A fizetésről
A fizetés (bér, javadalmazás) az a pénzben kifejezett juttatás, amelyben az alkalmazott az általa kifejtett munkáért részesül. Pontosabban a fizetés azt az ellenszolgáltatást jelképezi, amelyre a munkavállaló az általa megkötött munkaszerződés alapján jogosult.
A fizetés (bér, javadalmazás) az a pénzben kifejezett juttatás, amelyben az alkalmazott az általa kifejtett munkáért részesül. Pontosabban a fizetés azt az ellenszolgáltatást jelképezi, amelyre a munkavállaló az általa megkötött munkaszerződés alapján jogosult.
A bér megállapítása sok tényezőtől függhet, ilyenek például az alkalmazott szakképesítése, felkészülése, az állás fontossága, összetettsége stb.
Minden fizetés több elemből áll. Ezek általában a következők:
– az alapbér – amely a havi fizetés fő elemét képezi és ami egy előre megszabott mennyiségű pénzösszeg;
– a pótlékok (románul indemnizaţie, spor, adaos) – melyek változó mennyiségű és általában százalékban kifejezett pótló jellegű jövedelmek;
– valamint más jövedelmek (a nyereségből járó részarány stb.).
A pótlékok csoportjába tartoznak mindazok a mellékjövedelmek, amelyeket bizonyos munkakörülmények vagy más tényezők miatt fizetnek. Ilyenek lehetnek: a kiküldetés, áthelyezés vagy egy vezetői beosztás elfoglalása, a nehéz, megalázó, káros és veszélyes munkakörülmények, a túlórázás, az éjjeli valamint a szabadnapokon végzett munka, a szolgálati idő stb.
A munkatörvénykönyv előírásai értelmében a fizetés megállapítása csakis egyéni illetve kollektív egyezkedés eredménye lehet (ezt az eljárást béralkunak is nevezzük). Kivételt képeznek az előbbiek alól azok a munkavállalók, akik az állami illetve helyi költségvetésből ellátott intézmények és hatóságok alkalmazottjai. Szabály szerint az ide tartozó alkalmazottak fizetését törvény szabja meg.
A fizetés egyik fő jellemzője a bizalmasság. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó köteles minden olyan intézkedést megtenni, ami a munkabér bizalmasságának megőrzését biztosíthatja.
Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a fizetés megállapításánál és folyósításánál tiltott bármilyen jellegű megkülönböztetés (diszkrimináció) gyakorlása.
A munkatörvénykönyv szerint a munkabér kifizetése készpénzben vagy bankátutalással történhet, havonta legalább egyszer, az egyéni vagy kollektív munkaszerződés, illetve a belső rendszabály előírásai alapján. A fizetés folyósítása általában lejben történik, de kivételes esetekben valutában is történhet, amennyiben az illető munkaviszonyra érvényes törvénykezés ezt megengedi.
Ugyanakkor a törvényi előírások értelmében a fizetés megadása a munkaadó kötelességei között az első helyet foglalja el.
A munkabér kifizetésének indokolatlan késése az alkalmazottat kártérítésre jogosítja, ami a késés által bekövetkezett károk megtérülését szolgálja. A munkavállaló által elszenvedett kár nemcsak anyagi természetű lehet ebben az esetben, hanem erkölcsi jellegű is.
A munkabér természetben való kifizetése azon munkaadó egységek esetében lehetséges, amelyek fő tevékenységét a gazdasági termelés képezi. Ellenben ilyenkor a természetbeli fizetés nem haladhatja meg a munkabér 30%-át.
A fizetés átadása csakis a jogosult részére történhet. Az olyan estekben, amikor a jogosultnak nincs lehetősége a neki járó munkabért személyesen átvenni, felhatalmazhat valakit erre a célra.
Az alkalmazott halála esetén az elhalálozás pillanatáig járó munkabér átvevésére a túlélő házastárs, a nagykorú leszármazottak, a szülők, valamint – az előbbiek hiányában – az általános szabályok szerint megállapított örökösök jogosultak (a felsorolás pontos sorrendjében).
A munkabér átvevését a fizetési jegyzék (románul stat de plată vagy stat de salarii), vagy bármilyen más ilyen jellegű igazoló okirat aláírása bizonyítja.
A fizetésből való visszatartások vagy levonások csakis a törvény által előírt szituációkban és körülmények között történhetnek. Ilyen jellegű visszatartások a következő esetekben fordulnak elő: a jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék, a munkanélküli-biztosítási járulék, valamint a munkaadó által elszenvedett károkért való levonások.
Mindazon esetekben, amikor az alkalmazottnak más anyagi elkötelezettségei is vannak, a munkabér-visszatartások a következő sorrendben történnek:
a. a családi törvénykönyv (jelenleg a polgári törvénykönyv) által szabályozott eltartási kötelezettségek;
b. az állam részére fizetett illetékek és hozzájárulások;
c. a köztulajdonban tett károk megtérítése (bűncselekmények elkövetése miatt);
d. más tartozások.
Megemlítjük azt is, hogy a munkabér kifizetésének hiánya vagy annak részleges kifizetése az alkalmazottat arra jogosítja, hogy a munkaadót bírósági úton a fizetés folyósítására kötelezze. Az ilyen jellegű keresetek benyújtása 3 éven belül évődik el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alkalmazott, attól a pillanattól számítva, hogy a fizetési kötelezettség megszületett, 3 éven belül valósíthatja meg az erre vonatkozó jogait bírósági úton.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
Megjegyzés: jelen cikk a romániai törvénykezésre alapul és csakis arra vonatkozik.
Moldován-Horváth István
