Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tíz kiskorú anya vagy várandós lány közül nyolc nem jár iskolába, és négy csak háziorvosi ellátásban részesül – derül ki a romániai tizenéves kismamák helyzetét vizsgáló tanulmányból. A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet által készített tanulmány következtetéseit november elején mutatták be a szenátusban. A felmérés arra is rávilágít, hogy tíz kiskorú anya közül kettőnek már van legalább egy gyermeke, ugyanakkor 32 százalékuk állította azt, hogy saját édesanyjuk is kiskorú volt születésükkor.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2021-ben Romániában 687 gyermek született 15 évesnél fiatalabb anyától. Az Európai Unióban országunkban van a legtöbb 15 évesnél fiatalabban szülő anya (45 százalék).
A felmérés 46 hátrányos helyzetű településen, egy 260 kiskorú lányból álló mintán készült. Kiderült, hogy a legtöbb kiskorú anya már a terhesség előtt abbahagyta az iskolát, egytizedük pedig soha nem járt iskolába. 75 százalékuk az általános iskolát hagyta ott, 80 százalékuk nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert, 75 százalékuknak pedig van olyan rokona vagy ismerőse, aki még nem töltötte be a 18 évet, amikor szült.
A 18. év betöltése előtt szülő lányok gyerekei apjának átlagéletkora 21 év. A veszélyeztetett várandós nők 25 százalékának nincs egészségbiztosítása, 33 százalékuk pedig pénzhiány miatt nem végeztette el az ajánlott vizsgálatokat – derül ki a szervezet által bemutatott adatokból.
A romániai 18 év alatti anyák és terhes nők helyzetéről, valamint a hátrányos helyzetű közösségekből származó terhes nők helyzetéről szóló elemzés eredményeit november 7-én hozta nyilvánosságra a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia egy, a szenátusban szervezett vita során. Az eseményt „A romániai és moldovai hátrányos helyzetű vidéki településeken élő terhes tinédzserek és tizenéves anyák egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének integrált modellje” című projekt keretében szervezték meg. A szervezet közleménye szerint a 18 év alatti anyák és terhes nők 85%-a nem jár iskolába, többségük még a terhesség előtt abbahagyja a tanulást.
A kiskorú anyák családjának átlagjövedelme 1160 lej, 50%-uk 1000 lej alatti havi jövedelemmel rendelkezik, és csak 12%-uknak van 2000 lej feletti jövedelme. A hátrányos helyzetű közösségekből származó terhes nők egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése kapcsán kiderült, hogy a veszélyeztetett terhes nők 25%-a nem rendelkezik egészségbiztosítással, 33%-uk azt állítja, hogy terhessége óta nem végeztette el az ajánlott vizsgálatokat. A pénzhiányt említették a legfőbb akadályként. Tíz terhes nőből csak négy állította azt, hogy minden vizsgálat ingyenes volt, és tízből csak négy mondja, hogy használt már fogamzásgátló módszert. Ami az információ forrását illeti, a család továbbra is fontos tényező, és még mindig magas azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy nem kaptak tájékoztatást. Tízből két válaszadó az alkalmi munkából származó jövedelmet tekinti a háztartás fő bevételi forrásának.
A tanácskozáson George Roman, a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia illetékes igazgatója a veszélyeztetett közösségekben élő anyákat célzó integrált állami intézkedések fontosságáról beszélt. Mint mondta, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elengedhetetlen mind az anya, mind a gyermek egészsége szempontjából. A terhesség alatti orvosi vizsgálatokkal megelőzhetők a súlyos egészségi problémák. Az oktatáshoz, tanácsadáshoz és támogatáshoz való hozzáférést a terhesség alatt és a szülés után is prioritásként kell kezelni.
