Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Ez a legkomplexebb változat az elő-megvalósíthatósági tanulmányban szereplő négy terv közül, ami előrelépést jelent a légiközlekedés fejlesztését illetően. A tervben 26 célkitűzés szerepel, amelyek megvalósítása több mint 700 millió lejbe kerül majd. Tekintettel arra, hogy a légi utasforgalom világviszonylatban óriási fejlődést mutat, egyre többen veszik igénybe a légi szállítást, Peti Andrást, a repülőtér igazgatóját arról kérdeztük, mire számíthatnak a régióbeli utasok, milyen közeli és későbbi fejlesztések lesznek a marosvásárhelyi repülőtéren.
– Párhuzamosan kezdődött a repülőtér hosszú távú fejlesztési stratégiájának elkészítése és a kifutópálya teljes körű felújítási terve. Gyakorlatilag mindkét terv, mindkét elképzelés elindult. A legsürgősebb beruházást, a felújított kifutópályát június 25-án használatba helyeztük, viszont a hosszú távú fejlesztési stratégia harminc, negyven, akár ötven évre előre megtervezett alapdokumentum. Természetesen, ennek életbe ültetése időigényes. Nagyon összetett, sok tevékenységre kiterjedő, ambiciózus, nagy értékű fejlesztési terv. Az elő-megvalósíthatósági tanulmányban elemzett négy változat közül a legkomplexebb variáns nyert támogatást mind a repülőtér igazgatótanácsától, mind a Maros Megyei Tanácstól. A hosszú távú fejlesztési stratégia 26 objektumot tartalmaz, az összérték 200 millió euró körül van. Hogy össze lehessen hasonlítani, milyen léptékben gondolkodunk, a mostani munkálatok értéke körülbelül 14 millió euró volt. Ez utóbbi beruházás során sikerült teljes felújítást végezni, nem csak a kifutópályáét – amiről a legtöbbet beszéltünk –, felújítottuk mind a két bekötőutat és az egyik repülőparkolót is.
– A 26 objektumot illetően melyek a prioritások?
– Ezek közül négyet határoztunk meg prioritásként. Háromra lehetőség nyílik európai uniós vissza nem térítendő forrást bevonni. Ezek a következők: a kifutópálya 2580 méterre való meghosszabbítása Szentpál irányába, a második a repülőgép-parkoló felületének a növelése, a két repülőgép-parkoló összekötése, amivel optimizáljuk a parkolóhelyek számát, hogy minél több nagy repülőgép számára legyen alkalmas. Harmadik az utasfogadó terminál bővítése. Gyakorlatilag teljesen újraépítjük az utasfogadót, s hozzáépítünk egy új szárnyat. Ezzel egy korszerű, nem a XXI., hanem a XXII. századi elvárásoknak megfelelő utasfogadóval fog rendelkezni a repülőtér. A negyedik fejlesztési prioritás egy kisrepülőgép-parkoló hangár építése, ami nemcsak a kis repülőgépek, az üzleti repülőgépek, hanem az orvosi sürgősségi beavatkozásra használt repülők, helikopterek parkolására is alkalmas lesz.
– Mikorra várhatók a további fejlesztések?
– Folyamatban van a repülőtér autóparkolójához vezető pluszsáv és a repülőtér előtti körforgalom kialakítása, amihez készül a megvalósíthatósági terv. Reméljük, hogy a következő szakaszban sikerül megnagyobbítani a repülőtér parkolóját, ami 230 férőhelyes, de csak 180 férőhelyet tudunk értékesíteni. A növekedő forgalom mellett ez a kapacitás nem lesz elegendő. Reméljük, jövőben elkészül egy új, komplex, a normáknak és szabványoknak megfelelő esővíz-elvezető rendszer, amelyet már a bővítések figyelembevételével építünk ki. Folyamatos a gépek, berendezések és eszközök cseréje. Amikor a megyei tanács, illetve a repülőtér új vezetősége átvette a repülőtér irányítását, nagyon sok elavult, 30-40 éves, másodkézből vásárolt eszközzel kellett dolgozni. Két évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy modern, korszerű repülőteret fogunk létrehozni, ahol a legújabb technológiák és innovációk találnak helyet. Elkezdtük az utasfogadó terminál bejelentkezési irodáinak az átépítését és korszerűsítését, közvetlenebb kapcsolatot teremtve az utas és a kiszolgáló-személyzet között. Folyamatban vannak a tárgyalások, hogy Marosvásárhelyen mobiltelefonnal is be lehessen jelentkezni, ne kelljen kinyomtatni a jegyet. Nagyon sok más elképzelés is van, amíg a nagy horderejű tervek megvalósulnak.
