*Illusztráció
Fotó: Nagy Tibor
Az új kritériumrendszer hozadéka
Megdöbbentő és számomra felejthetetlen annak a látványa, amint két különböző helyszínen is járókeretre támaszkodó, tiszteletet sugárzó idős nők szemlesütve koldultak halkan, észrevétlen. Az utóbbi hónapokban egyre több olyan esetről értesültünk, hogy a fogyatékkal élők juttatásait, támogatását megvonták, illetve a kérelmüket elutasították, mintha felsőbb utasításra végzett „feladatot” hajtanának végre, a legkiszolgáltatottabb közösség hátrányára.
A romániai Munkaügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium ugyanis szigorította a fogyatékossági bizonyítványok kiadásának és megújításának kritériumait. A hatóságok célzottan vizsgálják felül a meglévő iratokat a csalások és az indokolatlanul kiállított igazolások visszaszorítása érdekében. Bizonyos betegségek kikerültek a jogosultságot megalapozó kritériumok közül, így a korábbi okiratok megújításakor sokan enyhébb kategóriába kerülnek, vagy teljesen elveszítik a fogyatékossági besorolásukat.
A tavalyi törvénymódosítás hatásai kezdtek érvényesülni azáltal, hogy esetenként megvonják a fogyatékossági besorolást, annak ellenére, hogy egyeseknek a fogyatékossága élete végéig fennállhat. Egy demenciában szenvedő beteg hozzátartozója arról panaszkodott, hogy visszaminősítették a rokonát, ezáltal elveszítette a gondozóhoz való jogát, azaz a juttatását.
Mivel legtöbb esetben az érintettek nem vettek részt szakértői véleményezésen, csupán a benyújtott dokumentumok alapján döntött a szakvéleményező bizottság a kedvezmények megvonásáról, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjét, Miklea Hajnal Katalint a jelenség okairól kérdeztük, és arról, hogy az év elejétől Maros megyében hány személyt érintett a fogyatékossági besorolás megvonása vagy visszaminősítése.
Az újraértékelést követően a fogyatékossági fokozatba való besorolás megszüntetése nem a tanúsítványok visszavonásának valamiféle „gyakorlata”, hanem az újraértékelési eljárás eredménye. Minden egyes esetet egyénileg elemeznek, figyelembe véve az orvosi és szociális dokumentumokat, valamint az értékelés időpontjában hatályos orvosi-pszichoszociális kritériumokat a 2025. évi 2.300/1.457-es számú rendelet alapján – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
A fogyatékossági besorolását 687 személy veszítette el
A Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője a fogyatékossági besorolásra vonatkozó ügyiratok újraértékelésével kapcsolatos kérdéseinkre reagálva arról tájékoztatott, hogy ez év augusztus végén a fogyatékossági fokozatba soroltak száma 28.002 fő volt Maros megyében, közülük 6.835-en Marosvásárhelyen élnek. Az idei év elejétől augusztus végéig 687 személy veszítette el a fogyatékossági besorolását. Ugyanakkor az év elejétől augusztus végéig 190 személy maradt súlyos fogyatékossági fokozatú, de személyi asszisztenssel járó besorolás nélkül, így elveszítették a kísérőhöz, illetve a személyi asszisztenshez való jogosultságukat. Mint kifejtette, a fogyatékossági besorolás elvesztése nem függ össze a diagnózis fennállásával, hanem az orvosi felmérés eredménye, amit az orvosi-pszichoszociális kritériumok alapján végeztek. Amennyiben az újraértékelés idején a besorolási kritériumok nem teljesülnek, a felnőtteket értékelő bizottság megállapítja, hogy a fogyatékossági besorolásnak nem tesznek eleget. Az újraértékelést nem a DGASPC rendeli el, hanem a jelenlegi törvények írják elő, és az alábbi esetekben alkalmazzák: a fogyatékossági besorolást igazoló tanúsítvány érvényességének a lejárta előtt, a fogyatékkal élő kérésére; abban az esetben, ha a fogyatékkal élő egészségi állapota súlyosbodik, és új besorolási kérelmet nyújtanak be; végül, de nem utolsósorban abban az esetben, ha a hatóságok részéről megalapozott gyanú merül fel a besorolást illetően.
A súlyos betegség nem fogyatékosság
Sajnos a kritériumokat módosították, példának okáért az intézményvezető a pszichés betegeket említette, akiknél eddig bizonyos határértékek alapján állapították meg a fogyatékossági kategóriát, most ez változott. A felnőttek és gyerekek esetében is különbözik az elbírálás. Míg egy inzulinfüggő kisgyereknél fogyatékosságnak számít a diabétesz, a 18. életévét betöltve már nem az, mivel olyan betegségnek minősül, amit kordában lehet tartani. Természetesen, ha társult betegségek is megjelennek – ennek nagy a valószínűsége –, más elbírálás alá esik a cukorbetegség is. A páros szerveknél, szem, fül esetében, ha csak egyik szerv károsodott, már nem számít fogyatékosságnak.
A szakértői bizottság tagjait a Maros Megyei Tanács határozata alapján nevezték ki, elnöke főorvos, alelnöke szakorvos, a bizottság összetételében jogász, pszichológus, szociális gondozó, a DGASPC tapasztalattal rendelkező képviselője, valamint civil szervezetek által kinevezett személy vesz részt, és a Trébely utcai intézményben ülnek össze. Amennyiben valakit visszaminősítettek, és ezáltal bizonyos juttatásoktól elesett, 30 napon belül óvást nyújthat be az országos bizottsághoz (Comisia Naţională de Expertiză). A Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz kell benyújtani az óvást – egy típusnyomtatványt kell kitölteni –, és az igazgatóság elektronikus úton továbbítja az iratcsomót az országos bizottsághoz, ahonnan a választ az érintettnek és az intézménynek is elküldik.
Andreia Moraru, a marosvásárhelyi önkormányzat szociális igazgatóságának vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a szociális ankét az intézményben kitöltendő kérdőívet is tartalmazza, amelyben olyan kérdésekre kell választ adni, mint: tud-e az illető önállóan vagy járókerettel járni, öltözködni, önmagáról gondoskodni, vagy ágyhoz kötött, és állandó felügyeletre szorul-e; és azt az iratcsomóhoz csatolva kell benyújtani a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz.