Dr. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hozzátette: az egyik fő gond ezen a téren az oktatáshoz való hozzáférés és a szexuális felvilágosítás hiánya. Ezért megoldást kell találni arra, hogy az egészségnevelés egy folyamatos, minden korosztály számára elérhető tantárgy legyen, hiszen a megfelelő tájékoztatás olyan folyamatot indíthat el, amely révén visszaszorítható ez a jelenség. Viszont nem lehet nevelésről beszélni, ha ezek a gyerekek nem járnak iskolába – idézi a minisztert a közlemény.
Mint elhangzott, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a helyi hatóságokkal partnerségben lehet hatékonyan beavatkozni, hiszen országszerte sok olyan közösség van, ahol a kiskorú anyák aránya magas, és ezekre kell összpontosítani. A vizsgálat eredményei is bizonyítják, hogy mennyire fontos a fogamzásgátlással kapcsolatos tájékoztatás, ezért a fiatalkorúak terhességének megelőzése érdekében a nevelésre, az egészségügyi felvilágosításra és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre kell fókuszálni.
A Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia eddig 64 hátrányos helyzetű vidéki közösségben nyújtott segítséget 80 ezer anyának, terhes nőnek és 5 évnél fiatalabb gyermeknek. A projekt 16 romániai megyében – Argeş, Brassó, Botoşani, Krassó-Szörény, Konstanca, Dolj, Hunyad, Iaşi, Maros, Neamţ, Prahova, Suceava, Temes, Vaslui, Dâmboviţa és Tulcea – 46 településen valósul meg.
A nyilvánvaló előrelépések ellenére Románia uniós viszonylatban továbbra is élmezőnyben van az egyévesnél fiatalabbak halálozási arányának tekintetében, a statisztikai intézet adatai szerint a 2021-es romániai érték (5,6/1000 élveszületésre) gyakorlatilag megegyezik az uniós országokban mintegy 20 évvel ezelőtt jegyzett arányokkal.
A 2021-ben Romániában jegyzett 178.496 szülésből 687 esetben a 15 év alatti lányok és 15.672 esetben a 15–19 éves lányok hoztak világra kisbabát. A statisztikák szerint Romániában minden tizedik újszülöttet tinédzser anya hoz a világra. Európai viszonylatban hazánkból származik a 18 év alatti anyák több mint egynegyede (30%), a 15 év alatti anyáknak pedig a 45%-a.
Ami az anyai elhalálozást illeti, 2021-ben 2020-hoz képest 32-ről 51 halálesetre emelkedik. 2021-ben a három fő ok szerinti anyai halálozás a következőképpen alakult: abortusz okozta halálozás – két eset Ilfov megyében, közvetlen szülési kockázat okozta halálozás: 14 eset. Argeş, Bákó, Botoşani, Buzău, Konstanca, Giurgiu, Iaşi, Neamţ megyékben és Bukarestben egy-egy haláleset történt, Szeben megyében 2, Suceava megyében pedig 3. A közvetett szülési kockázat miatti halálesetek száma 35 volt, 16-tal több, mint 2020-ban.
A Családorvosok Egyesületeinek Országos Szövetségétől származó adatok szerint a romániai települések 53%-ában nincs vagy nem elég a háziorvos. A hátrányos helyzetű vidéki településeken sok lány és nő folyamodik öngyógyító módszerekhez a babavárás alatt, nem fordulnak orvoshoz a terhesség megfelelő nyomon követése végett, és sok esetben megvárják, amíg az állapotuk súlyosbodik.
A Mentsétek Meg a Gyermekeket 2010 óta 105 egészségügyi egységet (neonatológiai osztályok, intenzív újszülöttosztályok, gyermekosztályok, szülészeti és nőgyógyászati osztályok) szerelt fel az ország valamennyi megyéjében több mint 1020 létfontosságú berendezéssel, több mint 8,5 millió eurót fektettek be annak érdekében, hogy az anyák és csecsemőik a legkorszerűbb egészségügyi ellátásban részesüljenek – derül ki a szervezet közleményéből.