Felbukkant a római út is Mikházán

Új feltárások a hetedik évadban

Néhány nappal ezelőtt zárultak az idei feltárási munkálatok a mikházi római lelőhelyen. A munkálatba ezúttal is bekapcsolódtak külföldiek, a tapasztalatokról Pánczél Szilamért, a Maros Megyei Múzeum osztályvezető régészét kérdeztük.

A tervásatások 2013-ban kezdődtek a mikházi egykori katonai tábor területén, s ez azért is fontos a Maros Megyei Múzeum számára, mert bár a lelőhely a 18. század eleje óta ismert a szakirodalomban, nagyon kevés feltárás történt itt. A 19. század végén a négy kapu egyikét tárták fel, de 1962-ben és 2007-ben is volt egy-egy rövid feltárási időszak, ennek ellenére egy alig ismert lelőhelyen kezdhették el a múzeum munkatársai a munkát. Már az elején eldöntötték, hogy három helyen végeznek ásatásokat, a parancsnoksági épületnél, a fürdőnél és a civil településen, és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal minden helyszínen folytatódott a feltárás.

A lelőhely megismerésében sokat segített, hogy a községben elkezdődtek a csatornázási és vízhálózat-bővítési munkálatok, így most sokkal pontosabban behatárolható a lelőhely kiterjedése, ami a megóvás és a jövőbeli tervezés szempontjából hasznos, és az ezutáni munkálatok is sokkal jobban beütemezhetők. Mikházán a kutatások intenzívebbek voltak, mint Marosvécsen vagy Sóváradon, ahol nem lehet kiszámítani, mi kerülhet elő egy építkezés, közművesítés során, ami esetleg megnehezíti a tervezést vagy pluszköltséget ró a beruházóra. Mikházán a leletmentő ásatásokat sikerült az idén nagyjából befejezni, ezért a tervásatásokra is tudtak koncentrálni. A római erődítmény parancsnoksági épületének délnyugati sarkát nyitották fel, ahol az épület utolsó, 3. századi fázisa is jól megmaradt, s ezzel az épület alaprajzát tisztázták, ami azért fontos, mert a múzeum szeretné hosszabb távon a feltárásokat egy fedett védőépületben bemutatni.

Előkerült „Traján útja” 

Folytatták a feltárást a civil település területén is, ahol rábukkantak a népnyelvben Traján útjaként emlegetett római út maradványaira, illetve egy épület utcai homlokzatára, amely valószínűleg kovácsműhely volt. Erre utal egy fújtatószerkezetre hasonlító lelet, valamint a vassalak. További gazdag leletanyag is előkerült, egyebek mellett több érem, fémből készült ruházati kiegészítők és importált kerámiaedények töredékei. Ezek a leletek rávilágítanak egyrészt az itt élő rómaiak anyagi lehetőségeire, másrészt arra, hogy a település hogyan épült be abba a kereskedelmi hálózatba, amelyet Római Birodalomnak nevezünk, és amely Britanniától Arábiáig terjedt. Ókori faépületek maradványai kerülnek elő, nagy erőfeszítések árán sikerült a talaj különböző színárnyalatait „elcsípni”, és ezekből következtetve dolgozni. A fürdőépületnél is szeretnék az alaprajzot körvonalazni, ott viszont az a gond, hogy amikor az egykori kollektív gazdaság épült, a területet elegyengették, ami súlyosan károsította az ókori település legnagyobb, mintegy 600 négyzetméteres épületének állagát.

 A feltárások révén a múzeum gyűjteménye és ismeretei is gazdagodtak, és arra törekednek, hogy ezt a többletinformációt tudományos közlések, konferenciák, előadások révén közzétegyék. Erre is jó a mikházi római fesztivál, ahol bemutathatják, hogy mit és milyen módszerekkel dolgoznak, mit találtak és mi történik a leletekkel.

Nemzetközi összefogás

Az idei tervásatások július 21. és augusztus 18. között folytak, a múlt héten pedig a dokumentáció elkészítésével zárultak. A kutatásokba 2013 óta bekapcsolódnak a berlini Humboldt és a kölni egyetem munkatársai és hallgatói, emellett fontos partner a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, tucatnyi hallgató vett részt az ásatásokon, de évente bekapcsolódnak a Pécsi Tudományegyetemről is, és a budapesti Műegyetemnek is megvan a szerepe a lelőhely bemutatásában, népszerűsítésében, a mikházi népi építészet felmérésében. Idén nyáron harminc diák és kutató dolgozott a mikházi ásatásoknál, a faluból is vannak évek óta munkatársak, akiknek a rutinja sokat jelent, és nekik is köszönhető a siker. A feltárások eredményeit megvizsgálandó a napokban Mikházára látogatott a hazai Római Limesbizottság elnöke, dr. Felix Marcu, aki a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója.