A fogathajtás mesterei

E hónap második hétvégéjén a hagyományosan Marosvásárhelyen szervezett országos fogathajtó-bajnoksággal és a kétcsillagos nemzetközi bajnoksággal egy időben a Román Lovassport Szakszövetség fogathajtó szakosztályának első alkalommal sikerült megszervezni a Balkán-kupát is. A házigazdákon kívül görögországi, szerbiai és magyarországi kettesfogathajtók is beneveztek, de négyesfogat is jelen volt a marosvásárhelyi méntelep Maros-parti lovardáján tartott megméretéseken. Ez alkalommal az országos összetett bajnokság győztese Bajkó Tibor gyergyószentmiklósi kettesfogathajtó lett.

 

Különböző versenyszámok tették széppé és izgalmassá a verőfényes szeptemberi hétvégén első alkalommal megrendezett Balkán-, valamint az évente itt szervezett országos fogathajtó-bajnokságot. 

 Az 1986-ban Marosvásárhelyről indult modern kori fogathajtás sportágnak a meghonosítója dr. Kelemen Atilla, aki állattenyésztési doktori szakdolgozatában a lovak alkalmasságát vizsgálta a fogatsport területén. A közönség láthatott díjhajtást, maratonversenyt, vasárnap pedig akadályhajtással zárult a háromnapos versenysorozat.

A díjhajtás a szakemberek szerint csak alaposan kiképzett lovakkal, jól felkészült sportolóval nyerhető meg, a maratonhajtás ezeken kívül magas fokú fizikai állóképességet is igényel. A vasárnapi akadályhajtás során a látványon és a szépségen kívül a tökéletes fogatok, a lovak és sportolók harmóniájának lehettek szemlélői a nézők. A látványos teljesítmény és a lovak engedelmessége mellett a zsűri díjazta a megjelenést, a külcsínt, a hajtók és segédhajtók öltözékének harmóniáját, de még a gyeplő színének a megválasztása, a hajtók eleganciája, köszönésformája is sokat nyomott a latban. 

Lovak és sportolók olyan párosait lehetett végigkövetni, ahol a teljesítőképesség többéves kemény munkáról tanúskodik. A szemlélődők nemegyszer adtak hangot csodálatuknak, amikor a spirálszerűen kihelyezett akadályok között – bár a távolság alig lehetett tíz centiméternél nagyobb a kocsikerekek nyomtávjánál – ördögi ügyességgel suhant tova a kocsi anélkül, hogy a küllők súrolták volna az akadályt, illetve leborult volna a rá helyezett sárga labda. 

A számokkal, betűkkel jelölt akadályok labirintusszerű sorrendjének begyakorlása a hajtóknak valószínűleg nem okozott különösebb gondot. Azonban két vagy négy lovat olyan szakértelemmel irányítani, hogy megértse a kígyószerű vágtázás értelmét, és párban engedelmeskedjenek a legfinomabb utasításoknak is, a kívülállók számára felfoghatatlan manővereknek tűntek.

 Mint a szövetség elnöke, dr. Kelemen Atilla elmondta, a görög fogathajtók négy fogattal első ízben vettek részt nemzetközi versenyen saját határaikon kívül. E bajnokságon igencsak rangos ítészekből álló nemzetközi zsűri volt jelen, ami reményt ad arra, hogy a nemzetközi szakszövetség jobban felkarolja majd a helyi méntelepet. A benevezett huszonegy fogatból egyesek az országos bajnokságon, illetve a Balkán-kupáért folyó versenyen vettek részt. 

Történelmi jelentőségű mérföldkő

A szövetség elnöke szerint „a Balkán-kupa történelmi jelentőségű mérföldkőnek számít, ugyanis először tudtuk ezt megszervezni, első alkalommal sikerült három nemzetből összegyűjteni hajtókat, ami nagy öröm számunkra, és jelentős eredménynek számít mind a román, mind a nemzetközi fogathajtásban”. Nehéz versenynek minősítette a hétvégi megméretést, ugyanis a Finta Gábor által épített pálya világbajnoksági nehézségi szintű volt, ugyanakkor igencsak jó versenynek tartotta. Köszönetét fejezte ki a marosvásárhelyi hűséges közönségnek, amely mint mindig, újra kitett magáért, valamint a Romsilva vezetőségének azért, hogy jó házigazdákként biztosították a verseny lebonyolításához megfelelő körülményeket.

 A díjkiosztó ünnepség szívet dobogtató színfoltja a Radetzky-indulóra bevonuló és felsorakozó fogatok látványa volt. A Balkán-kupában első két helyezett a román színekben versenyző Rákóczi Gergő és Pál Attila lett. Harmadik a görög Zampouris Alexandrios, negyedik a szerb Terez Kerestes. Az összetett bajnokságban, ami a profiknak kiírt kétcsillagos verseny, a gyergyó-szentmiklósi Bajkó Tibor az első helyen végzett, és mivel harmadik alkalommal nyert országos bajnokságot, jogosulttá vált a román sportmesteri címre, ezáltal az országban dr. Kádár László, dr. Kelemen Atilla, Rákóczi Gergő és Pál Attila mellett ötödik sportolóként őt is megilleti e cím. Az országos bajnokság második helyezettje Rákóczi Gergő, a harmadik helyen pedig Babó Kálmán végzett. 

A Bihar megyei Rákóczi Gergő többszörös országos és nemzetközi bajnok kérdésünkre elmondta, hogy családi hagyományt folytat, édesapja nyomdokain halad, akinek egykor segédhajtója volt. A lovak megnyugtatják, kisebb mértékben lótenyésztéssel is foglalkoznak, versenyzése a lovak iránti szeretetével társul. Négyszeres országos bajnok egyéniben, de világbajnokságról, nemzetközi versenyekről is tért haza díjakkal. 

Nem csupán a győzelem, hanem a lovak szeretete motiválja. Azonban az állatokat nem tekinti eszközöknek az eredmények eléréséhez, számára a ló érző lényként a cél, akit testileg-lelkileg egyaránt folyamatosan ápolni kell. Lovak közé született, és ez mára sajátos életformájává vált. Agrármérnöki egyetemet végzett, de a versenyzésből és a lovak kiképzéséből tartja fenn magát. A hasonló versenyekre való felkészüléshez hét napból hatot intenzíven dolgoznak. Sporttársaihoz hasonlóan boldog, mivel a hobbija egyben a munkája is.