Folyamatban a hálózatépítés

2018. november végén a kormány elfogadta

Románia fenntartható fejlődési stratégiáját 2030-ig, amely előirányozza a 2015-ben tartott ENSZ-közgyűlésen 193 ország által vállalt Agenda 2030 keretstratégia gyakorlatba ültetését. Ennek 17 nagyobb célkitűzése és ezen belül 169 – a társadalom minden rétegét felölelő – célja van. A dokumentum a kormány hatáskörébe tartozó fenntartható fejlődésért felelős főosztály irányításával készült el, ennek a gyakorlatba ültetése is a főosztály hatáskörébe tartozik, amelyet Borbély László volt környezetvédelmi miniszter irányít. Korábban ismertettük az Agenda 2030 fontosabb elképzeléseit. Arra voltunk kíváncsiak, a stratégia elfogadását követően milyen konkrét lépések történtek az intézményépítés terén. 

Borbély László elmondta, hogy a stratégia kidolgozása alatt, majd elfogadását követően a főosztály munkatársaival együtt számos olyan találkozón vett részt, amelynek célja Románia fenntartható fejlődési stratégiájának gyakorlatba ültetése. Ennek első lépése a hálózatépítés. Az egyik irány az intézményes keret létrehozása, amely felülről lefelé történő építkezés. A múlt heti ülésén a kormány létrehozta a fenntartható fejlődésért felelős minisztériumközi bizottságot, amelyet a miniszterelnök vezet. Ezzel párhuzamosan minden minisztériumban lesz egy-két szakértő, aki a fenntartható fejlődésért felel. Ugyanakkor a főosztály másik fontos intézménye a szakemberekből álló konzultatív tanács lesz, amelyben szakterületenként összesen mintegy 25–30 személy dolgozik különböző stratégiákon, illetve már a konkrét lépéseken. Ugyanilyen fontos az alulról jövő építkezés is, a civil társadalom szervezeteinek képviselőiből álló koalíció létrehozása. 

– Jó jel az is, hogy a nagyszebeni csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozattal az EU vezetői elkötelezték magukat aziránt, hogy Európa felelős globális vezető legyen. Ennek az elvnek a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén is érvényesülnie kell, ezért az uniós intézmények fokozottabb részvételére van szükség a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak a teljesítésében. Románia elnöksége alatt az EU tanácsa elfogadott egy dokumentumot, amelyet a Lőrincz Csilla kollégám elnöksége alatt működő munkacsoport dolgozott ki, ennek alapján kell az EU egy új fenntartható fejlődési stratégiát véglegesítsen – mondta Borbély László. 

Hozzátette: – Az intézményesített rendszer felépítése mellett fontos a mentalitásváltás, hiszen enélkül nem képzelhető el a stratégia gyakorlatba ültetése. Azon túl, hogy minden ország meg kell vizsgálja, hogyan áll ezen a téren, ennek alapján pedig fel kell állítania saját stratégiáját, meg kell határoznia a prioritásokat és össze kell hangolnia az erre vonatkozó gyakorlati tevékenységet – az internet, a szociális média globális világában fontos, hogy egy mozgalmat is elindítsunk a társadalmak szintjén, ami nemcsak a döntéshozatalt jelenti, hanem elsősorban a civil szférát érinti, a különböző szakterülethez kapcsolódó szereplőket, a szakszervezetek képviselőit és másokat is. 

Cselekvési tér és civil koalíció

Borbély László szerint a különböző országokban elindított – a klímaváltozást előidéző káros hatások csökkentésére irányuló – mozgalmak kapcsán kiderült, hogy nincs párbeszéd a társadalom különböző rétegeit képviselők és a politikum között. 

– Ezért a stratégia elfogadását követően a főosztály tevékenysége is arra irányul, hogy ennek megteremtsük az intézményes és a kevésbé formális fórumát. Megalakul a szakmai konzultatív tanács is, amely összegyűjti szakterületenként a tudományos dolgozatokat, stratégiákat dolgoz ki és követ. A különböző találkozások eredményeként létrejött egy 2500 e-mail-címet tartalmazó lista, ezekre a címekre rendszeresen hírlevelet küldünk, és visszajelzéseket várunk. Szorgalmaztuk, hogy létrejöjjön a már említett civil koalíció is, reményeink szerint két-három hónapon belül elindul az alulról jövő kezdeményezés is. 

Dolgozunk egy gyors cselekvési terven is. Ezért minden minisztériumhoz küldtünk egy átiratot, hogy mit kellene lépniük ezen a téren, milyen saját stratégiát kell kidolgozniuk a kormányprogram alapján. Az elkövetkezendő időszakban minden minisztériumban lesz találkozó, aminek célja egy határidőnapló elkészítése. Ebben már a konkrét teendőket foglaljuk össze 2030-ig. 

Még egy fontos lépés, hogy a stratégiában foglalt elvek alapján legyenek követendő mutatók, adatok, amelyekkel igazolni lehet, hogy előrelépés történt bizonyos téren. Mintegy másfél évvel ezelőtt a kormány főtitkársága egy számítógépes program segítségével készített egy felmérést Starea naţiunii – Az ország állapota címszó alatt, amellyel különböző társadalmi-gazdasági téren 110 adatot rögzített és követ. Ezeket nem a már említett 17 nagyobb és 169 kisebb célkitűzés alapján csoportosították, viszont az adatokat kiegészítjük a fenntartható fejlesztési stratégiát követő mutatókkal – foglalta össze a teendőket Borbély László. 

Közös célokat kell megfogalmazni

– Megnyertünk egy 5 millió eurós projektet, amely az intézményhálózat mellett az információközvetítést is támogatja. Kommunikációs tréningeket tartunk, és megpróbálunk olyan konkrét üzeneteket megfogalmazni, amelynek alapján mindenki megérti, hogy mit is akarunk, és ezzel hozzájárulhatunk az életszemlélet megváltoztatásához. Az is kérdés, hogy miként „jövünk le” az önkormányzatok felé. Vannak különböző környezetvédelmi városfejlesztési stratégiák. Meg kell vizsgálnunk, hogyan állnak a települések a gyakorlatba ültetéssel, és hogy miben segíthetünk, hol lehet közös célokat kialakítani, kivitelezni. A konkrétumokhoz tartozik az is, hogy május 28-án Kolozsváron lesz egy találkozó, amelyre meghívtuk minden romániai egyetem képviselőit. Azt próbáljuk megbeszélni, hogy miként lehet egyetemi szinten tanítani – nem csak különböző területeken, mint a gazdaság, mezőgazdaság, egészségügy stb. – a fenntartható fejlődés egészét tantárgyként. 

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Romániában – párt-állástól függetlenül – egyöntetű az akarat a stratégia gyakorlatba ültetésére, viszont csak az intézményes keret, hálózat kialakítását követően kezdődik el a munka neheze, amikor már meg kell tenni a konkrét lépéseket, és ebben számítunk mind a civil szervezetek, mind a társadalom minden rétegének a támogatására, hiszen láthatjuk, hogy az intézkedések olyan globális kérdésekre keresnek megoldást, amelyeket sajnos már lokálisan a klímaváltozás, a fosszilis energiahordozók drágulása, az egyre nagyobb méretű környezetszennyezés terén is tapasztalhatunk. Ne maradjunk közömbösök a környezetünket érintő gondok rendezésében! – hangsúlyozta Borbély László.