2024. august 14., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A múlt vasárnap hetedik alkalommal rendezett gazdanapot tagjai számára a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros szervezete, hogy alkalmat adjon az együttlétre, a közös kérdések számbavételére és hasznos információk átadására.

Több gazdakör, termelő, szakvállalat mutatkozott be a mikházi rendezvényen


A múlt vasárnap hetedik alkalommal rendezett gazdanapot tagjai számára a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros szervezete, hogy alkalmat adjon az együttlétre, a közös kérdések számbavételére és hasznos információk átadására.
A Csűrszínházban egyperces csenddel, főhajtással tisztelegtek a szervezet idén elhunyt elnöke, Csomós Attila emléke előtt, majd az új elnök üdvözlőbeszéde nyitotta meg a felszólalások sorát. Dr. Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetügyi attaséja gratulált a szervezőknek, a gazdák figyelmét pedig felhívta, hogy érdemes művelni a földet. Szabó Árpád tanácsos a Maros Megyei Tanács és Péter Ferenc elnök üdvözletét adta át, köszöntötte a gazdákat, akiknek ez a rendezvény nemcsak ünnep, hanem tapasztalatcsere és tanulási lehetőség is lehet. Az, hogy Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, azt is mutatja, hogy közösen kell meghatározni a székelyföldi agrárium célját, hogy hová szeretnénk eljutni, és megmutatni a fiataloknak, hogy lehet a szülőföldön okosan gazdálkodni – hangsúlyozta a megyei tanács volt alelnöke.
Dr. Torda Márta, a magyar Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatok főosztályának vezetője évek óta részt vesz a gazdanapokon, látta a kibontakozását, fejlődését, és gratulált a szervezetnek, hogy továbbra is az itthon maradás és a gazdák érdekében munkálkodik. Álmodni, kezdeményezni, belevágni! – biztatott mindenkit, hozzátéve, hogy teremtés és közösségi összefogás nélkül nem gyümölcsöző a munka. Felhívta a figyelmet: a minisztérium a jövőben a fiatalok agrárképzésére fekteti a hangsúlyt, mert a mezőgazdaság kemény, de biztos megélhetést nyújt, és a szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Kocsy Béla, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója az együttműködés, összefogás szükségességét hangsúlyozta. Ha a gazdaszervezetek  mellé oda tudjuk állítani az önkormányzatokat és a megyei intézményeket, sikeresen teremthetünk  jövőt itthon – véli. Milyen támogatási rendszerek lesznek 2020 után és hogyan tudjuk erre felkészíteni a gazdákat, hogyan tudnak az itteni gazdák sikeresen helytállni a globális termelési versenyben – nagyon sok témában kell közösen gondolkodni, cselekedni, de ehhez van egy erős anyaországi háttér is – biztosította a hallgatóságot a szakember.
 Végül Kozma Mónika mutatta be a Pro Economica alapítvány által lebonyolított sikeres anyaországi gazdaságfejlesztési programot, amely révén a Maros-Mezőségen 495 jogi és magánszemély jutott pályázat révén legtöbb 15 ezer eurós segítséghez fejlesztésre. Mivel komplex, átfogó erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiát tudtak letenni a budapesti kormány asztalára, a program folytatódni fog Székelyföldön is, gazdák, vállalkozók  pályázhatnak  nemsokára. Ez óriási lehetőség – mutatott rá az ügyvezető igazgató, arra kérve a gazdákat, hogy figyeljék a pályázatokat, és használják ki.
Megmutatták  termékeiket
A  továbbiakban a Csűrszínházban szakmai előadásokra került sor. Bordi-Kacsó Zsolt, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség megyei kirendeltségének aligazgatója a jelenlegi és várható támogatási módozatokat sorolta fel, de volt előadás az élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a sikeres értékesítés titkairól, a drónoknak a mezőgazdaságban való hasznosításáról, a fiataloknak a gazdálkodáshoz való viszonyulásáról, az erdélyi kendertermesztésről, a cserepes fűszerek, a fűszerpaprika és a tárkony termesztéséről, valamint méhészetről is. Az előadásokat kulturális műsorok  színesítették, színpadra léptek a marosludasi, mezőpaniti, marosszentannai és sóváradi néptáncosok és a héderfájai dalkör.
Eközben a színház kertjében folyt a terefere, ismerkedés, a nyárádkarácsoni, fehéregyházi, istvánházai, sáromberki, sóváradi gazdakörök sátrainál a munka is folyt, ők idejében begyújtottak az üstök alá, s nótaszó és koccintás közben  tisztították, aprították a hozzávalókat, hogy bab- és krumpligulyást főzzenek ebédre a résztvevőknek.
