A fenntarthatóság útján

Az elkövetkező hét évben is az uniós pályázat lesz a településfejlesztés leghatékonyabb útja

Fotó: Nagy Tibor

A fenntarthatóság útján – vidékfejlesztés a Nyárádmentén – ezzel a címmel szervezett konferenciát csütörtökön Nyárádszeredában a Nyárádmenti Kistérségi Társulás és a szeredai önkormányzat. A tanácskozáson, amelyen politikusok, környékbeli polgármesterek és vállalkozók vettek részt, szó esett a Nyárádszeredában megvalósított fejlesztésekről, a Leader program nyújtotta lehetőségekről, a program keretében elért sikerekről, majd zárómozzanatként Tóth Sándor, a város polgármestere végigvezette a jelen lévőket az új, impozáns, többszintes andrásfalvi iskolán, amit a regionális operatív program keretében bővítettek és újítottak fel, és ahol szeptemberben közel háromszáz gyerek kezdi a tanévet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az utóbbi évek számos megvalósítására utalva elismeréssel szólt a jelenlegi, valamint a volt polgármester és a teljes önkormányzat munkájáról. – A gazdasági válság ellenére építkezés zajlik itt, egy olyan építkezés, amely közösséget kovácsolt össze és amellyel a mindenki által óhajtott autonómiát is építik. Ellenzékben vagyunk a politikában, de nem itt, nem Nyárádszeredában és nem azokban az önkormányzatokban, ahol többségben vagyunk, Székelyföld szinte minden településén... A jövőt meg kell alapoznunk, otthont kell építenünk. Ennek látjuk a nagyon sikeres példáját itt, Nyárádszeredában, ahol az oktatásra alapozzák a közösség fejlődését. Ezek a sikerek nem a politikusok sikerei, hanem a közösségé – fogalmazott Kelemen Hunor.
A térség parlamenti képviselője, az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László rámutatott, mindig nagy öröm számára, ha olyan helyre jön, ahol látszik az emberek, az elmúlt évek munkája, ahol kézzelfogható eredmények vannak. Ilyen Nyárádszereda is. – Ez a szépen felújított andrásfalvi iskola is bizonyítéka, hogy jól döntöttünk, amikor a regionális operatív program keretében lehetővé tettük, hogy a kisvárosok és a térségben egyedülálló módon az önkormányzatok egyházakkal közösen is pályázhassanak. Az elmúlt időszakban 10 millió eurós beruházás érkezett Nyárádszereda térségébe, ez azt jelenti, hogy jól tettük a dolgunkat, amikor ott voltunk a döntéshozatalban. Nem szabad kishitűnek lennünk, tervezni kell a jövőt, akkor is, ha éppen ellenzékben vagyunk, hiszen van még tennivaló, lehetőségeket kell találnunk arra, hogy a kisvárosok számára beruházási lehetőségeket teremtsünk, hogy fejlődni és gyarapodni tudjanak az itt élő emberek. Feltett szándékunk elérni, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban a kisvárosok és a kistérségi társulások számára jóval több pályázási lehetőséget biztosítson a román állam, már van elképzelésünk, tárgyalunk a bukaresti döntéshozókkal – hangsúlyozta Borbély László, aki elégedetten nyugtázta, hogy a leadott Leader-pályázatok 70-75 százaléka Erdélyből érkezett, és arra szólította fel a jelen lévő önkormányzati vezetőket, hogy készüljenek fel pályázatokkal, ugyanis az elkövetkező hét évben is a legjelentősebb összegek az uniótól érkeznek majd, 40 milliárd euró lesz lehívható.
Antal Lehel, a Maros megyei Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség aligazgatója is a pályázati lehetőségek kiaknázására buzdította az önkormányzatokat.
Több millió eurót hívott le Nyárádszereda
Antal Zoltán, a Nyárádmente Kistérségi Társulás irodavezetője a a 2007–2013 időszakban uniós pénzekből kivitelezett legfontosabb megvalósításokat ismertette. Az egyik legnagyobb, több mint hárommillió lej értékű beruházás a nyárádszeredai idősotthon épületének a bővítése és korszerűsítése a regionális operatív program révén. Ez a projekt az egyedüli, amely lehetővé teszi az idősellátásra szakosodott központ teljes felszerelését is, a konyhai kellékektől az alternatív fűtésrendszerig. A másik nagyméretű uniós finanszírozás az andrásfalvi Deák Farkas Általános Iskola épületének két emelettel való bővítését, teljes korszerűsítését, továbbá hat-hét szaklabor kialakítását és számítógépekkel, oktatási segédeszközökkel való felszerelését célozta. A kétmillió euró értékű uniós projekt az andrásfalvi mellett további két tanintézetet, a mosoni és a szentlőrinci iskolák felújítását is magában foglalja.
Tóth Sándor polgármester elmondta, azért esett a választásuk az andrásfalvi iskolára, mert jelenleg ez a legdinamikusabban fejlődő település, folyamatosan épülnek új házak, fiatal családok telepednek le itt. Emellett nem tartják helyesnek, hogy minden megvalósítás a központot célozza, és az sem mellékes, hogy a tanintézet udvarán lehetőség van a bővítésre, esetleg sportterem építésére is. A jól felszerelt szaklaboratóriumok előnyeiről szólva az elöljáró rámutatott, ha már adottak a körülmények, prioritásként kell kezelni és meg kell találni a módját annak, hogy a helyi gyerekeknek szakmai oktatást is biztosítsanak, ugyanis nemrég érkezett Szeredába egy asztalossággal foglalkozó cég, amely húsz helybéli szakembert keresett, és szégyenszemre csak hármat talált.
A háztáji gazdaságok mentették meg a nyárádmenti emberek létét
Antal Zoltán előadásában elhangzott, a Nyárádmente Kistérségi Társuláshoz tizenhárom község, hatvanhat falu és több mint harmincnyolcezer lakos tartozik. Az irodavezető hangsúlyozta, ahol még nem működik hasonló társulás, például az Alsó-Küküllő mentén, ott törekedni kell ennek a létrehozására, ugyanis egyes pályázati lehetőségeket csak ebben a formában lehet kiaknázni. – Fenntartható vidékfejlesztési politikáról valójában 2010-től beszélhetünk. Azelőtt, 2002 óta mindenfelől azt hallottuk, hogy nincs infrastruktúra, tehát semmit sem lehet tenni. Amíg rájöttünk, hogy nem feltétlenül a szükségletekre kell alapozni, hanem azokra az értékekre építeni, amik vannak. Gyakran hallani, hogy vidékünk nem vonzó a turisták számára, mert nincs aszfaltút, vagy hogy a mezőgazdaságból nem lehet megélni. Pedig a háztáji gazdaság mentette meg a nyárádmenti emberek létét, nagyon sok a pozitív példa, akár a szeredai tejfeldolgozó, amely nemcsak egyszerű megélhetés, hanem bebizonyította, hogy fejlődőképes vállalkozás – tette hozzá az irodavezető. A sikeres Leader-pályázatokról szólva megemlítette Backamadarast, Nyárádkarácsont, Székelyberét, Koronkát, ahol ennek köszönhetően az utóbbi időben multifunkcionális munkagépeket vásároltak, valamint Székelyhodost, ahol innovatív módon újítják fel a zöldövezetet.