Főhajtás tíz évszázad után

Szent István-napi ünnepség és új kenyér ünnepe a Színház téren

A magunk szerény módján, de Szent István király országát építjük ma is, és az eljövendő nemzedékek is, amikor az általa elfogadott értékek és elvek szerint gondolkodunk, élünk és tesszük dolgunkat – hangzott el augusztus 20-án, kedden este Marosvásárhelyen. 

A Színház téren megtartott Szent István-napi ünnepségre és az új kenyér ünnepére a Maros megyei EMNT szervezésében került sor.

Mit szólna Szent István király?

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy március 15. és október 23. mellett, amikor sokkal több részletet idéznek fel az akkori történelmi eseményekből, augusztus 20. kissé háttérbe szorult, kevésbéfigyelnek rá. Annyit mondanak róla csupán, hogy az államalapítás és az új kenyér ünnepe. Mint mondta, az erdélyi magyaroknak ennek az ünnepnek a kapcsán a legnagyobb a hiányérzetük, mivel nem a jelenlegi magyar állam keretei között élnek. 

Vajon mit szólna Szent István király, ha felébredne, látva a mai Magyarországot? – tette fel a szónoki kérdést. Mit szólna az erdélyi magyarság elmúlt száz évéhez?

Lehetne ezen siránkozni – jelentette ki, de meg is lehet fordítani a gondolatmenetet: ki gondolta volna, hogy ezer évvel az államalapítás és száz évvel Erdély Romániához való csatolása után is erős magyar közösségek élnek a Kárpát-medencében, függetlenül attól, hogy a mai magyar állam határai nem azonosak a Szent István-i állam kereteivel. Mint mondta, pozitív történetnek kell ezt tekinteni, amelyből erőt meríthet a magyar közösség. Hiszen voltak sokkal rosszabb időszakok is a történelemben, sőt, a tatárjárás idején lejegyezték, hogy Rogelius püspök úgy ment el Jászvásártól Debrecenig, hogy két emberrel találkozott. „Mindig van lehetőség arra, hogy bármilyen történelmi helyzetből jobbra forduljon egy közösség sorsa. Ezt kell szem előtt tartanunk a hétköznapokban akkor is, amikor számunkra kedvezőtlen folyamatokat látunk vagy élünk meg, legyen szó népességfogyásról vagy a nyelvi jogok csorbításáról. Millió olyan probléma van, ami borúlátásra adhatna okot, de abból, hogy ezer évvel az államalapítás és száz évvel az anyaország szétdarabolása után még mindig erős magyar közösségek élnek a Kárpát-medencében, erőt meríthet az erdélyi magyar közösség – jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke.

A mi jelenlétünk igazolja Szent István döntésének bölcsességét

Flender Gyöngyi csíkszeredai konzul arra a kérdésre keresett választ, hogy vajon milyen országot kívánt Szent István alapítani? A kérdésre Istvánnak a fiához intézett intelmeiből kapunk feleletet: olyan országot, amelynek eljövendő uralkodói és népei a keresztény értékek szellemében kormányoznak, élnek, cselekszenek. Kiemelte: István király legnagyobb döntése az volt, hogy országa, népe a nyugati kereszténységhez, Európához tartozzon. 

 „Ma, amikor az államalapítás 1019. évét ünnepeljük, tudnunk kell, hogy ez ismert történelmünk talán legmeghatározóbb döntése volt. Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy államalapító királyunk döntésének előzménye volt: apjának, Géza fejedelemnek a mintegy harminc évvel korábbi elhatározása, amikor felnőtt emberként felvette a katolikus hitet, és szerzeteseket hívott a magyarok közé az új hitet terjeszteni. István királyunk pedig ezt a gondolatot mintegy kiterjesztette az egész Kárpát-medencei magyarságra, ezáltal mindmáig meghatározva, kijelölve sorsunk alakulását, hovatartozásunkat.” 

Szent István döntésének bölcsességét mindmáig igazolja az idő, vagyis a mi jelenlétünk. Ma már elképzelni sem tudnánk, hogy ne a nyugati keresztény értékrendhez, kultúrához tartozzunk – jelentette ki. Hozzátette: Ma minden magyar érzelmű ember a Kárpát-medencében és szerte a világon államalapító Szent István királyunk művének részese. Jól tudjuk azonban azt is, hogy míg az államalapítást talán köthetjük egyetlen rendkívüli történelmi eseményhez, a belőle fakadó, kiterebélyesedő mű, az ország, a haza építése minden nemzedék saját hozzájárulását is jelenti, tehát soha nem zárulhat le – mondta egyebek mellett Flender Gyöngyi.

Az ünnepi rendezvény felvezetője a mezőcsávási fúvószenekar volt Légrádi József vezetésével.

Felléptek: Boros Emese (ének) és Fülöp Csongor (orgona), Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművész, a Csillagfény néptáncegyüttes (koreográfusok: Lengyel Ildikó és Duka Szabolcs), Szabó Előd és a Titán együttes, Sorbán Enikő népdalénekes. Műsorvezető Kilyén Ilka volt.

Az óriáskenyérre, az Eldi pékség ajándékára, Oláh Dénes római katolikus főesperes, Berekméri Melinda, a Marosi Református Egyházmegye espereshelyettese, Nagy László unitárius lelkész és Papp Noémi evangélikus lelkész mondott áldást.

Az ünnepi rendezvény a himnuszokkal ért véget, majd a hagyományos kenyérosztás következett.

A résztvevők megtekinthették a Szent Korona és a koronázási ékszerek Szabó Albert képzőművész által készített mását.