– Melyek ezek a tervek?
– A további fejlesztések üteme attól függ elsősorban, hogy milyen lesz a járatsűrűség, hogy valósul meg a célállomások számának a növelése, és természetesen az utasforgalom növekedése. Ugyanis ezek teszik indokolttá az újabb beruházásokat. Amennyiben a mi elképzeléseink és terveink teljesülnek, és 2024-re meghaladjuk a 700 ezres utasforgalmat, további 10-15 éven belül az egymilliós utasforgalmat, akkor indokolttá válik a repülőtér északi részének, az ipari park melletti területnek a kiépítése, ami most üres. Azon a részen egy 1200 férőhelyes autóparkoló, egy multifunkcionális, most intermodálisnak mondott állomás lesz, ahová vonatok, autóbuszok is befutnak, amelyek összeköttetést teremtenek a repülőtér termináljával. Ide egy vadonatúj utasfogadó terminál, új repülőtér-parkoló, cargo, az áruszállításhoz szükséges infra-struktúra, kamionbeálló, raktárak, új irányítótorony van elképzelve. Nagyon komplex, ambíciós terv, de a következő évtizedekben nem kizárt a megvalósítása. Minden attól függ, hogy a régió milyen módon tud érdeklődést, fizetőképes keresletet felmutatni a járatok iránt, hogy a beruházások indokolttá váljanak.
– Mivel elég nehézkes a repülőtérről ki- és behajtani a forgalmas főútra, visszatérnék a körforgalom kérdéséhez; ez mikorra valósul meg?
– Nagy összegekről van szó. Egy ilyen projekt nagyon sok külső tényezőtől függ, például a láttamozó vagy jóváhagyó intézményektől. Amikor a megvalósíthatósági tanulmány elkészül, és az elsődleges vagy elvi építkezési engedélyben szereplő összes szakhatósági engedélyezés megtörténik, utána lehet a szükséges összegeket előirányozni. Miután ez is megvan, kezdődhet a közbeszerzési kiírás. Ez hosszú folyamat. A kivitelezési tervet el kell készíteni, s utána jöhet a beruházás. Arról nem is beszélve, hogy a beruházás területi kisajátítással is jár. Tehát egy sor törvényes eljárást kell betartani, ami nem feltétlenül a beruházótól, a tulajdonostól, a megyei tanácstól, illetve a haszonélvezőtől, a repülőtértől függ.
– A bejárat előtt elég rossz állapotban van az emlékmű. Mikor kerül sor ennek a felújítására, annál is inkább, mivel most már figyelmeztető szalaggal is körbekerítették.
– Furcsa, hogy 2016-ig nem érdekelt senkit. Csak ezután került napirendre az emlékmű ügye. Rájöttünk, hogy a törvények nem feltétlenül segítenek. Mivel egy nagy értékű, hárommillió lejre becsült – 1978-ban állított – emlékműről van szó, csak szakértői véleményezés után lehet hozzányúlni. A szakértői vélemény egy sor laboratóriumi vizsgálaton, fúrásokon, a betonminőség ellenőrzésén alapszik. A szakértői vélemény elkészítését egy bukaresti cég nyerte el, amely egyszer sem jött el a repülőtérre, hogy találkozhassunk. Emiatt jogi vitába keveredtünk, s a mai napig sem készült el a szakértői tanulmány. Addig, amíg ezt nem vesszük át, nem tudjuk kiírni a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a pályázatot. Ha újból meghirdetjük a szaktanulmány elkészítését, és ők megnyerik a pert, mi gyakorlatilag kétszer fizetjük ki a tanulmányt. Róka fogta csuka helyzetben vagyunk, ahol nincsen kiút. Vagy elkészítik a szakértői véleményt, és mi átvesszük, vagy jogi útra terelődik az ügy, s akkor még évekig elhúzódhat a szakértői vélemény elkészítése. A dolgok egész másképp történnek, mint ahogyan a kívülállók elképzelik. Két év telt el, s még nem sikerült átvenni a szakértői véleményt sem, amely csak a felújítási folyamat első lépése!
