Gálakoncert és kenyérszentelés

Szent István-nap és új kenyér ünnepe Marosvásárhelyen

Nemzeti ünnepünk méltó tiszteletére gyűlt össze Marosvásárhely magyarsága a vár ódon falai között, hogy államalapító Szent István királyunkra emlékezzen, és tanúja legyen az új kenyér megszentelésének. A Szent István-napi ünnepet köztéren tizedik alkalommal tartották meg, az ideit Mága Zoltán Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas hegedűművész gálakoncertje, valamint Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, valamint György Levente operaénekes, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója és Borsos Edith operaénekes előadása koronázta meg. Az eseményen számos meghívott, a Marosszéki Vitézi Rend és a Szent Gellért Lovagrend képviselői vettek részt.

 Az ünnepi műsort Kilyén Ilka, Magyar Örökség díjas színművész vezette, aki elöljáróban emlékeztetett: Szent István korokon át üzen nekünk, XXI. századi magyaroknak az összetartozásról, a fennmaradásról, az együttműködésről. Szent István ünnepe megmaradásunk hatalmas jelképe és diadala. Az ünnep összeköt nemcsak lelki táplálékával, hanem a megáldott kenyérből való részesedés által is.

Magyarnak lenni: hit

Szent István tanításának értelmezésében „Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy az Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot…” – ezt jelenti magyarnak lenni, fogalmazott köszöntőbeszédében Cseh Gábor, a PRO XXI Alapítvány elnöke, aki tizedik alkalommal szervezi az augusztus 20-i rendezvényt, az ideit a marosvásárhelyi RMDSZ-szel közösen.

– Első királyunk több mint 1000 évvel ezelőtt alapította meg a keresztény magyar királyságot a Kárpát-medencében. Szent Istvánban, államalapító királyunkban minden idők legnagyobb magyarját tiszteljük. Ő volt az a szent, aki egyház- és nemzetépítőként tudatosította a magyarokban, és az akkori Európának üzente, hogy adottságai, teljesítménye és szellemi gazdagsága tekintetében a magyarok helye a legrangosabb nemzetek között van. 

Cseh Gábor felidézte a 2013-ban szervezett első ünnepi rendezvényt, amikor az akkori városvezetés kitiltotta az ünneplést a Színház térről, így a Keresztelő Szent János-plébánia udvarára kényszerültek, azzal a későbbi magyarázattal, hogy a város vezetői a vandalizmustól féltek. A szervezők kitartásának köszönhetően a következő években már a Színház téri ünneplésre kaptak engedélyt, majd a nyári színpad és a vár lett az ünnep színhelye. 

– Nemzeti hitünk és lelkesedésünk töretlen maradt! Szent István öröksége mindannyiunkat kötelez. Legyen bennünk annyi lelkierő, annyi becsület, megbecsülés az értékei iránt, hogy ne csak nézzük, hanem lássuk is, ne csak lássuk, hanem kövessük is Őt! – mondta Cseh Gábor. 

A magyar nemzethez tartozni érték

Ünnepi beszédében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke kiemelte: – E jeles nap nem csupán a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, hanem a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, és egyben az életet adó új kenyér ünnepe is. Szent István a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget olyan egységes keresztény állammá szervezte át, amelynek államformájában a 20. századig nem történt változás. A racionalitás talaján maradva hozott olyan törvényeket, amelyek védelmet nyújtottak minden ott élő népnek. 

Keresztény hitünk és történelmi egyházaink a mai napig megtartó erőt jelentenek számunkra a Kárpát-medencében és a világ bármely pontján, ahol elszármazott magyarok élnek.

Államalapító királyunk döntéseinek köszönhetően beszélhetünk, érezhetünk és gondolkodhatunk mi itt, most magyarul.

Azért vagyunk itt, hogy erre emlékezzünk, és ebből erőt merítsünk, és ugyanakkor hálát adjunk a bőséges termésért, amely biztosítja mindennapi kenyerünket.

A kenyér maga az élet. Őserővel köti össze a keresztény embert a jövőbe vetett hittel. 

