Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A cím nem véletlen elszólás vagy képzavar, ugyanis vasárnap – minő véletlen egybeesés! –, napra pontosan az 1956-os magyar forradalom emléknapján 150 fakereszttel vonultak be a román nacionalisták az úzvölgyi katonatemetőbe, a 2019 tavaszán felállított 52 betonkereszt és emlékmű úgymond „ledöntése elleni küzdelem” részeként, és létrehozták a „keresztek testvériségét”.
Az esemény immár hagyományosnak tekinthető, hiszen az erőszakos temetőfoglalás óta évente háromszor – a hősök napján, a hadsereg napján, a román nemzeti ünnepen – Dormánfalva polgármesteri hivatala meghívására román ultranacionalista szervezetek az úzvölgyi katonatemetőhöz vonulnak, és pontról pontra eljátsszák a szokásos színjátékot: zászlólengetés, provokáló szólamok, hazafias énekek, fáklyás felvonulás, az állítólag ebben a temetőben nyugvó román katonák neveinek felolvasása, illetve kiosztják az Úzvölgye Fiai kitüntetést a 2019-es temetőfoglalók között.
Idén a dormánfalvi polgármesteri hivatal mellett ismét főszervező volt a Nemzet Útja nacionalista egyesület és a Szabadság Állapota elnevezésű civil mozgalom. Ugyanakkor, az emlékmű és a betonkeresztek megvédésére, illetve a ledöntésük elleni küzdelem céljából megalakították a „keresztek testvériségét a román hadsereg úzvölgyi harcokban elesett hőseiért”.
A Nép Útja újabb uszítást dobott be a köztudatba: „Amint véget ér az orosz–ukrán konfliktus, Magyarország azonnal autonómiát követel az erdélyi magyarok számára”. Ami kiváltotta a várt reakciót. A százötven fakereszt „a harcokban elesett román hősöket” jelképezte, a felvonulók élén vonuló dormánfalvi polgármester és a Nép Újta vezetője ezúttal is elismételték korábbi beszédeiket, újra „erős népi ellenállást” szorgalmazva, ha netán a betonkeresztek és az emlékmű eltávolítására jogerős bírósági döntés születik.
A hangadók szerint a keresztek szövetségének „szent célja”, hogy a végsőkig védelmezze a román hadsereg hőseinek emlékére állított 52 keresztet. Nem vesznek figyelembe semmilyen bírósági döntést, csak azoknak a román hősöknek a vérét és a csontjait tartják számon, akik itt estek el, függetlenül a bíróságok döntéseitől vagy attól, hogy kihez tartozik a temető.
Végül kijelentették, Erdély örökre román föld, és az is marad.
Nos, így „tisztelték” meg a román szélsőségesek a magyar forradalom emlékét.
Ezek az események a soron következő választási kampányok előjátékai. Akkor ott lesznek azok is, akik vasárnap „hiányoztak”. Sőt még többen is, hiszen már az egyik kormánypárt egyes területi szervezetei is nacionalista retorikával készülnek a választásokra.