Egy ilyen rendezvényről a kiállítás sem maradhat el, így ha a tavalyinál kisebb számban is, de felsorakoztak a standok: szakcégek mutattak be állattenyésztési kellékeket, eszközöket, tartozékokat, népszerűsítettek japán traktorokat, a magyarországi Milk-Pasteur Kft. ismét elhozta feldolgozóüstjeit, amelyekben ezúttal szilvalekvár és zakuszka főtt. A mezőkölpényi borászat többféle nedűvel jelentkezett, a kebelei Cseh János lekvárokat, szörpöket, a marosszentannai Farkas György tárkonyt, a balavásári Miklós György kevésbé népszerű vetőmagvakat kínált, mint máriatövis, len, őszi borsó, sárga köles, fénymag, de mezőgazdasági hitellehetőségeket, továbbá nagy termésnövekedést ígérő baktériumokat is népszerűsítettek. Egyik asztalnál a kisillyei idősb és ifjabb Márkodi Sándor szárazbabot, üvegekben  zakuszkát és babfőzeléket kínált. A család a munkahely mellett  húsz éve foglalkozik babtermesztéssel, de tavaly és idén nagyobb területen vetettek, mert jobb az értékesítési lehetőség. A nyárádremetei, nyárádszeredai és marosvásárhelyi piacon kínálják többnyire a babot, vannak visszatérő vevőik, és tavaszra mindig elfogy a betakarított mennyiség, ezért más fajták vetését és a termőterület növelését tervezik. A héderfájai Bali Mihály savanyúságokat és lekvárokat sorakoztatott fel asztalán, a család zöldségtermesztéssel is foglalkozik, a nyers vagy félig feldolgozott terményt főleg a dicsőszentmártoni piacon árulják. Tavasszal palántákat is termesztenek, egy részét kiültetik, a másik részét eladják, de tejet is visznek a piacra  évtizedek óta – mutatta be a családi gazdaságot. Az egyik sarokban szőtteseket és ékszereket kínált a nyárádszeredai Lokodi Irén.
Délutánra kisütött a nap, a jókedv  fokozódott, hiszen az előadások után a zsűri megkóstolta az elkészült ételt, a sóváradiak, héderfájaiak és fehéregyháziak főztjét találva a legfinomabbak, így már csak a közös ebéd és a nótázás maradt hátra, hogy ismét felejthetetlen alkalmat jegyezhessenek a gazdák.
Szinte minden gazdán segíteni tudnak
Az RMGE Maros szervezetének új elnöke, Fazakas Miklós az egyesület ünnepének nevezte a  gazdanapot, amikor lehetőséget adnak a tagságnak az együttlétre, a sütés-főzésre, a szórakozásra és bemutatkozásra. A szervezetnek 24 jogi személyiséggel rendelkező és 12 nem bejegyzett gazdakör a tagja, és újabb két kör van bejegyzés alatt. Fazakas  húsz éve a mezőgazdaságban tevékenykedik, de most látja, hogy valami megmozdult, megmutatkozik az igény az összefogásra, az irányításra, mert az emberek rájöttek, hogy egyenként nagyon nehéz, szinte lehetetlen boldogulni. A szervezet munkájának nagy része „láthatatlan”. Folyamatos a szaktanácsadás,  egyrészt azok a gazdák végzik, akik egy adott területen bizonyítottak, másrészt szakemberek bevonásával akkreditált mezőgazdasági képzéseket tartanak. Ennél is fontosabb, hogy minden olyan intézménnyel jó kapcsolatban vannak, amely a gazdákat segítheti, mint a megyei mezőgazdasági igazgatóság, kifizetési ügynöség, vidéki fejlesztési ügynökség, de egyedüli magyar szervezetként tagjai a legnagyobb romániai gazdaszövegségnek (LAPAR) is, így szinte minden gondjukban segíteni tudnak a gazdáknak.
A volt elnök halálával lezárult egy korszak, ezután a  fiatal gazdákra fognak összpontosítani, akik úgy gondolják, hogy a szülőföldön kell megteremteni a megélhetést, itt kell családot alapítani. A jövő év legfontosabb terve az, hogy megteremtik a gazdák közötti, Kárpát-medencei szintű ismerkedés lehetőségét. Ehhez már az idén elkészül az egyesület interaktív weboldala, ahol elsősorban a tagdíjat fizetők  jutnak információkhoz, de mások látogatását is szívesen fogadják – részletezte az elnök.
Ami a gazdanapot illeti, a szerkezete az eddigiekéhez hasonló volt, de a szakmai részben főleg olyan gazdálkodóknak adtak bemutatkozási lehetőséget, akik valamely területen eredményesek, és akiket követendő példaként mások elé tudnak állítani – mondta el Fazakas. A  rendezvényt a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap  támogatta, de a legnagyobb segítséget a gazdakörök és magántámogatók (maguk is gazdák) jelentették.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató