Félszárnyú ünnep?
2013-12-23 16:07:38
- Nagy Székely Ildikó
Szentestén mindig esedékes valamilyen csoda. Van, aki a hónapok óta áhított játékra, könyvre, sportcipőre vár, egyeseknek – sokaknak – egy édességcsomag jelenti a tökéletes boldogságot, de néha egészen másról szólnak a karácsonyi gyerekálmok.
Szentestén mindig esedékes valamilyen csoda. Van, aki a hónapok óta áhított játékra, könyvre, sportcipőre vár, egyeseknek – sokaknak – egy édességcsomag jelenti a tökéletes boldogságot, de néha egészen másról szólnak a karácsonyi gyerekálmok. Apa és anya újra egy asztalnál ülnek – reméli ilyenkor jó pár apróság és kamasz. A karácsonyfa fényénél azonban a legritkábban születik újra az egykori család. Hogyan őrizhetik meg gyermekük számára az ünnepi varázst az elvált szülők? El kell-e játszani ilyenkor a hajdani forgatókönyvet, vagy jobb új, a megváltozott helyzethez illő rítusokat teremteni? – kérdeztük Suba Mónika pszichológust.
– Karácsonykor valóban felértékelődik a család fogalma. Ez az időszak különösen a válás utáni első évben okozhat lelki terhet kicsiknek, nagyoknak egyaránt, a válás ugyanis gyászfolyamat, amelynek feldolgozását nem lehet siettetni. Az, hogy a gyermek hogyan éli meg a változást, attól függ, hogy a szülők hogyan kezelik az új helyzetet. A felnőtteknek kötelességük megóvni a gyermek érzelmi biztonságát, ez a kisgyerekeknél különösen fontos. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni arra, hogy a gyermek ne érezze azt, hogy valamelyik félnek a pártját kell fognia, illetve az is fontos, hogy az egykori pár se önmagát, se a gyereket ne tekintse áldozatnak ebben a helyzetben. A legkisebb családtagnak éreznie, tudnia kell, hogy szülei csak egymástól váltak el, nem pedig tőle.
– A gyerek szempontjából jobb együtt vagy külön ünnepelni?
– Úgy gondolom, tévedünk, ha megpróbáljuk a karácsonyi időszakban fenntartani a látszatot, és a korábbi évek karácsonyát igyekszünk visszahozni. Nem muszáj közös ajándékot vásárolni a család legkisebb tagjainak, és a szentesti asztalhoz sem kell feltétlenül együtt leülni. Szintén gyakori hiba, hogy az elvált házastársak túllicitálják egymást az ajándékvásárlásban, illetve az ünnepi programok megszervezésében, ezzel próbálják kompenzálni a veszteséget. Ugyanakkor azt sem szabad megengednünk magunknak, hogy a karácsonyi vacsoránál kikérdezzük a gyereket a másik szülőről. Ilyenkor derül ki igazán, hogy mennyire tudtuk elengedni hajdani párunkat. Az például, ha az apa megtiltja, hogy a gyerek hazavigye a karácsonyi ajándékot, és csak olyankor játszhat vele, amikor nála van, egyértelműen arra utal, hogy még nem zárult le ez a folyamat.
– Kettévált családoknál gyakori forgatókönyv, hogy karácsony szombatján reggeltől délutánig a gyerek az édesapával van, játszóházba mennek, ha van hó, szánkóznak, és az anya addig ünnepi ételt főz, fát díszít. Az angyalvárást egyébként az együtt élő szülők is gyakran így szervezik meg.
– Nincs szabály arra, hogy hogyan karácsonyozzunk. Az elvált szülők esetében is számos megoldás kínálkozik. Nem baj, ha december 24-én a másik félnél van a gyerek, hiszen a szenteste meghittségét nemcsak karácsony szombatján lehet megteremteni, 25-én, 26-án vagy az év bármelyik napján jöhet hozzánk az angyal. A gyereknek úgysem a naptári idő számít. A lényeg, hogy minél konfliktusmentesebb, békésebb hangulatot varázsoljunk köréje és önmagunk köré ebben az időszakban.
– Mi a helyzet a mozaikcsaláddal, amelybe a pár korábbi kapcsolatból született gyerekekkel érkezik?
– Ennek az egyre gyakoribbá váló családmodellnek a felnőtt szereplői rendszerint már lezárták magukban korábbi kapcsolatukat, számukra egy új folyamat kezdődött. De ez korántsem teszi egyszerűbbé a helyzetet. A mozaikcsaládok szentestéjének megszervezése még több odafigyelést igényel, hiszen a legkisebb családtagok továbbra is kötődnek mindkét szülőjükhöz. Ez egy olyan terület, amelyet nem lehet pár mondatban körüljárni, és nem csak a karácsony kapcsán érdemes beszélni róla.
– Legközelebb akkor erről kérdezlek.
