Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az Európai Parlamentben a brit kilépést megelőző (az uniós szerződésekben megengedett maximum) 751 képviselő helyett ezentúl 705 lesz. A 73 brit helyből 27-et szétosztanak a többi tagállam között, míg a maradék 46-ot esetleges további bővítések esetére tartják fenn.
A 2020. február 1-jén hivatalba lépett képviselőket a 2019. májusi európai választásokon választották meg. Az egyes tagállamokban érvényes választási törvény előírásaitól függően több képviselő nevét már megerősítették a tagállamok, míg mások esetében a Parlament erre vár.
A helyek elosztása – csökkenő arányosság elve
A helyek újraelosztása során egyetlen ország sem veszít képviselői helyet, több országot viszont a lakosságszám növekedése miatt egytől öt képviselővel több képvisel ezentúl a Parlamentben.
Az új eloszlás a tagállami lakosságszám és a legkisebb országoknak járó minimális képviselőszám figyelembevételével alakult ki.
Az elosztásban alkalmazott „csökkenő arányosság” elve azt jelenti, hogy a kisebb tagállamoknak egyfelől kevesebb képviselőjük van, mint a nagyobbaknak, ugyanakkor a nagyobb tagállamok egy-egy képviselője több embert képvisel, mint a kisebb tagállamokból érkező képviselők.
A Parlament továbbra is részt vesz az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat alakításában. A brit kilépés eközben az EP bizottságainak és parlamentközi küldöttségeinek összetételére is hatással van.
Az Európai Parlament a Brexit után
Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a Parlament számára is több fontos változással jár 2020. február elsejétől.
Egyetlen tagállam sem veszít képviselői helyeiből. Néhány országnak ezentúl több képviselője lesz, lépést tartva a növekvő lakosságszámmal. Ugyanakkor az új eloszlás azt is biztosítja, hogy a legkisebb tagállamok is rendelkezzenek a minimálisan szükséges képviselettel. A képviselői helyekkel gazdagodó tagállamoknak vissza kell igazolniuk a Parlamentnek az újonnan küldött képviselőik nevét. Az új képviselők mandátuma 2020. február elsején kezdődött.
Victor Negrescu az új román képviselő
A 27 mandátumból, amelyeket kiosztottak a tagállamok között, Románia is kapott egy helyet. Az új európai parlamenti képviselő Victor Negrescu lett, aki a 2019. május 26-i EP-választáson a Szociáldemokrata Párt (PSD) listjának kilencedik helyén volt.
Változott a bizottságok és albizottságok létszáma is
A parlamenti bizottságok és albizottságok létszáma is változott. Az új létszám az Egyesült Királyság távozásával azonnal életbe lépett.
AFET – külügy – 71, AGRI – mezőgazdaság és vidékfejlesztés – 48, BUDG – költségvetés – 41, CULT – kultúra és oktatás – 31, DEVE – fejlesztés – 26, ECON – gazdasági és monetáris ügyek – 60, EMPL – foglalkoztatás és szociális ügyek – 55, ENVI – környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság – 81 (+5), IMCO – belső piac és fogyasztóvédelem – 45, INTA – nemzetközi kereskedelem – 43 (+2), ITRE – ipar, kutatás és energia – 78 (+6), JURI – jogi ügyek – 25, LIBE – állampolgári jogok, bel- és igazságügy – 68, REGI – regionális fejlesztés – 43, TRAN – közlekedés és idegenforgalom – 49, AFCO – alkotmányos ügyek – 28, PECH – halászat – 28, PETI – petíciók – 35, FEMM – nők jogai és esélyegyenlőség – 35, CONT – költségvetés-ellenőrzés – 30, DROI – emberi jogok (albizottság) – 30, SEDE – biztonság- és védelempolitika (albizottság) – 30.
A bizottságok és albizottságok tagságáról a Parlament képviselőcsoportjai döntenek, azt követően, hogy az új képviselők megkezdik mandátumukat. A Parlament eljárási szabályzata értelmében (209. cikk) a bizottságok és albizottságok összetételének a lehető legmesszemenőbb mértékben tükröznie kell a Parlament összetételét.
Néhány bizottságban és albizottságban új elnököt, alelnököt és koordinátort is kell választani, mivel ezeket a pozíciókat távozó brit képviselők töltötték be.
Az egyesült királysági bizottsági elnökök és alelnökök helyére is új képviselőt kell választani: halászat, jogi ügyek, környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság, kultúra és oktatás, biztonság- és védelempolitika.
A Brexit nyomán változik a parlamentközi delegációk összetétele, ugyanakkor a parlamentközi küldöttségeké is.
A jövőbeli kapcsolatról
Az Egyesült Királyság kilépé-sével a tárgyalások új szakasza kezdődik, hiszen mostantól az unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról kell megállapodásra jutni. Nagy-Britannia ezentúl ugyan unión kívüli állam, de az előtte és az unió előtt álló kihívások közösek, az együttműködéssel mindkét fél nyer.
A két fél között a közeljövőben tisztázandó kérdések közt az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni fellépéstől kezdve a kutatási együttműködésen keresztül a közös védelmi rendszereken át számos nagy téma szerepel. A tárgyalásokon különösen fontos témakör lesz a kereskedelem kérdése.
A 2020. február elsején kezdődött átmeneti időszak december 31-én ér véget. Az Egyesült Királyság és az unió közötti bármely megállapodást addigra le kell zárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen.
Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának.
Az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szükség van a Parlament jóváhagyására. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érint, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)