Hiszen minden nehézség dacára újra és újra elveti a magot, hogy abból majd búza, a búzából liszt, abból pedig kenyér születhessen. 

Ez az erős hit, ez a kitartás és az összefogás adja közösségünk erejét is. 

A magyar nemzethez való tartozás számunkra érték, amelyre büszkék vagyunk, és azt szeretnénk, hogy magyar nyelvünket, identitásunkat, kultúránkat megőrizzük az utánunk jövő generációk számára is! – hívta fel az ünneplők figyelmét Péter Ferenc.

Beszédet mondott még dr. Balogh Attila Márton, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. 

Soós Zoltán szinte egy évtizede állt először a marosvásárhelyiek elé Szent István ünnepén. 

– Ez általában nem nagy távlat egy több évszázados városi közösség életében. Marosvásárhelyen azonban nem kevesebb történt ebben az időszakban, mint hogy időtlennek tűnő tespedés és egy helyben állás után „újraindítottuk” a várost, ha úgy tetszik, visszazökkentettük abba a cselekvő, tevékeny időbe, ami az elmúlt évszázadokban mindig is jellemzett bennünket. És amelyhez Bernády György munkássága máig érvényes mércét jelent minden városvezető számára. 

Erdélyben életcél magyarnak maradni!

A közönség nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadta Mága Zoltán hegedűművészt, aki már több alkalommal örvendeztette meg a marosvásárhelyi közönséget, legutóbb május 3-án a Kultúrpalotában az „50 év, 50 koncert” című kulturális és karitatív missziója keretében. Augusztus 20-án a vár színpadán a Budapesti Primarius Szimfonikus Kamarazenekar kíséretében hallhatta a közönség.

– Mindig nagy szeretettel lépek fel Erdélyben, a bátrak hazájában, mert ott valódi életcél magyarnak lenni, magyarnak maradni, hiszen az itt élők évszázadok óta hűségesen őrzik a nyelvet, a kultúrát, vagyis mindazt, ami magyarrá, a világ számos nemzete és népe közül egyedivé tesz minket – mondta Mága Zoltán hegedűművész, aki kijelentette, hogy szinte minden nagyszabású koncertsorozatának ezért válik részesévé Erdély és kiváltképp Marosvásárhely, a székelység művelődési, oktatási és szellemi központja. 

A művész játéka ez alkalommal is elkápráztatta a közönséget.

A műsor részeként a Budapesti Gipsy Virtuózok kíséretében György Levente karmestert és nemzetközi hírű operaénekest, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatóját, Borsos Edith operaénekest, valamint a marosvásárhelyi válogatott énekkart hallhatta a közönség. Fellépett a Borsika néptáncegyüttes.

A gálakoncert meghívott sztárfellépője Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth-díjas színművész volt, aki idén áprilisban töltötte be 90. életévét. A színészikon autóval érkezett Marosvásárhelyre, hogy augusztus 20-án köszönthesse az erdélyi magyarságot. Ez a gesztus megtisztelő a marosvásárhelyiek számára. 

Megszentelték az új kenyeret

A marosvásárhelyi augusztus 20-i új kenyér ünnepére a kezdetektől az Eldi pékség biztosítja az óriási kenyereket. A marosvásárhelyiek hálásak lehetnek Kabai Eleknek, Kabai Elek Csaba marketingigazgatónak és Kabai János termelési igazgatónak, hogy pékségük évről évre megsüti a friss, ropogós, otthonillatú, szeretetízű kenyereket, amelyeket nemzeti színű szalaggal kötnek át, s amelyeket felszeletelve kiosztanak a résztvevők között. 

Idén az új kenyeret Berekméri Melinda református lelkész, Tuzson Attila római katolikus plébános, Pap Noémi evangélikus és Szakács György unitárius lelkész áldották meg, és mondtak hálát érte. 

Az idén is kiállították a Szent Koronát és a koronázási jelvények élethű másolatát, amelyet néhai Szabó Albert készített. A közösség tisztelettel és köszönettel adózik özvegyének, Szabó Editnek és lányának Szász Erikának, hogy láthatóvá tették a Szent Koronát. 

Az ünnepség a himnuszok eléneklésével zárult.