– A közszállítás ügyéről ne is beszéljünk, ugyanis ez – a légi forgalom korlátozása előtt is – éveken át téma volt. Nem olyan nagy a táv Marosvásárhely és Vidrátszeg között, viszont a reptér és a város között mindenütt a világon megoldották a közszállítást.
– A legtöbb romániai repülőtér bent van a városban. Tehát városi belső járatokat üzemeltetnek. Kolozsváron például a város körülvette a repülőteret. Marosvásárhelyen létezik egy érvényes szerződés, ami azért nem működik, mert a távolsági buszmegállót, nem a városközpontot köti össze a repülőtérrel. Régebb, amikor a Taromnak a főtéren volt a kirendeltsége, onnan indultak a buszok. Ez nagyon kézenfekvő volt. Most senki nem fog elmenni a Bega utcába, hogy onnan induljon a repülőtérre. Jelenleg reggel 6 órától este 10-ig óránként kellene közlekedjen az autóbusz, de nem közlekedik. Abban kellene megállapodni a városvezetéssel, hogy a főtérről induljon a busz, s onnan szállítsa az utasokat a repülőtérre. A másik dolog: nem óránként, hanem a repülőjáratokhoz igazodva kellene közlekedjenek a menetrend szerinti autóbuszok. Ettől függetlenül meghirdettük a közbeszerzési eljárást nyolc taxi parkolására, így taxiszolgáltatást tudunk biztosítani az utasoknak. Folyamatban van három schuttle busz beindítása is. Ezek otthonról szállítják az utasokat. Az említett körforgalom kialakításánál figyelembe vettük, hogy mindkét oldalon legyen egy-egy távolságiautóbusz-megálló. Ezzel elérnénk, hogy minden egyes busz, amely itt halad el, köteles lesz megállni. Így bárhonnan a megyéből könnyebben megközelíthető lesz a repülőtér.
– Mikor lesznek újabb járatok és célállomások?
– Miután a repülőteret újraindítottuk június 25-én, minden célállomás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A törökországi antalyai repülőjárat teljes kapacitással üzemelt egész nyáron. Ez azért is nagy dolog, mert az utasok úgy fizették be az előleget, hogy a reptér be volt zárva. Ettől eltekintve az első járaton már tele volt a gép. Ez nagyon biztató, hiszen jövőre más kedvelt célállomások is biztosítottak lesznek a marosvásárhelyi repülőtérről. Ami a WizzAir légitársaságot illeti, ők is nagy bizalommal voltak irántunk, hiszen már jóval a reptér megnyitása előtt áruba bocsátották a jegyeket. A két németországi járat már június 25-étől működik, s szeptembertől a heti négy londoni és heti két budapesti járat iránt is nagy a kereslet. Ha az utasok továbbra is ilyen bizalommal viszonyulnak a repülőtérhez és a meghirdetett járatokhoz, időben lefoglalják a jegyeket – a WizzAir 2019 októberig meghirdette járatait –, akkor nő az esély, hogy további járatokat iktasson be, illetve növelje a meglévők járatsűrűségét. Jó hír, hogy kedvezően módosul a budapesti járatok menetrendje. Október 25-e után a járatok pénteken és hétfőn a déli órákban fognak közlekedni. Ami az újabb légitársaságokat – amelyekkel folyamatosan tárgyalunk – és járatokat illeti, erről időben tájékoztatjuk az utazóközönséget. Nagyon érdekes követni az európai repülőterek növekedési mutatóit, ugyanis az európai repterek szövetségének hivatalos kiadványában a marosvásárhelyi az első helyen áll a növekedési dinamika tekintetében. Júliusban például 9500 százalékos növekedést regisztráltunk. Első hallásra ez kicsit megmosolyogtató, de vegyük figyelembe, hogy más repülőtereken is végeztek munkálatokat, voltak forgalomkorlátozások, vagy teljesen be voltak zárva, csak Nagybánya és Tulcea esetét említem, ahol ezeket a növekedéseket nem tudták hozni, ahogy egyetlen európai repülőtérnek sem sikerült nyitás után ezt megvalósítani. A hivatalos európai lapban megjelent statisztika felkeltette a légitársaságok kíváncsiságát és érdeklődését, s amennyiben sikerül megtartani a növekedést, reális esély lesz rá, hogy a 2024-es célkitűzéseket és előirányzott utasszámot elérjük – nyilatkozta Peti András, a marosvásárhelyi repülőtér igazgatója.
Kedden rendkívüli ülést tartott a Maros Megyei Tanács