A Fény, a Világosság ünnepe
Gondviselő Istenünk jóvoltából ebben az esztendőben is megérkezik életünkbe karácsony áldott ünnepe. Megérkezik négyhetes adventi út után, hogy elhozza számunkra fényét, szépségét, melegségét. Megérkezik, hogy az emberi szíveket közelebb hozza Istenhez és közelebb hozza egymáshoz.
Gondviselő Istenünk jóvoltából ebben az esztendőben is megérkezik életünkbe karácsony áldott ünnepe. Megérkezik négyhetes adventi út után, hogy elhozza számunkra fényét, szépségét, melegségét. Megérkezik, hogy az emberi szíveket közelebb hozza Istenhez és közelebb hozza egymáshoz.
Karácsony ünnepén a fényről és a világosságról beszél körülöttünk minden.
Az Ószövetség prófétája, Ézsaiás így jövendöl próféciájában: „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát…” Ézs. 9,1.
Ennek a világosságnak, ennek a fénynek forrása a Megtartó ígéret: „…Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk.” Ézs. 9,5.
A születéstörténet evangéliumi leírásaiban fénylő csillag fénye mellett indulnak és érkeznek meg a napkeleti bölcsek a betlehemi jászolbölcsőhöz.
A sötét éjszakában juhaikat őrző pásztoremberek szívébe fényt derít az angyali szózat, amely azóta is hirdeti az örök ember számára örömüzenetét: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” Lk. 2,14.
Karácsony az az ünnep, amelyben közelebb hajol egymáshoz az Ég és a Föld, és a szeretet lélekhangjain Isten szól mihozzánk. Azt üzeni, arra biztat, hogy mi, emberek is találjuk meg egymás felé a szeretet fénye által megvilágított utakat, hogy az angyali szózat által hirdetett békesség és jóakarat megvalósuljon közöttünk.
Nemrég egy könyvbemutatón Pethő László Árpád költőtől hallottam a következő gondolatot: a világmindenség 90 százalékát teszi ki az úgynevezett sötét anyag, és csupán 10 százalék benne a fény. A költő arra hívta fel a figyelmet, hogy bennünk, emberekben legyen ez fordítva. Erősítsük és tápláljuk magunkban és emberi közösségeinkben a fényt, a világosságot, hogy a sötétség minél kisebb helyre szoruljon vissza.
Karácsony áldott, szent ünnepe is erre szólít, erre hív fel bennünket. A betlehemi gyermek tiszta mosolyában, aki élete, tanításai és példaadása által világ világossága lett, találjuk meg mi is a fényt, a szeretet világosságát.
Karácsony ünnepén szeretetével és gondviselő jóságával legyen velünk az Isten. Hadd tudjuk Helen Keller gyönyörű imádságos gondolataival mi is elmondani:
„Hiszem, hogy az életet azért kaptuk,
hogy növekedjünk a szeretetben.
Hiszem, Istenem, hogy bennem vagy,
miként a nap a fényben
és az illat a virágban.
Fény a sötétben!
Hang az én csöndemben!”
Karácsony áldott ünnepén szeretet és béke honoljon mibennünk, családunkban és közösségeinkben! Legyünk a szeretet fényének, az evangéliumi üzenetnek befogadói és továbbadói. Öleljük magunkhoz a betlehemi Gyermeket, aki fénynek, világosságnak, emberségnek és szeretetnek született, és engedjük, hogy az Ő fénye, az Ő tisztasága töltse be a mi életünket is.
Kecskés Csaba unitárius lelkész
