Fideszes képviselő vetette fel Strasbourgban a romániai egyházi restitúció hiányosságait

Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosainak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát.

Fotó: MTI

Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosainak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő hétfőn Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.

Kivétel a román ortodox egyház, amely többet kapott az államtól, mint amennyivel eredetileg jogszerűen rendelkezett – tette hozzá.

Az Európa Tanács olyan összeurópai szervezet, amely elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülése érdekében tevékenykedik. A tagállamok parlamentjei által delegált képviselők közgyűlése évente négyszer ülésezik egy-egy héten át Strasbourgban. Az idei tavaszi ülésszakot hétfőn kezdték. Csenger-Zalán Zsolt az úgynevezett szabad vitában szólalt fel, amikor a képviselők felvethetnek olyan ügyeket, amelyek nem részei a hivatalos vitának.

A Fidesz képviselője emlékeztetett azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Románia tett csatlakozásakor az ET-hez. Idézte azt a kitételt, miszerint a parlamenti közgyűlés 1993-ban felszólította Romániát, juttassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létesítését és működtetését, „különös tekintettel a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyerekek anyanyelvi oktatására”.

Ezzel kapcsolatban sajnálattal állapította meg, hogy a román ortodox egyház kivételével ez az elvárás csak felettébb korlátozott mértékben valósult meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács célul tűzte ki a megosztó határok nélküli Európa megteremtését, és leszögezte: ezzel nem egyeztethető össze, hogy Európában „másodosztályú állampolgárok” is legyenek.

„Ugyanazt a mércét kell alkalmaznunk minden tagország esetében, tekintet nélkül politikai színezetre, nemzetiségi vagy vallási hovatartozásra” – hangsúlyozta Csenger-Zalán Zsolt.