Fülöp László élhetőbbé tenné a várost

Fülöp László Zsolt, Szováta új polgármestere hatodik generációs tősgyökeres szovátainak vallja magát, ami szerinte magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miért vállalta a tisztséget.

„Felkérést kaptam, de hajlandóság is volt bennem a közéleti szereplésre. Azt szeretném, hogy Szováta élhető város legyen. Ehhez az embernek oda kell állnia. Jó kapcsolatban voltam az előző vezetőséggel is, érdemesnek láttam elvállalni, folytatni a megkezdett munkát, illetve azt, hogy tegyek hozzá valami újat, hogy legyen élhetőbb a város. 

– Ezzel már „témában” is vagyunk. Mit folytatna, és mi az az új amit hozzá szeretne tenni?

– Mindenki ismeri a volt városvezetés érdemeit: látható, hogy mit tettek az asztalra. A fürdőtelep minden elvárásnak megfelel, és sok minden változott a városban is. Ezek inkább anyagi dolgok, amelyek szemmel láthatóak. Természetesen ezt kell folytatni, hiszen erre igény van. Azt szeretnék, aszfaltozzuk le az utakat. De ezen túl, azért én úgy gondolom, nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, a közösségépítés, mert a mai rohanó világban erre nem fektetünk hangsúlyt. Azt mondom: ahhoz, hogy élhető, erőteljes város legyen Szováta, feltétlenül be kell vonni a fiatalokat a közéletbe, ki kell alakítani egy ütőképes csapatot, amellyel tíz-húsz év múlva is lehet ugyanezt az irányt folytatni. Minden alkalmat megragadok, hogy fölkérjem a szovátai fiatalokat, próbáljanak szervesen bekapcsolódni a társadalmi életbe, jöjjenek ötletekkel. Mindenben, amiben lehet, támogatjuk őket. Próbáljuk fölrázni az ifjúsági szervezetet, és energikusabbá tenni. Ezek azok a dolgok, amelyekre oda kell figyelni.

– Ez nem éppen az önkormányzat feladata, illetve nem ez egy önkormányzat feladata. Inkább a civil szervezeteké és az érdekvédelmi szervezeté. A fiatalok közösségi életbe való bevonása főleg az ő feladatuk.

– Ez igaz. De Szováta kisváros, mindenki mindenkit ismer. Mi főleg a történelmi egyházakra támaszkodhatunk, velük együtt az önkormányzat is megpróbál erőt, energiát lehelni az ifjúsági szervezetbe. Nemrég alakult meg például a fürdőtelepen a vendéglátók egyesülete, őket is maximálisan támogatjuk mindenben. Próbálok párbeszédet kialakítani velük. Úgy gondolom, hogy együtt, közösen nagy dolgokat valósíthatunk meg.

– Milyen a tanács összetétele?

– Tizenhét önkormányzati képviselőből 14 RMDSZ-es, két PSD-s és egy roma párti.

– A másik két magyar párt nem indított jelölteket?

– Azt kell mondanom, sajnos amiatt, hogy az ellenzéki magyar pártnak nem volt képviselete – ez a részvételen is meglátszott –, saját érdekeik ellen dolgoztak, a választótáboruk is kedvét vesztette, nem is vettek részt a választásokon. Ettől függetlenül, fölvettem a kapcsolatot azokkal, akik alapemberek voltak ezekben a pártokban, többször elmondtam, hogy minden szovátai lakos polgármestere akarok lenni, pártállástól vagy nemzetiségtől függetlenül. Mert egy városvezetőnek kutya kötelessége, hogy az itt élő emberekkel egyformán tárgyaljon, illetve egyformán próbálja megoldani mindenki problémáját.

– Visszatérve arra, amit az előbb mondott, hogy mindenki aszfaltot kér. Jogos igény, valóban nagyon fontos az embereknek. Hány aszfaltozatlan útja van a településnek? Hozzánk is érkezett panasz Szakadátról, hogy a júniusi nagy felhőszakadás után elmosta az utat a víz, megteltek a pincék, és velük senki sem törődött, holott ők is épp olyan adófizető polgárai a városnak, mint azok, akik a fürdőtelepen élnek.

– Ezzel a kérdésével több pontot is érintett. A kérdésre, hogy hány aszfaltozatlan utunk van, engedje meg, hogy konkrét számokban ne válaszoljak, de elmondom azt, hogy a főbb artériák le vannak aszfaltozva. Azt is tudni kell, hogy minden aszfaltozás előtt fontos a közművesítés. Elmondhatjuk, hogy a város nagy része, 95% fölött, közművesítve van: megvan a víz- és szennyvízcsatorna, a közvilágítás. Ezek az utcák úgymond alkalmassá váltak az aszfaltozásra. 

Azokban az utcákban, amelyek nincsenek közművesítve, nem lehet pénzt költeni aszfaltra, amit majd aztán fel kell törni. Itt is rangsorolni kell azokat az utakat, amelyek összekötő utak: ahol pl. egy baleset esetén forgalmat lehet elterelni vagy hasonló, azok persze sürgősebbek, és előnyt élveznek az aszfaltozásban.

Ennek kapcsán elmondhatom, hogy a szerződést már aláírtuk három utca  – a Csendes, a Templom és a Hársfa utca – aszfaltozására. Ezek összekötő utcák, a halottasház előtt és a temető környékén vannak. Remélhetőleg a legrövidebb időn belül aszfalt kerül rájuk. A finanszírozási szerződés meg van kötve, következnek a licitek, és remélem, ha az idén nem is, de jövő tavasszal teljes gőzzel leaszfaltozásra kerülnek.

Ami az adózást illeti, valóban mindenki adófizető polgár. Viszont azt is tudni kell, hogy kategorizálva vannak a város zónái, és a zónák függvényében fizetik az emberek az adót. Ellenben annak az utcának az adókategóriája is megnő, amelyikben közművesítést és aszfaltozást végeznek. Ameddig nincs aszfalt, addig 

az adókategória kisebb, ettől függetlenül természetesen igyekszünk.

– Ettől nem lesznek boldogabbak azok, akik sárban járnak,…

–  Azért elmondhatom, hogy a június 6-i áradások után azonnal intézkedtünk, hogy az emberek a házaikban tudtak aludni, vízmentesítettük az épületeket a megyei katasztrófavédelemmel, illetve a környező falvak önkéntes tűzoltóinak a segítségével, és a következő napokban-hetekben feltöltöttük, lehengereltük, helyreállítottuk, az utakat is. 

Utána még volt egy-két nagyobb felhőszakadás, volt, hogy elmosott utakat, de mindegyiket megpróbáltuk minél hamarabb helyreállítani. Van még vagy két elmaradt adósságunk, pl. a felső-szakadáti részen, ahol van patakárok, ami nem volt kipucolva isten tudja mióta, a panaszos azt mondta, azon jött a nagy víz. Folyamatban van, hogy egy kisebb gépet fogadjunk és egy-két héten belül, még az őszi esőzések előtt kitisztítjuk azt is. Az ajtónk nyitva áll, várjuk a panaszokat,  és amennyiben tudjuk, orvosoljuk.