Fenntartható jövőkép

Csütörtökön a Teleki–Köpeczy-ház konferenciatermében a marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselői sajtótájékoztató keretében ismertették az Ökoszisztéma-szolgáltatások felmérése és feltérképezése a Nyárád és Kis-Küküllő menti Natura 2000 területeken címet viselő projektet.

Amint Kelemen Márton kifejtette, ökoszisztéma-szolgáltatásoknak mindazokat a hasznos és gyakran létfontosságú szolgáltatásokat nevezik, amelyeket a természet a társadalom számára nyújt. A Nyárád és a Kis-Küküllő mente Natura 2000 mintaterületén 91 ezer hektárt és 35 községet érintő természetvédelmi projekt a turizmus, a faipar, a természetből begyűjtött gyógynövények, erdei gyümölcsök, gombák feldolgozásának jelentős potenciállal bíró szolgáltatásait célozza. A szakértők és a helyiek számára a legfontosabb hat ökoszisztéma-szolgáltatás vizsgálatát és feltérképezését a fű és a szénatermelés, a fa és a fatermelés, a méztermelés, az erózió elleni védelem, a turizmus és helyi identitás, valamint a gyűjthető növény- és gombafajok biztosítása képezi. A projekt célja felmérni és megjeleníteni a Nyárád és a Kis-Küküllő mente mintaterületének legfontosabb ökoszisztéma-szolgáltatásait, annak érdekében, hogy azokat a döntéshozatali folyamatokban a helyi hatóságok is figyelembe vegyék. A pályázat célja a hosszú távú, fenntartható jövőkép felvázolása a közösségek számára. 

 

Fakitermelés, erózió, vízhiány…

Amint a sajtótájékoztató keretében elhangzott, a helyi közösségekkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy a térség gazdasági fejlődése rendkívül alacsony, a demográfiai krízis pedig egyre nagyobb méreteket ölt. A lakosság egyetért a fafeldolgozás biztosította munkahelyek szükségszerűségével, de pillanatnyilag a fát drágán értékesítik, ez nem kedvez a fafeldolgozó kisiparosoknak, bár a helyileg feldolgozott termékeket sokkal jobb áron lehetne értékesíteni. Az ökoszisztémák erózió elleni védelmének fenntartásához az erdők, gyepek, kaszálók épségének megőrzése elsőrendű, melyeknek első jelei – amit a lakosság is jelzett – a vízhiányhoz, a kutak alacsony vízszintjéhez köthetők. Az agro- és ökoturizmus a kulturális és természeti értékekre alapozva nagymértékben elősegítheti a vidék fejlődését. A természetből begyűjtött gyógynövények és erdei gyümölcsök feldolgozása több helyi, szegény sorban lévő számára biztosítja a megélhetést.

Kelemen Katalin projektvezető kérdésünkre kifejtette, a tavaly júniusban indított pályázatot a norvég kormány finanszírozza, értéke 401 ezer euró, melynek tíz százaléka önrész, és a három partner között oszlik meg. A pályázat – melynek keretében olyan felméréseket készítenek, amelyek segítik a helyi és megyei hatóságokat és a gazdasági élet szereplőit a vidék gazdasági életének megtervezésében – novemberben zárul. Mint elmondta, a projekt révén azokat az értékeket szeretnék hangsúlyozni, amelyeket első látásra az emberek nem ismernek fel, ellenben komplex tanulmányok révén elérhető, hogy a helyi közösségek a természettel harmóniában fejlődjenek, felmérjék a környezetük természeti adottságait. A vidék szépségére, a természetes, mozaikos élőhelyekre méltán büszkék a közösségek, megfelelő felvilágosítás hiányában azonban a bennük rejlő gazdasági értékek kiaknázása elmarad, ezt a hiányosságot próbálja az ökoszisztéma-szolgáltató projekt ellensúlyozni.

A pályázatot a marosvásárhelyi Milvus Csoport a Magyar Tudományos Akadémiával és a CEEweb for Biodiversityvel (közép- és kelet-európai természetvédelmi civil szervezet hálózata) közösen az Európai Gazdasági Térség 2009–2014 finanszírozási mechanizmusa keretében valósítja meg. 

Amint az anyaországi partnerintézményt képviselő Czúcz Bálint, az MTA ökológiai kutatója kifejtette, fontos, hogy Európa minden részén legyenek hasonló kutatások. Az ökológus jelezte, Kelet-Európában sokkal szorosabb a kapcsolat a természettel, következésképp nagyobb esélye van az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését célzó pályázatok fenntarthatóságának. Jelenleg az EU és a norvég kormány sok országban finanszíroz hasonló jellegű kutatásokat, a cél a 2020 után megvalósítandó egységes módszertan kidolgozása.