongor a fiatal nemzedék azon képviselője, aki a szülőföldön maradást választotta, szülei, nagyszülei nyomdokán járva gazdálkodásba kezdett. Felesége pedagógus, ő délelőtt az iskolában tartózkodik, akárcsak a nagyobbik kisfiú, Ervin. Ottjártunkkor édesanyjával és a kisebbik fiával, Lehellel fogadott. 

 

Késik az APIA-támogatás 

A fiatal gazda 40 hektár földet művel, amiből 17 hektár a családé. Búzát, kukoricát, szóját, napraforgót termel. Saját gépekkel dolgozik, teljes géppark áll a rendelkezésére, két traktor, kombájn s a hozzá tartozó felszerelések. Állatot csak a háztáji gazdaságban tartanak. A gazdálkodásról, a sámsondi gazdák nehézségeiről beszélgettünk.

– Az őszi munkálatokhoz szükséges APIA-támogatás csak júniusban várható, mert az itteni gazdák földjeit teledetekciós méréseknek vetik alá, azaz felmérik, hogy a támogatási igénylésekben szereplő területek megfelelnek-e a valódi helyzetnek. A támogatásra csak akkor lehet számítani, amikor az ellenőrzés lejár. A munkálatokat saját költségre kellett elvégezni. Ha nem lett volna tartalék pénze a családnak, akkor hitelt kellett volna felvenni, ami bukás lenne. A körülbelül 15 ezer lejes támogatás fedezte volna az őszi munkálatokat. A tavaszi munkálatokra újabb 30 ezer lejre van szükség, de ebben még nincs benne az üzemanyag ára, ami kb. 2000-2000 euró ősszel és tavasszal. E magas költségek ellenére az évi jövedelmünk még mindig magasabb, mint a befektetés, s ebből él meg a család. Nagyon nehéz a gazdák élete, mert nagyon alacsony a gabona felvásárlási ára. Nemrég adtam el egy vagon búzát, de csak 50 banit fizették kilójáért. Ilyen árak mellett nemigen éri meg gazdálkodni – mondja a gazda. 

 

Az elődök sok borzalmat éltek át

A beszélgetésbe bekapcsolódott Balázs Irén, a Csongor édesanyja, aki elmondta, hogy valóban nehéz a mai generációnak, nehéz a gazdálkodás, de az elődöknek sem volt könnyű, hiszen sok borzalmat kellett megélniük. Édesapja 1945-ben halt meg, amikor ő hároméves volt. Az édesanyát, Gál Rozáliát 1950-ben kilakoltatták, a házukat elvették, s csak 1962-ben kapták vissza. Kulákok voltak, s olyan nagy mennyiségű terményt kellett beszolgáltatni, hogy képtelenek voltak annyit megtermelni, így inkább lemondtak a földekről. – A mai generáció legalább ettől mentesült, tőlük nem vettek el semmit, ők visszakapták a földeket, amin gazdálkodhatnak – mondta Balázs Irén, aki hat gyermeket nevelt fel, s nagy szeretettel neveli az unokákat, amíg a szülők távol vannak.