Felújítják a görgényszentimrei kastélyt

Görgényszentimrén elkezdődött a Rákóczi–Bornemissza-kastély kapuépületének felújítása. Az egyedi szépségű reneszánsz-barokk kastély elődjét I. Rákóczi György vadászkastélynak építtette, 1718 és 1734 között Bornemisza János lett a tulajdonos, aki barokk stílusban építette át és bővítette ki. 1881-től Rudolf trónörökösé, aki szintén jelentős átépítéseket eszközölt rajta. A trónörökös számára rendszeresen tartottak medvevadászatokat a közeli Görgényi-havasokban. A vadászatokon olyan neves személyiségek is részt vettek, mint VII. Edward angol király, I. Ferdinánd bolgár cár és Ferenc Ferdinánd. A kastély 2009 óta van a Maros Megyei Múzeum kezelésében, teljes felújítása és a park eredeti pompájába való helyreállítása 2018 végére várható. Erről a nagyszabású munkálatról Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával beszélgettünk. 

 

– A megyeközpont látószögéből kissé kiesik Görgényszentimre, holott a történelmi és az épített örökség fontos fellegvára a település és a kastély. Mi történik jelenleg a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemissza-kastélyban? 

– A Maros Megyei Múzeum 2009-ben vette át a görgény-szentimrei Rákóczi–Bornemissza-kastély adminisztrálását, és ezt követően elkészült a barokk-reneszánsz szárny, azaz a főépület tetőrekonstrukciója. Jelenleg konzervált állapotban van az épület. Megtörténtek a falkutatások is. Ennek köszönhetően rengeteg korabeli részletet sikerült feltárni, XVIII-XIX. századi falfestések kerültek elő, főleg a Rákóczi idején épült reneszánsz szárnyban. Most következik másik két, nagyon rossz állagú épület javítása, ami már halaszthatatlan. 2013-2014-ben, sajnos, nem sikerült a költségvetésből pénzt szerezni ezekre az épületekre. Az idén azonban igen, s ezzel elkészül a kapuépület teljes tetőrekonstrukciója, a fűtési és világítási rendszer. Tehát korszerű felszerelést kap a kapuépület, hiszen hosszú távon ez marad a múzeum kiállítóhelye, raktára, irodája. Ugyanígy, az egykori magtár épületét is múzeumnak szánjuk. A kastély főépületében konferenciaközpontot szeretnénk kialakítani, amihez uniós alapokat szeretnénk megpályázni. Jelenleg az anyagi finanszírozást teljes mértékben a megyei tanács biztosítja.

– A kastély utolsó rendeltetése oktatási célokat szolgált, nagy múltú erdészeti középiskola működött a kastélyban, ez kiköltözött az épületből? 

– Az erdészeti líceum elhagyta az épületet. A kastély tulajdonosa a Görgényszentimrei Polgármesteri Hivatal. Most van folyamatban a jogi háttér rendezése, ugyanis az épületet nem elég adminisztrációba adni, hanem a törvény értelmében hosszú távú koncessziós szerződést kell kötni, ami tulajdonképpen egy haszonbérleti szerződés. A megyei múzeum 25 évre vállalja, hogy az épületegyüttest teljesen restaurálja, felújítja a megfelelő követelményrendszer szerint, hiszen Erdély egyik legszebb és jó állapotban maradt kastélya. Ez az egyetlen reneszánsz vadászkastély.

A Rákóczi–Bornemissza-kastély – ez a szakszerű megnevezése –, a köztudatban Bornemissza-kastélyként él, hiszen a Bornemisszák voltak az utolsók, akik használták, de ők is koncesszióba vették a császári családtól. Erzsébet királyné később közhasznú célokra ajánlotta fel. Tehát a császári család átadta a kastélyt, és erdészeti iskolát hoztak létre. Az 1800-as évek végén a görgényszentimrei az első erdészeti iskola a magyar királyság területén a selmecbányaival együtt. 1918 után a román állam tulajdonába került, de továbbra is erdészeti iskola működött benne. Erről a használati jogról 2007 folyamán lemondott az iskola, mert már nem tudták fenntartani ezt a költséges épületegyüttest, nem használtak egy sor épületet, a restaurálási költségek fedezéséről pedig szó sem lehetett. A tanulólétszám is drasztikusan megcsappant, ezért úgy döntöttek, hogy kiköltöznek a kastélyból. A kisebb létszámú intézmény egy hetvenes években épült korszerű ingatlanba költözött. A kastély így került a polgármesteri hivatalhoz, ez pedig átadta a megyei tanácsnak. Sőt, mi több, az önkormányzat segítséget kért a megyei tanácstól, ami nagyon dicséretes, hiszen nem saját elképzelés szerint, nem magánvállalkozókkal próbálták megoldani a restaurálást, hanem a szakszerűséget szem előtt tartva keresték meg a megyei tanácsot. A megyei múzeum így lett a kastély adminisztrátora. 

– A munkálatokat elkezdték, mikor fejezik be?

– 2016 befejeződik a kapuépület és a magtár felújítása. 2018–2019-ig szeretnénk a Rákóczi–Bornemissza reneszánsz-barokk kastélyszárnyat is felújítani.

– Ez megnyert projekt?

– Nem megnyert projekt, de megvannak a műszaki tervek, a műemlékvédelmi engedélyek, a pályázatot szeptember-októberben adjuk le, hiszen ekkortól lehet pályázni az uniós alapokra. Eredetileg május volt megjelölve a pályázásra, de a kormány ezt az időpontot elhalasztotta, a feladatfüzetek még nincsenek véglegesítve. Ahogy meglesznek a feladatfüzetek, mi készek vagyunk letenni a dokumentációt.

– Mennyibe fog kerülni a kastély restaurálása, vagy ezt most még nehéz megmondani?

– Az egyhektáros dendrológiai parkkal együtt körülbelül 10 millió euró a költség. Az a nagy kérdés, hogy milyen európai uniós alapot tudunk használni. Az európai uniós alapoknál műemlékekre nincs annyi előirányozva, hogy egy ekkora költségvetésű projektet megbírjon, de valami társítással környezetvédelmi vagy vidékfejlesztési alapot is megcélzunk, hiszen egy kisebb szálloda építése is része a projektnek, amit a kastélypark mocsaras részében képzeltünk el.

– Ezzel a kastély turisztikai vonzása is nagyobb lenne.

– A görgényszentimrei projekt egy Maros megyei szélesebb turisztikai fejlesztés része. A múzeum azt tervezi, hogy Mikházán megépíti a római erőd egy részét, ahol szintén vendégszállások lesznek. Beüzemeljük továbbá a nyárádszentlászlói falumúzeumot, ami interaktív kulcsosház rendszerben fog működni.