A fiatalokat kell megszólítani

A Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség tagjai, helyi hivatalosságok, diákok és érdeklődők gyűltek össze az október 9-i emléknapon Izsák Márton szobránál, a Malom utca sarkán levő emlékparkban. Az első romániai köztéri holokauszt-emlékműnél hatágú gyertyát gyújtottak a közel hatezer marosvásárhelyi áldozat emlékére, és Salamon Sámuel, a hitközség előimádkozója mondta el az El Male Rahamim imát, amit Dub Vasile, a hitközség vezetője románul is tolmácsolt. 

Ezt követően helyezte el a kormányhivatal koszorúját 

Mircea Duşa prefektus, koszorúzott a hitközség képviselője, majd Ovidiu Dancu alelnök a megyei tanács és Sergiu Papuc alpolgármester a polgármesteri hivatal nevében.  

2004 óta kormányrendelet szabályozza a holokausztra való megemlékezést Romániában a történteket tanulmányozó nemzetközi bizottság javaslatára. Összesített jelentésük szerint Romániában és az ellenőrzése alatt álló területeken 280.000–380.000 román és ukrán anyanyelvű zsidót öltek meg, ehhez hozzáadódik a magyar fennhatóság alatt élő 135.000 észak-erdélyi zsidó halála és további 5.000 román állampolgárságú személyé, akik különböző európai országokban éltek. A zsidók mellett sok ezer romát deportáltak és végeztek ki a történelem egyik legfélelmetesebb tömeggyilkossága során – sorolta az adatokat Mircea Duşa. A számokon túl a nemzetiségéhez való tartozás miatt kegyetlenül megölt áldozatok tragédiájából le kell vonni a tanulságot, és tenni kell azért, hogy minden idők legdurvább tömeggyilkossága megmaradjon az emberiség kollektív emlékezetében, és ilyen kegyetlenség többet ne ismétlődhessen meg – hangsúlyozta a prefektus, majd a többi felszólaló is. Záróbeszédében a hitközség vezetője ezt úgyszintén kiemelte, valamint azt is, hogy örvendtek volna, ha meghívásukra több diák és marosvásárhelyi lakos válaszol. 

A holokauszt hivatalos elismerése Romániában a tudatlanság, a tagadás és a történelemhamisítás fölötti győzelmet jelentette – hangzott el Ovidiu Dancu beszédében. Véleményéhez csatlakozott Sergiu Papuc alpolgármester is, aki az észak-erdélyi deportálásokat emelte ki. Majd értékelte a román állam által tett fontos lépéseket azért, hogy méltó módon lehessen emlékezni a holokauszt valamennyi romániai áldozatára. Ami az átlagembert illeti, van még tennivaló a diszkrimináció elleni küzdelemben, hiszen egy 2013-as közvélemény-kutatás szerint a válaszadók fele azt nyilatkozta, hogy nem óhajt zsidó embert a családjában, a szomszédságában és a munkahelyén – tette hozzá. 

Az emberiség legnagyobb drámájának nevezte a holokausztot Mircea Prozan történész, aki visszatekintőjében a zsidóság ellen elkövetett tömeges kivégzéseket és ezek okát vette számba az első keresztes hadjáratoktól kezdődően. A zsidók elleni végső megoldás legkegyetlenebb képviselői mellett a német felsőbbrendűségnek az elvesztett első világháború utáni hangoztatása nagy hatással volt az egyszerű emberekre. Hitler, aki a titkosszolgálatok által megbízott informátorként szűrődött be a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, hamar hívekre tett szert. A nagy bankárok, iparmágnások és a titkosszolgálatok segítségével kerülhetett Németország élére – mondta Mircea Prozan. Majd hozzátette, hogy a kivégző lágerek történetét tanulmányozva érdekes módon senki sem vallotta magát felelősnek, arra hivatkozva, hogy a másoktól kapott parancsot teljesítette. 

A fiatalokat nem szabad arra nevelni, hogy egy nemzet felsőbbrendű a másiknál, és a zsidóságnak az Európa történetében betöltött szerepét is ismerniük kell – emelte ki a szónok.

A helyi zsidó hitközség nevében Dub Vasile beszélt arról, hogy a holokauszt napja annak az elismerését jelenti, hogy a Romániához tartozó területeken, a magyar fennhatóság alatt levő Észak-Erdélyhez hasonlóan, az adott országok állampolgáraiként számontartott zsidó lakosságot lágerekbe deportálták. Nem akarunk rész venni egy olyan olcsó vitában, hogy kinek a fasisztái voltak jobbak, hiszen amit elkövettek, az egyformán súlyos. Auschwitz mellett néhány helységnevet sorolt, mint Nagysármás, Bogdanovka és mások, amelyek kivégzések helyszínei voltak. Megemlítette ugyanakkor olyan személyek nevét is, akik tettekkel is kiálltak a zsidók védelmében. Ilyen a románvásári Viorica Agarici, akinek volt bátorsága megállítani a Iaşi-ból dél felé tartó halálvonatot, és vizet, élelmet adott a szerencsétlen utasoknak. Márton Áron püspök neve is megmarad a történelemben, azért is, mert a német megszállás alatt kiállt a zsidók védelmében. Sajnos a hozzájuk hasonlók kevesen voltak. A zsidóellenesség a tudatlanságban, a tények ismeretének elutasításában gyökerezik, ami szörnyű következményekhez vezethet. Reményei szerint a fiatal nemzedék elég bölcs, művelt és bátor lesz ahhoz, hogy a holokauszthoz hasonló tragédiák soha nem történhessenek meg.