Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A maroskeresztúri tömbházakban múlt szerdán kezdték a 4-es számú katonai rendelet által előírt fertőtlenítést. Erről, illetve a koronavírus-járvány elleni további óvintézkedésekről Kovács Edit polgármesterrel beszélgettünk.
– 35 lépcsőházban zajlik a fertőtlenítés az egyhetes hatóerejű szerrel. Megkaptuk a tömbházak bejáratánál elhelyezendő kézfertőtlenítőket is, a napokban pedig az adagolóknak is meg kell érkezniük. Ugyanakkor egy keresztúri cég 150 liter, vízben oldódó fertőtlenítő szert ajánlott fel, a nagylelkű adományból minden utcát fertőtleníteni fogunk. Egy másik cég egy tűzoltóautót bocsátott a rendelkezésünkre, amire szórófejet szerelve megoldható a fertőtlenítés. Az üzemanyagért fizetünk, de így is nagy segítség. Ettől és egy harmadik cégtől alkoholos kézfertőtlenítőt kaptunk. Ezek a felajánlások rávilágítanak arra, hogy kikre lehet számítani a nehéz időkben. Hangsúlyozni szeretném, hogy az utcák fertőtlenítésének fő célja nem feltétlenül a koronavírus elleni harc, hisz nagyon jól tudjuk, a szabad levegőn az eredmény nem tartós, alig egy-két napon át fejti ki hatását. Ilyen gyakorisággal megismételni pedig szinte lehetetlen mind anyagi szempontból, mind a munkavégzés szempontjából. Természetesen nem mondhatjuk, hogy fölösleges volt, sőt annál inkább jó lenne ezt évente egyszer-kétszer megismételni, olyan környezetben lakni, amely ilyen szempontból pluszbiztonságot nyújt.
– A 65 év fölöttiek közül hányan szorulnak az önkormányzat segítségére az élelmiszerek, tisztítószerek és gyógyszerek beszerzését illetően?
– 56 olyan idős személyről kell gondoskodni, akiknek nincs a közelben hozzátartozójuk. A polgármesteri hivatal alkalmazottjai 41 keresztúri lakosnak segítenek, 15 székelykakasdi időshöz pedig a helyi református egyházközség önkéntesei járnak. Rajtuk kívül az önkormányzatnak a házi vesztegzárra utalt, nehéz helyzetben lévő családokról és azok gyerekeiről is gondoskodnia kell. Ez pedig korántsem egyszerű feladat.
– Mennyire tartja be a lakosság a kijárási tilalmat?
– Csend van a községben. Persze mindig kerülnek olyanok, akiket nem lehet otthon tartani, de a lakosság nagy része tiszteletben tartja az előírásokat. Főleg a szabálysértők sétafikálásának csökkentése céljából, néhány kisbolt csökkentette a nyitvatartási idejét, déli 1 óráig tartanak nyitva.
– A polgármesteri hivatalban változott-e a munkaprogram?
– Egyelőre a megszokott program szerint fogadjuk a lakosságot. Az épületbe egyszerre egy személy léphet be. Nem vezettünk be csökkentett ügyfélfogadási intervallumot, mert úgy gondolom, hogy a program csökkentésével fennállna a torlódás veszélye. De nincs nagy mozgás, alig jön néhány ügyfél, adófizető. A legtöbben élnek az internetes megoldások lehetőségével, és nagyszerű lenne, ha ez a járvány után is így maradna.
– Megyénk települései közül Maroskeresztúron azonosították az első koronavírus-fertőzöttet. Mennyire keltett ez pánikot a helybeliek körében?
– Nagy pánik nem volt, de mindenki tudni akarta, hogy az Olaszország sárga zónájából hazatérő 70 éves nő kikkel érintkezett. Ilyen névsort nincs jogunk közreadni, de megnyugtattuk az embereket, hogy akikkel a fertőzött kapcsolatba lépett, mind karanténban vannak. Amúgy, mintha ráéreztünk volna a közelgő veszélyre, már február 25-én elkezdtük a koronavírus-fertőzés elleni óvintézkedésekről szóló tájékoztatást. A polgármesteri hivatal honlapján közzétett felhívás mellett a lakók postaládáiban is helyeztünk el szórólapokat. De akkor még senki nem vette ezt komolyan, utólag pedig egyesek szóvá tették, hogy nem hívtuk fel a figyelmüket a helyzet komolyságára. Az illető hölgy március 4-én érkezett haza, és 7-én kezdte rosszul érezni magát. A kolozsvári kórházba szállították, jelenleg még ott van. Lassan gyógyul, de nem panaszkodik. Hetente vesznek vért tőle, és az eredmény a héten még pozitív volt, de tudomásom szerint jól érzi magát. Azoknak, akik kapcsolatba kerültek vele, már letelt a 14 napos karantén. Hála istennek egy fertőzött sem volt közöttük, és más helybélit sem diagnosztizáltak koronavírussal.
– Jelenleg hányan vannak házi elkülönítésben, illetve intézményes karanténban a községből?
– Március 31-én 25 volt az otthon elkülönítettek száma, és két intézményes karanténos lakosunk is volt. Április 2-án tizenegynéhány személy karanténja jár(t) le. Sokan jöttek haza külföldről – Magyarországról, Német-, Olasz- és Franciaországból –, és valószínűleg most, húsvét előtt még lesznek hazatérők, így az elkülönítettek száma napról napra változik.
– Mi a helyzet a maroskeresztúri beruházási munkálatokkal?
– A községközponti kultúrotthon és a park felújítása is folytatódik, továbbá a székelykakasdi szennyvízhálózatnál sem szünetel a munka. Amíg nem kapunk a beszüntetésre vonatkozó rendeletet, folytatjuk a beruházásokat. A maroskeresztúri iskola felújítására és bővítésére vonatkozó pályázatunk keretén belül, az építkezési szerződés odaítélése céljából benyújtott két ajánlat elbírálás alatt van, valószínűleg hamarosan meglesz a nyertes, és elkezdődhet a munka. Az újabb projektekkel azonban várnunk kell, a járványhelyzet függvényében ugyanis változhatnak a prioritások. A tegnapi (sz. m. március 30-i) tanácsülésen megszavaztuk, hogy áprilistól internetes tanácsülést tartsunk, amíg a helyzet úgy kívánja.
– Hogyan látja a község életét pár hónapon belül?
– Derűlátó vagyok, és bízom benne, hogy nem húzódik el sokáig ez az állapot. Számomra az az igazán elkeserítő, hogy a húsvéti előkészületekből idén semmi nem érzékelhető. Szeretném hinni, hogy az ünnepre való lelki készülődés mégsem marad el egyetlen maroskeresztúri és székelykakasdi otthonában sem.