Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A kormány hétfőn elfogadta a pedagógusok képviselői által kért sürgősségi rendeleteket a tanügyi bérek emeléséről, illetve a szakmai célokra fordítható juttatásról. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség a sztrájk felfüggesztéséről döntött.
A közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok és a kisegítő tanszemélyzet bére bruttó 1.300 lejjel nő, a kisegítő személyzet fizetése bruttó 400 lejjel növekszik június 1-jétől – erről sürgősségi kormányrendeletben döntött a kormány. A hétfői rendelet szerint a pedagógusok évi egyszeri 1.500 lejes juttatást kapnak 2027-ig, amit szakmai képzésre, technikai felszerelésekre, szakkönyvekre, valamint a 30%-át egyéni oktatási igényekre költhetik. A kisegítő személyzet is kap évi 500 lejes juttatást 2027-ig, amit szakmai képzésekre költhet. A juttatást egy részletben, október 5-én, az oktatás napján utalják át. Az utóbbi rendelet alkalmazása az öt év alatt összesen több mint 2,1 milliárd lejjel, évi mintegy 400 millió lejjel terheli meg a költségvetést.
A kormány eldöntötte, hogy a kezdő tanárok bére 2024. január 1-jétől a hazai bruttó átlagbér szintjétől indul, amit az egységes bérezési törvény fog részletesen szabályozni. Ugyanakkor, 2024. január 1-jétől további emelés is lesz, amely meg fog egyezni a jelenlegi és az új törvényben megszabott bérek különbségének 50 százalékával.
A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján Ligia Deca tanügyminiszter kifejtette: a két sürgősségi rendelet elfogadása az oktatás jelentőségének egyre nagyobb társadalmi elismertségét igazolja.
Emlékeztetett arra, hogy az első sürgősségi rendelet a pedagógusok bérének átlagban több mint 25 százalékos megemeléséről szól. A jogszabály szerint a pályakezdő pedagógusok – akikre nagy szükség van a rendszerben – fizetése az átlagnál nagyobb arányban nő. A rendelet emellett arra is garanciát nyújt, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusok bértáblája az országos bruttó átlagbérnél kezdődik majd – mutatott rá.
A kormányülés utáni sajtótájékoztatón Marius Budăi munkaügyi miniszter elmondta, hogy a béremelésre vonatkozó döntést belefoglalták a hétfőn elfogadott sürgősségi kormányrendeletbe, amely még a nap folyamán (hétfőn) megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A rendeletbe került az az alapelv is, hogy a jövő januártól hatályba lépő új közalkalmazotti bértörvényben a tanárok bértáblája az állami társadalombiztosítási költségvetés kiszámításakor alapul vett országos átlagbértől indul majd.
A tanügyi alkalmazottak május 22-én kirobbantott sztrájkját a tanügyi szakszervezetek CSAK FELFÜGGESZTETTÉK, és amennyiben a készülő új bértörvénybe nem foglalják bele a kormányrendeletben megfogalmazott bérezési alapelveket, újból sztrájkba lépnek.
Ligia Decát arról kérdezték az újságírók a kormányülést követő sajtótájékoztatóján, hogy számíthatnak-e valamilyen szankcióra a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak.
A miniszter azt mondta, nincs szó semmiféle szankcióról, de a törvényi előírásoknak megfelelően a ledolgozott napok szerint számolják ki a béreket, tehát azokra a napokra, amelyeken nem dolgoztak, nem kapnak fizetést. A munkabeszüntetésnek ezzel a következményével a sztrájkolók számoltak, a szakszervezetek ugyanis már a legelején tájékoztatták erről az előírásról a tagjaikat – tette hozzá.
Ligia Deca beszélt arról is, hogy a sztrájk miatt elmaradt órák egy részét a tanév végéig hátralevő napokban be lehet pótolni (három nap alatt a kiesett három hét tananyagát???), a tanintézmények által megszabott terv szerint.