Fókuszban Székelyföld

Konferencia a székelyföldi etnikai egyenlőtlenségekről

Etnikai alapú jövedelmi és gazdasági egyenlőtlenségek Székelyföldön címmel szervezett konferenciát a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) július 9-én sepsiszentgyörgyi székhelyén. Az előadás-sorozat – melynek címe Fókuszban Székelyföld – célja a Székelyföld aktuális társadalmi, gazdasági, politikai folyamatait vizsgáló társadalomtudományi kutatások friss eredményeinek bemutatása.

Székelyföldre kiterjedő kutatások

A Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) kormányzattól független alapokon működő kutatóintézet, melynek fő célja olyan szakmai háttéranyagok kidolgozása, amelyek elősegítik a székelyföldi önkormányzatok közpolitikai céljainak megvalósítását – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből. 

Zsigmond József, az SZKI ügyvezető igazgatója a konferencián hangsúlyozta: „Az intézet Székelyföldre vonatkozó kutatásokat, fejlesztő stratégiákat és konkrét akcióterveket készít, vizsgáljuk, kutatjuk a régió társadalmi, gazdasági és politikai folyamatait, közpolitikákat, szakpolitikákat dolgozunk ki a térség számára, együttműködünk a székelyföldi önkormányzatokkal, továbbá bekapcsolódunk a Digitális Székelyföld kifejlesztésébe, részt veszünk a Székely Háló kidolgozásában, és hozzájárulunk az önkormányzati képviselők képzéséhez.”

Etnikai egyenlőtlenségek a közszférában Kovászna megyében

Székely István Gergő, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója előadásában egy nagyjából fél éve elkezdett kutatás eredményeit ismertette, melynek célja a Kovászna megyei közszférában tapasztalt etnikai alapú jövedelmi, gazdasági és vagyonbeli egyenlőtlenségek vizsgálata a közalkalmazottak vagyonnyilatkozatainak feldolgozása alapján. 

A felmérés során 5002, Kovászna megyei közszférában dolgozó személy vagyonnyilatkozatát dolgozták fel statisztikai módszerekkel. Egyaránt bekerültek az elemzésbe a központi államigazgatóságok megyei kihelyezett szervei (a dekoncentrált intézmények, különös tekintettel a belügyre, honvédelemre, igazságügyi rendszerre), illetve a helyi tanácsoknak és a megyei önkormányzatnak alárendelt intézmények. A dokumentumokat a szóban forgó intézmények honlapjáról töltötték le, ami pedig ott nem volt megtalálható, azt az Országos Feddhetetlenségi Intézmény (ANI) honlapjáról gyűjtötték össze. 

Székely előadásában hangsúlyozta, hogy a most bemutatott előzetes eredmények alapján elmondható, hogy az etnikai viszonyok tekintetében a megyei etnikai arányokhoz képest a magyarok jelentősen alulreprezentáltak a dekoncentrált intézmények minden típusában, leginkább a honvédelemben (0 százalék), a belügyi szervekben (kb. 10 százalék), továbbá a prefektúra keretében (15-20 százalék). Míg a helyi önkormányzatokban és oktatási intézményekben nagyjából visszatükröződnek a lakossági etnikai arányok, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményeikben a magyarok felülreprezentáltsága rajzolódik ki, ám ez lényegesen kisebb mértékű, mint a románok túlsúlya a korábban tárgyalt intézményeknél. 

A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy a románok egyértelműen előnyben vannak a jövedelmek terén is. Míg a magyarok az alacsonyabb bérsávokban (nagyjából az átlagbér két- vagy háromszorosáig) felülreprezentáltak, addig a felsőbb jövedelmi sávokban egyértelműen a románok túlsúlya rajzolódik ki. 

Míg a jövedelmek és a hitelek tekintetében egyértelmű a románok előnyösebb helyzete, addig az ingatlanvagyon (elsősorban telkek) tekintetében a magyarok pozíciói kedvezőbbek valamivel. 

Marosvásárhely esetében a hátrányok különösen látványosak

Csata Zsombor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a BBTE oktatója A közigazgatási elit vizsgálatának lehetőségei a vagyonnyilatkozatok alapján – Marosvásárhely példája című előadásában ismertette a kutatás előzményeit, nemzetközi összehasonlításban mutatta be a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség jogi hátterét, és tágabb tudományos kontextusba helyezte a vagyonnyilatkozatok adatainak vizsgálatában rejlő lehetőségeket.

Korábbi kutatásokra hivatkozva kijelentette, hogy folyamatosan romlanak az erdélyi magyarok társadalmi pozíciói, és ez a jövedelmekben is megmutatkozik. 

Marosvásárhely esetében a hátrányok különösen látványosak, hiszen míg a lakosság közel fele magyar, a közszférába tartozó intézmények vezetésében való részvétele a leg-optimistább számítás szerint sem haladja meg a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy egy marosvásárhelyi magyarnak kétszer-háromszor kisebb az esélye, mint egy románnak, hogy olyan pozícióba kerüljön ezekben a szervezetekben, amelyre vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik. Nagyon alacsony az arányuk a belügyminisztérium alkalmazottai körében, a honvédelemben, az igazságügy dekoncentrált intézményeiben, magasabb a helyi és a megyei tanácsnak alárendelt szervezetekben, a környezetvédelmi, egészségügyi és az oktatási minisztérium állásaiban, de itt sem közelítenek a lakossági arányokhoz. Az is látszik, hogy ott vannak inkább magyar vezetők, ahol alacsonyabbak az átlagbérek: a szociális szolgáltatásokban, kulturális intézményekben, oktatásban. Ez magyarázza azt a 15 százalékos bérhátrányt is, ami a magyar vezetőkre és köztisztviselőkre általában jellemző a románokhoz képest.

xxx

Az SZKI megalapításának ötlete 2016-ra nyúlik vissza, amikor a Székelyföldi Önkormányzati Tanács új elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy szükség van egy, a Székelyföldet tanulmányozó közpolitikákat kidolgozó szakmai szervezetre. Az intézmény 2017-ben kezdte meg működését, több kutatás készült azóta, leginkább a döntéshozatalokhoz szükséges háttéranyagok, demográfiai kutatás, közpénzügyi átvilágítás, gazdaságfejlesztési előtanulmány, valamint költségvetési reformterv. Az intézet sepsiszentgyörgyi székhellyel és egy nyárádszeredai munkaponttal működik. Terveik szerint a Fókuszban Székelyföld című rendezvénysorozat keretében a Székelyfölddel kapcsolatos aktuális kutatások eredményeit fogják a szélesebb közönség elé tárni – az intézet saját kutatásait és más szakmai műhelyeknek a régióra vonatkozó vizsgálatait egyaránt – áll a közleményben.